Valló Péter

Az IKK módszertani feladatai

Nagy tisztelettel köszöntöm önöket, nagy megtiszteltetés számunkra, hogy itt lehetünk. Egy rövid prezentációban megpróbálom tömören összefoglalni azt, amivel az IKK foglalkozik, illetve azon belül a Módszertani Igazgatóság, aminek az igazgató-helyettese vagyok.

Az IKK-ról annyit mindenféleképpen tudni kell, hogy százszázalékos állami tulajdonban lévő zrt. formájában működik, aminek a tulajdonosi joggyakorlója az ITM. A „Kaput nyit a szakképzésre” a mottónk, és ennek a prezentációnak az a célja, hogy ezt megtöltsem önöknek tartalommal. Tehát úgy menjenek el innen, hogy nagyjából képbe kerülnek, ez mit is jelent a mi szempontunkból. Azt nagyon fontosnak tartom, hogy amik itt föl vannak sorolva, azt is lehet mondani, hogy tartalomjegyzék-szerűen, azok alapvetően a Szakképzés 4.0 stratégiából vezethetők le. Azok a módszertani feladatok, módszertani eljárásrendek, amik kidolgozásra kell, hogy kerüljenek. Én most kimondottan az IKK-nak a jogszabályokban, törvényben, rendeletekben megfogalmazott feladatait fogom itt a továbbiakban bemutatni. Mi, amikor dolgozunk és a Módszertani Igazgatóságnak a szervezeti struktúráját kidolgoztuk, akkor azt vettük figyelembe, hogy az előbbi diakockán látható, megvalósításra váró problémaköröket hogyan tudnánk legjobban úgy strukturálni, hogy az érthető, és számunkra is feldolgozható legyen. Ebbe besorolhatók legyenek azok a feladataink, amik jelenleg vannak.

Az Igazgatóságon belül működik egy Koordinációs Iroda, aminek igazából olyan feladatai vannak, mintha titkárság lenne egy igazgatóságon vagy egy vezérigazgatóságon, viszont azért rendeztük mi ezt egy külön, önálló iroda hatásköre alá, merthogy sokkal több ez a feladat, mint amit egy „egyszerű” irodavezetés, vagy egy „egyszerű” titkárság el tudna látni. A legfontosabb, amit kiemelnék, ez a kapcsolattartás. Ez külső, belső kapcsolattartást jelent. A szervezeten belüli kapcsolattartás azért lényeges, hiszen nem csak ez az igazgatóság működik az IKK-n belül, hanem működik egy projektigazgatóság is, továbbá működik egy üzemeltetéssel kapcsolatos igazgatóság is. A külső, a külvilággal való kapcsolattartásunkat is ő lenne hivatott koordinálni, így a hozzánk fordulók nagy valószínűséggel a Koordinációs Irodának az irodavezetőjével fognak találkozni első körben.

A többi feladat szintén levezethető: NFA-s feladatoknak az előrehaladása, mármint a mi NFA-s feladatainknak az előrehaladásának felügyelete, az IKK-s szakértői adatbázisunknak a kezelése, illetve egy csomó olyan dolog, ami igazából kommunikációs tevékenység, de mivel túlmutat azon, hogy egy „egyszerű” céges kommunikáció legyen, hiszen rengeteg módszertani elemet tartalmaz, ezért a mi igazgatóságunkhoz tartozik ezeknek a felügyelete, illetve tartalommal való feltöltése is.

Aztán van egy Módszertani Csoportunk, amelyik a Módszertani és Fejlesztési irodának a része, itt igazából amikor ezt szétbontottuk módszertanra és fejlesztésre, az volt a döntő szempont, hogy ahol módszertant kell konkrétan kifejleszteni, az tartozik ide. Például a pályaorientációval kapcsolatos fejlesztéseink, az EDIR-tartalmaknak a fejlesztései, kutatási területek – most itt jelen pillanatban az esélyegyenlőségi kutatásainkat folytatjuk külső szakértőkkel –, szakmakártyák, illetve egyebeknek a módszertani kidolgozása folyik. A másik csoportban viszont olyan feladatok fogalmazódtak meg és csapódtak le, amelyeknek már megvan a módszertana, ki van dolgozva, de meg kell csinálni, tehát fejleszteni kell. Tehát ilyenek a KKK-k, a PTT-k, a PK-k, a szakmakártyák, az ágazati képzőközpontoknak a befogadása, duális képzőhelyeknek a megjelenítése. Ezeknek már a módszertani alapjai megvannak, de ezeket most fejlesztjük, illetve dolgozunk velük napi szinten. Én meg merem azt kockáztatni, hogy ezek azok a legnagyobb módszertani szakmai területek, amikkel per pillanat, most a napokban az IKK foglalkozik.

A másik, az a Képzési és Támogatási iroda, amit szintén két csoportra bontottunk. Van egy Képzési Csoportunk, amelyhez talán a másik legnagyobb lábunk tartozik. Itt majd helyettes államtitkár asszonyhoz kapcsolódnék az OTR-fejlesztéseinkkel, hiszen ennek ez az egyik legnagyobb feladata. Az, hogy az oktatóknak a továbbképzési rendszerét működtetjük, üzemeltetjük, befogadunk képzési programokat, illetve képzéseket szervezünk, továbbá minden olyan dolgot elvégzünk ezzel kapcsolatban, amit különféle jogszabályok ránk delegálnak.

A Támogatási Csoport pedig kimondottan a felnőttképzőkkel kapcsolatos módszertani feladatainkat fedi le. Mi itt külső minőségi értékelésekkel kapcsolatos dokumentumokat, önellenőrző dokumentumokat készítünk, feladatokat látunk el. Ez egy felfutóban lévő feladatkör, de én azt gondolom, mire ez kiteljesedik, lesz olyan volumenű, mint az előzőek.

Aztán van nekünk egy Ügyfélszolgálatunk, amiről mi azt gondoljuk, hogy ennek egy olyan ügyfélszolgálatnak kéne lenni, ami a szakképzésen belül értendő ügyfélszolgálatként, hiszen az lenne a jó dolog, hogy ha valakinek szakképzéssel kapcsolatos kérdése van, akkor az egy csatornán keresztül föl tudja tenni a kérdéseit, akár NSZFH-hoz, akár ITM-hez, akár egyéb szervezetekhez irányuló a kérdés, és egy csatornán keresztül meg is kapja a választ. Nyilván nem mi fogjuk ezen kérdéseket feltétlenül megválaszolni, hanem a társszervek segítségét kérjük ehhez. Tehát elnök asszonyékhoz (NSZFH) fordulva, vagy helyettes államtitkár asszonyékhoz (ITM) fordulva mi csak megpróbáljuk összefogni az érdekelt feleket.

Az online jelenlétnek a folyamatos biztosítása szükséges a mi részünkről, azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos feladat. A másik nagyon fontos feladata az ügyfélszolgálatunknak a PK-knak a beadása és befogadása. Tehát aki ilyenben gondolkozik, ilyet szeretne beadni, az az ügyfélszolgálatunkon keresztül adja be, és akkor házon belül azt fogjuk vele tenni, hogy megkapja a Koordinációs Iroda, és utána leosztja a megfelelő helyre, hogy amit csinálni kell vele, az meg tudjon történni. A gyakran ismételt kérdéseknek a kezelését, GY. I. K-nek a kezelését a weblapunkon szintén egy nagyon fontos feladatnak tartjuk. Azt gondolom, hogy mindenféleképpen ide tartozik, és minden oldalnál elmondhatnám azt, hogy nagyon ajánlom mindenkinek, hogy az IKK-nak a weblapját látogassa: nagyon egyszerű a dolog: ikk.hu, merthogy ott minden olyan jellegű módszertani fejlesztésnek az eredménye megtalálható, ami publikálható, ami közzé tehető, amiről azt gondoljuk, hogy érdeklődésre számot tart. Tehát érdemes megnézni.

Az elkövetkezendőkben olyan feladatainkat, illetve olyan témaköröket fogok érinteni, nyilván nem a teljesség igényével, amiről azt gondoljuk, hogy sarkalatos feladatai az IKK-nak. Az IKK vizsgaközpontot működtet. Az új szakképzési rendszer szerinti akkreditált vizsgaközpontról beszélek én most itt, és mint olyan, per pillanat országosan ő vizsgáztat egyedüliként, mégpedig április óta. Ha megnézzük, akkor április óta több mint 3500 bizonyítványt tudtunk kiosztani, több mint 190 bejegyzett, lezajlott vizsgánk volt, és több mint 1400 online vizsgázó jelent meg nálunk az online térben. Ezek tegnapi, kerekített adatok. Én láttam az augusztus végi adatokat, jelentősen emelkedett egyébként az elmúlt hónapokban ez a szám. Tehát ott például ezres volt az online vizsgázók száma, mára ez 1400 lett, azt gondolom, hogy ez egy elég jelentős emelkedésnek tekinthető. Erről annyit kell tudni még, hogy mivel ez egy, önálló, független vizsgaközpont, nem a Módszertani Igazgatósághoz tartozik, az IKK-n belül működik. Viszont mivel nyilvánvaló módon vannak mindig fölmerülő módszertani kérdések, problémák a vizsgákon, vizsgákkal kapcsolatban, ezért ezeknek a megválaszolását, segítségnyújtását becsatornáztuk a két rendszer között, azaz a vizsgaközpont és az Igazgatóság között ezt folyamatosan egyeztetjük.

A következő, amiről mindenképpen beszélnék, ezt helyettes államtitkár asszony is kiemelte, talán az egyik legfontosabb momentuma a jelenlegi rendszernek, mégpedig az oktatói továbbképzési rendszer, hiszen hogyha az oktatóink nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, megfelelő kompetenciákkal, nincsenek felvértezve a stratégiáinkhoz kapcsolódóan, akkor nem fogják tudni megvalósítani azt, amit szeretnénk, amit várunk tőlük. Éppen ezért az oktatói továbbképzési rendszert működtetjük, itt megint utalok rá, hogy az ikk.hu weboldalon az egyik külön kiemelt nyomógombként a tetején ott szerepel, be lehet lépni ide, ott mindent megtalálunk, amit ezzel a témakörrel kapcsolatban érdemes elmondani és érdemes megnézni. Meg lehet azt is nézni, hogy már most milyen képzési programok vannak benne a rendszerben, amikre akár jelentkezni is lehet. Én úgy tudom, hogy ma reggel 29 darab ilyen képzési program volt, tehát azt gondolom, hogy ez is egyre dinamikusabban növekedni fog. Én látom azt, hogy a háttérben mennyi van még előkészületben, és mennyi van még felvétel alatt, tehát én azt gondolom, hogy az elkövetkezendő hetekben eléggé dinamikusan fog fejlődni ez a szám. A másik, amiben mi nyilvánvaló módon részt veszünk, és ezt talán elnök asszony (NSZFH) is említette itt az előbb, ezek az alapvetően NSZFH-érintettségű feladatok. Ezen feladatoknak a módszertani részébe hogyha kell, akkor mi is részt vettünk, meg részt veszünk a továbbiakban is.

A következő a pályaorientációs témakör. Ez egy olyan témakör, amiről éppen itt a kolléganőmmel beszélgettem a szünetben, hogy bárhova nyúlunk, ez egyre terebélyesebb lesz. Én előtte szakképzési centrumot irányítottam, és ott is tulajdonképpen ez a pályaorientációs témakör volt az, ami a legszerteágazóbb feladatot jelentette. Egyik legnehezebben megfogható, legnehezebben beskatulyázható, és a legnehezebben megválaszolható feladat. Igazából itt mi most nem törekszünk arra, hogy megadjuk az egyetlen helyes választ, tehát nincs nálunk a bölcseknek a köve, de azt gondolom, hogy ha valaki fölmegy az IKK-s weboldalra és megnézi a menüt, tehát lehívja azt a menüt, ami ott oldalt látható, akkor letöltődik az az ábra, ami ott be van karikázva, és ott gyakorlatilag olyan témakörök vannak, amik pályaorientációban remek módon használhatók. Itt kigyűjtöttük: ilyenek a szakmakártyák, szakmafüzetek, ilyenek a továbbtanulási irányok, a rugalmas képzés, a SkillsCom, és hát az IKK ügyfélszolgálat, ahol szintén várjuk a pályaorientációs kérdéseket is. Annyit azért szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani, hogy az elmúlt időszakban, mióta ez a webes felület megjelent, már több mint kétmillió interakciónál tartunk. Ez egy nagyon komoly szám, én azt gondolom. Megnéztem tegnap az adatokat, általánosságban azt tudom mondani, hogy az elmúlt egy-két hónapban majdnem annyian nézték meg, mint az előző időszakban összesen. Főleg a KKK-kal meg a PTT-kel kapcsolatos ügyek miatt. Nagyon sok letöltés volt, a PK-knál is nagyon komoly mozgolódás van, úgyhogy azt gondolom, hogy szerencsére egyre többen ismerik ezt az oldalt. Még egyszer ajánlom mindenkinek a figyelmébe, hogy legyenek kedvesek tanulmányozni, hogyha van rá idejük.

image077.png

Van egy EDIR nevezetű feladatunk is, ez az Egységes Digitális Információs Rendszer. Dióhéjban arról szól ez az egész, hogy egy egységes felületet próbálunk – nem tartalmilag, hanem struktúráját tekintve – nyújtani az SzC-k webes megjelenéséhez. Ez azért jó, mert hogyha valaki keres valamit a szakképzés terén, akkor nagyjából ugyanazt a struktúrát találja valamennyi csatlakozott SzC-s szakképző iskolának a weblapján, tehát viszonylag egyszerűen megtalálja azt az információt, amit eddig nem. Ha megnézzük az iskoláknak a webes megjelenését, akkor nagyon szerte ágazóan néznek ki. Egyet hoztam ide példaként, a Debreceni Szakképzési Centrum[1] a weblapjának a szerkezetét. Ez az a sztenderd struktúra, amibe tulajdonképpen bele lehet majd ágyazni az összes többi csatlakozó intézménynek a webes oldalát, tehát ilyen struktúráról gondolkodunk. Na most még egyszer: nem a tartalom, ami standardizált elsődlegesen, hanem a struktúra, amibe a tartalom bekerül. Nyilvánvaló módon azért vannak olyan tartalmak, amik központilag odarakott tartalmak, de a tartalmaknak a jelentős részét, azt azoknak az intézményeknek kell odatenni, akik ehhez csatlakoztak. Most jelen pillanatban – ezek is tegnapi számaim – eddig 8 SzC csatlakozott, 16 fog csatlakozni december 31-ig, és így körülbelül 270 intézmény, iskola az, aki ebben a rendszerben benne lesz az év végéig.

Aztán van nekünk egy SkillsCom nevezetű rendszerünk, amit mi nagyon egyszerűen csak szakképzési Facebooknak nevezünk a közérthetőség kedvéért. Hogyha valakinek így hivatkozunk rá, hogy ez micsoda, akkor nagyjából megérti, hogy miről szól a történet. Itt arról szól egyébként, hogy megpróbáljuk összehozni egy digitális felületen a szakképzésben érintetteket. Diákokat, oktatókat, érdeklődőket, duális partnereket, szakképző intézményeket. Augusztusi adatok azok, amik ott vannak, ezek mára növekedtek, de természetesen ez nyilvánvaló módon akkor fog tudni jól működni, és akkor fogja tudni ellátni azt a feladatot, amire tervezték, hogyha minél többen csatlakoznak hozzá. Én pénteken végig csináltam a regisztrációs folyamatot a magam részéről mint tanuló, mert kíváncsi voltam, ha tanulóként bemegyek, akkor mit fogok látni ebből. Én azt gondolom, hogy nagyon jó egyébként, nagyon sok hasznos információhoz hozzáférhetünk, de csak akkor, hogyha van benne olyan, aki azt fölrakja. Tehát azt szeretném kérni, hogyha cégek, vállalkozások, duális partnerek, iskolák, akárki úgy gondolja, hogy van neki olyan tartalma, amit szakképzési vonalon szeretne megosztani másokkal, mint mondjuk, a Facebookon teszi, akkor szerintem nyugodtan regisztrálhat, mert egyébként tényleg nekem öt perc alatt megvolt ez a dolog, nagyon egyszerű ez az egész eljárás. A SkillsCom-ba is be lehet lépni az IKK-s weboldalról, tehát ez megint egy újabb csatlakozási pont.

image078.png

Végül az IKK-nak a weboldala kiragadott képekkel, illetve kiragadott felhasználói adatokkal, és ezekről mondom én azt, hogy mára azért jelentős számban növekedtek, és naponta növekednek és tovább fognak növekedni, hiszen rengeteg olyan információ hangzott el, aminek van vagy lehet olyan módszertani vetülete, amit a kollégák megtalálnak nálunk az IKK-ban, illetve egészen konkrétan a weboldalon keresztül a Módszertani Igazgatóságnál.

Röviden megpróbáltam azt összefoglalni, hogy milyen fejlesztéseink vannak, milyen fejlesztések kapcsolódnak EU-s projektekhez. A négy nagyon fontos láb, amiről szó volt: a Vizsgaközpont, az OTR, az EDIR és a SkillsCom az, amire most nagyon fókuszálunk rendszerszinten, hiszen ezeknek a megfelelő működése kell ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani azt, amit előírnak számunkra.

Köszönöm a figyelmüket! Ha valakinek kérdése vagy kérése, megjegyzése lenne, akkor nyugodtan írja meg nekem akár e-mailben, akár keressenek telefonon. Én az e-mailt jobban szeretem, mert nem mindig tudom fölvenni a telefont. Tehát arra ösztökélek mindenkit, hogy nyugodtan keressen minket, hiszen mi itt vagyunk, ha szükségük van ránk, akkor megtalálnak minket a helyünkön ezeken az elérhetőségeken. Köszönöm szépen, viszontlátásra!

 

[1] https://dszc.hu/