Pálfi Erika

Tartalmi kihívások a köznevelésben

Tartalmi kihívások a köznevelésben címmel egy rövid összefoglalást állítottunk össze az elmúlt időszakban történt és jelenleg is folyamatban lévő tartalmi változásokról és fejlesztésekről. Előtte azonban köszönöm a szervezőknek, hogy tartalmas és egyben informatív találkozási lehetőséget biztosítottak számunkra ezzel a konferenciával.

Mielőtt előadásom témájára rátérek, egy kicsit szeretnék visszautalni Horváth Ádám előadására, aki két fotóval indította az iménti prezentációját. Talán emlékeznek a két képre 1900-ból és 1910-ből villantott fel fotókat. Az egyiken embereket láttunk, akiknek az volt a dolguk, hogy a hatalmas londoni lovas forgalom következményeit eltakarítsák, a másikon pedig olyan emberek voltak, akik omnibuszokat vezettek. A túlzsúfolt lovas közlekedés valamennyi nagyvárosban – Európában és Amerikában is – hatalmas közegészségügyi problémát okozott akkoriban, a városok utcái rendkívül koszosak és meglehetősen bűzösek voltak. Az előadásban az hangzott el, hogy a probléma 10 év alatt megoldódott. Amivel szeretném ezt a gondolatkört kiegészíteni, az az, hogy Londonban annyira súlyosnak ítélte a városvezetés a problémát, hogy összehívtak egy hatalmas nemzetközi konferenciát, amelyre a legkülönfélébb tudományterület jeles képviselőit hívták meg. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők adjanak nagyon gyorsan megoldási javaslatot a kialakult, már-már elviselhetetlen helyzetre. S mivel ez nem sikerült a konferenciát eredménytelenül feloszlatták, s valóban az történt, amit Ádám bemutatott, a probléma a közlekedés teljes átalakításával magától megoldódott, a lovas forgalommal járó összes kellemetlenség megszűnt.

Terveimtől eltérően ezzel kezdtem az előadást, mert sokan gondolják, hogy a legkorszerűbb kollaboratív terekben megvalósított, egyéni tanulási útvonalakon keresztül és a legmodernebb digitális eszközökkel és módszerekkel történő oktatásban kell keresni az oktatás jövőjét. Lehetséges és valószínű, hogy így is van, de az biztos, hogy nem ismerjük a mellékhatásait.

A tartalomszabályozó eszközök, amelyeknek az elmúlt időszakban már minden eleme megújult és a bevezetésük is felmenő rendszerben van folyamatban – az előbbi célok mellett: legyen 21. századi – más fontos célokat is meg kíván valósítani, úgymint legyen hazafias, azaz járuljon hozzá a magyar nemzeti kultúra értékeinek továbbörökítéséhez, legyen gyermekközpontú, és biztosítsa azoknak a kompetenciaterületeknek a fejlesztését, azon ismeretek elsajátítását, amelyek elengedhetetlenek a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon történő sikeres részvételhez.

A tartalmi szabályozás legfontosabb eszköze a Nemzeti alaptanterv (Nat). Ugyanakkor a Nemzeti alaptanterv nem az a dokumentum, ami minden oktatással kapcsolatos kérdést tisztáz. Mielőtt a legfontosabb Nat-beli változásokra, azaz a legfontosabb újdonságokra kitérek, néhány olyan tényezőt szeretnék ismertetni, amelyek a Nat elfogadására nagy hatással voltak és vannak.

Az egyik a nemzetközi gyakorlat. Amikor Prof. Csépe Valéria és a Nat készítésben közreműködő szakértők az új Nat megalkotására készültek megvizsgáltak számos nemzetközi tartalomfejlesztési modellt. Sok vonatkozásban hasonlóságot találtak a magyar gyakorlattal, nevezetesen ún. national curriculum jellegű dokumentummal rendelkeznek a nyugat-európai fejlett társadalom országai is, amelyek az oktatás tartalmát be- és néhol kimeneti szinten is rögzítik, s amelyekhez esetenként kapcsolódik számos más nem feltétlenül tartalmi, hanem módszertani és szerkezeti kérdés is. Ehhez képest a 2020-as magyarországi Nat az oktatás célját és a célhoz rendelt tartalmat írja le, amelyhez óraszámokat ajánl és rögzíti, hogy mi az, amit ma meg kell tanítania az iskolának. Magyarországon a Nat azonban nem kizárólagos tartalomszabályozó eszköz, vannak még a kerettantervek, egyes speciális oktatási-nevelési helyzet kezelésére irányelvek kerültek kidolgozásra, és kimeneti eszközként az érettségi általános és részletes követelményei nyújtanak pontos útmutatást arra vonatkozóan, hogy mit kell tudnia egy mai tanulónak a köznevelés rendszerében, vagy akár a szakképzés olyan intézményeiben, ahol a szakmai felkészítés mellett érettségit is tesznek a tanulók.

A másik fontos tényező, amire a Nat-tal kapcsolatban szeretnék kitérni az a Nat elfogadása körüli ún. Nat-vita. A 2020-as Nat-ot igen hosszas, szerteágazó többkörös egyeztetés előzte meg. Ez a lényeget tekintve nem volt másként a későbbi érettségi módosítása esetében sem, de a Nat az, amelyik a leginkább véleményalkotásra készteti a köznevelés szereplőit, egyénileg, vagy különböző szakmai szervezek képviselőiként százával érkeztek a javaslatok. A nehézséget nem feltétlenül a számosság okozta, hanem az, hogy a Nat-vita volt az, amely keretében számos más – például oktatásszerkezeti, módszertani, vagy egzisztenciális – kérdések is felmerülnek, nagy energiákkal befolyásolták a szándékában mindenképp konszenzusos dokumentum elfogadását. Csak néhány példát említek:

  • felmerült az előkészítő évfolyam bevezetésének a kérdése, amelynek a tartalmi indokoltsága csak annyiban volt kifejtve: hogy legyen, mert fontos az óvoda és az iskola közötti átmenet biztosítása;
  • az is fölmerült kérdésként, hogy jó-e, hogy az oktatási rendszerünk ennyire összetett, azaz a 8 + 4-es szerkezet mellett jelen van a 4 + 8, és a 6 + 6, ezek néhol NYEK-kel is kiegészülnek, másutt két tanítási nyelvűek, esetleg nemzetiségiek.

Ezek is igen fontos kérdések, de csak a tartalom felől közelítve döntést hozni ilyen kérdésekben nem biztos, hogy célszerű. A szorosan tartalmi jellegű észrevételeket azonban a legtöbb esetben megvitattuk magukkal a benyújtókkal, és ami az adott tantárgy sikeresebb elsajátítását szolgálta, elfogadtuk és be is építettük a dokumentumba. Ebben lényegében csak egyetlen kérdésben tettünk kivételt: a tananyag mennyisége kapcsán mindenki egyetértett azzal, hogy csökkenjen, legyen kevesebb tanulók óraszáma, a tanárok terhelése. Mindenki kivétel nélkül egyetértett a csökkentés szükségességével, kivéve, ha a csökkenés a véleményadó saját tudományterületét vagy tantárgyát érintette, mert azt inkább szerinte mindenképpen növelni kell.

A tartalomszabályozás legfontosabb dokumentuma tehát Magyarországon komoly egyeztetési folyamaton esett át mire elfogadásra került, tartalmi kérdéseket szabályoz, úgyhogy meghatározza a köznevelési rendszer célkitűzéseit, tartalmát. Reményeink szerint a széleskörű és részletes egyeztetések sorozata – minden nehézsége ellenére is – végül konszenzushoz vezetett. A Nat kihirdetését követően megjelentek a kerettantervek, majd ez év elején az érettségi általános követelményei is. Utóbbi dokumentumokhoz is rengeteg javaslat érkezett – ahogy ezt említettem a Nat-vita kapcsán – de ezek már sokkal inkább célirányosan az érettségi tartalmi követelményeire, a vizsga módszerére vonatkoztak, így az észrevételek figyelembevétele és beépítése jelentősen koncentráltabban tudott megvalósulni.

Az átalakítási folyamatnak köszönhetően jelenleg 1., 2., 5., 6., 9., és 10. évfolyamon már az új Nat szerint történik az iskolai oktatás, s főszabály szerint 2024-ben tesznek érettségit először a megújított követelmények alapján a tanulók.

A Nat és a hozzá készített bemeneti tartalomszabályozó eszközök, valamint az érettségi követelmények megújítása lehetőség és alkalom volt számunkra, hogy az eltúlzott tanulói elvárásokat csökkentsük, hogy korszerű tartalmak és módszertani elemek épülhessenek be a helyi tantervekbe, továbbá az intézmények közötti átjárhatóságot biztosító tankönyvek, aktivitásra, tevékenykedtetésre épülő taneszközök és digitális tananyagok készüljenek, amelyek tekintettel vannak a sajátos nevelési igényű, vagy éppen nemzetiségi elvárásokra és lehetőség szerint támogatják a felzárkóztatást és a tehetséggondozást is. Ez már önmagában is nagyon összetett kihívást jelentett. Mivel 2020 januárjában történt meg a Nat bevezetéséről szóló jogszabály kihirdetése – s azt az megelőző években a fejlesztése –, ezért a dokumentum nem tudott figyelemmel lenni arra, hogy 2020. március 16-tól a köznevelésről alkotott minden korábbi tapasztalatunkat felül kellett írni és a pedagógusoknak a legnagyobb oktatási katasztrófát kell elhárítaniuk, azaz a tantermi oktatási munkát igen rövid idő alatt át kell szervezni tantermen kívüli, digitális munkarenddé. A kérdés az oktatásban tényleg az volt, hogy a koronavírus járvány a valaha volt legnagyobb oktatási katasztrófa-e vagy a legintenzívebb innovációs lehetőség.

Azóta tudjuk, hogy a pedagógusok hozzáállásának, a társadalmi összefogásnak, a rendelkezésre álló eszközparknak és a szintén meglévő digitális tananyagnak köszönhetően Magyarországon nem állt le az oktatás, a tanulók tanulmányi előmenetele, az oktatás biztosított volt a járvány valamennyi hulláma alatt. A módszerek azonban biztosan gazdagodtak, a pedagógusok által alkalmazott pedagógiai eszközkészlet gyarapodott, amely hosszú távon befolyásolja a tartalomszabályozók beválását is. Az viszont minden tartalomszabályozó eszköz beválásnak a kulcskérdése, hogy miként vannak felkészítve a tanárok a megváltozott tartalmak átadására. Éppen ezért nagyon fontos és időszerű témája volt ennek a konferenciának a tanárképzés megújítása, amely mellett fontos megemlíteni a tanítóképzés kimeneti követelményeinek az átdolgozásának szükségességét is, például azért, mert a 2020-as Nat alapján a digitális kultúra tantárgy tanítását meg kell kezdeni 2022 szeptemberében a harmadik évfolyamon.

Ha már említettem egy konkrét változást a Nat-ból, akkor a legfontosabbakkal folytatom:

  • Megerősödött digitális készségek fejlesztése, azaz az informatika tantárgyat a digitális kultúra váltja, amelyet több évfolyamon és magasabb óraszámban kell tanítani.
  • Megjelentek a pénzügyi tudatossággal, az egészségvédelemmel, a természetvédelemmel, valamint a családi életre neveléssel kapcsolatos témakörök a 8. és a 12. évfolyamon bevezetett új tantárgyban, az állampolgári ismeretekben.
  • A matematika hétköznapi matematikai ismeretekkel bővült.
  • Erősödött a „science” típusú tananyagok szerepe. A felső tagozaton és 11. évfolyamon is van lehetőség integrált vagy komplex természettudomány oktatásra.
  • Megváltozott a magyar nyelv és irodalom, a történelem és az ének-zene tantárgy tartalma, mindhárom tárgy hangsúlyosabban foglalkozik magyar kultúra, a történelem és a hagyomány ápolásával.
  • Kötelező lett a dráma és színház, a hon- és népismeret tantárgy tanítása.
  • Ugyanakkor összességében elmondható, hogy tantárgyi tartalmak csökkentek, számos olyan ismeret, amelyet korábban tanítottak, már nem része a tananyagnak.

A változások irányát tekintve a közelmúltban ismét rátekintettünk más európai uniós országok tartalomszabályozására, s azt tapasztaltuk, hogy a változások trendje hasonló, amely abból is fakad, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló Európa Tanács ajánlás a közelmúltban jelent meg, s amely dokumentum ajánlásait a tagállamok érvényesítik az oktatási rendszerükben. Másik hasonlóság, hogy három-öt évenként szinte minden tagállam frissíti, megújítja az oktatási rendszere tartalmát, mi Magyarországon saját magunknak jogszabályban rögzítjük, hogy ötévente szükséges a Nat-ot felülvizsgálni. Összességében az állapítható meg, hogy a 2020-as Nat nem új, hiszen megőrizte a korábbi értékeit, hagyományait, nem fordult fel az iskolák világa, de azért jelentősen módosult, kisebb-nagyobb változásokat okoz az iskolákban.

A régi, korábban jól bevált értékek megőrzésének egyik legfontosabb eleme, hogy a 2012-es Nat alapján az egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek ugyanúgy elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján, mint a 2020-as Nat megújított vagy teljesen új tantárgyai kerettantervei. Ezáltal felhasználhatók és beintegrálhatók a helyi tantervekbe, biztosítva ezzel annak a lehetőségét, hogy az intézmények megőrizzék mindazt az értéket, amelyben erősek és kiemelt szerepelt töltenek be nevelési céljaikban.

A kerettantervek modern pedagógiai-módszertani elvek mentén készültek, a kulcskompetenciák hangsúlyosan beépültek, a tananyagtartalom súlyozásra került, korszerűsödött, nagyobb szabad időkeretet biztosítanak a tantárgyi tartalmak megválasztása terén. A kerettantervek szerkeszthető formában letölthetők az Oktatási Hivatal honlapjáról[1]. Itt jelennek meg a különböző irányelvek és alapprogramok is.

A kerettantervek jogi háttere viszont nagyot változott, amennyiben korábban jogszabály mellékletében hirdették ki ezeket a dokumentumokat, ma viszont már az Oktatási Hivatal honlapján, a miniszter által kiadott dokumentumként lehet elérni őket. Hasonlóképpen változott meg az érettségi követelmények közzététele is, amely szerint az általános követelmények kormányrendelet mellékleteként kerültek kihirdetésre, míg a részletes követelményekről szóló rendelet kivezetésre kerül, s az új részletes érettségi követelmények szintén – a kerettantervekhez hasonlóan – a Hivatal honlapján találhatók meg.

Fontos néhány szóban az egyedi megoldások alkalmazására is kitérni, mivel a szabályozásbeli változások miatt az alternatív kerettantervek megszűntek, ugyanakkor tudjuk, hogy vannak intézmények, amelyek nagyon speciális nevelési feladatokat látnak el, például olyan súlyosan hátrányos helyzetű tanulókat oktatnak, akik a megszokott iskolai környezetben nehezen vagy egyáltalán nem boldogulnak, emiatt esetükben lényegében egyéni bánásmódot igénylő módszereket szükséges alkalmazni. A korábban egyedi (alternatív) kerettanterv szerint működő iskoláknak tehát kérelmet kellett benyújtani 2020 tavaszán a működés folytatása érdekében. Az egyedi megoldásra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a Nat-ban és a kerettantervekben meghatározott ismeretanyagot, és biztosítaniuk kell azt is, hogy legfeljebb 30%-ban térhetnek el a Nat-ban és központi kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától. A jogalkotói szándék egyértelműen az volt, hogy a tanuló érdeke ne sérüljön, minden tanulónak ugyanolyan jogot és lehetőséget kell biztosítani minden intézményben arra, hogy tanulmányi előmenetele lehetővé tegye számára az átjárást az intézmények között, illetve az eredményes befejezést is.

A bemeneti tartalmi szabályozás kapcsán már kitértünk az újdonságokra és a régi értékek megőrzésére, a nemzetközi összehasonlításra, a szabályozásbeli különbségre, az eltérés lehetőségére, így már csak egy olyan fontos változás van, amit mindenképp kiemelnék: ez az óraszámok minimuma és maximuma. A Nat, s ennek megfelelően a kerettantervek is, a korábbiakban csak a minimumot, illetve az elosztás arányát szabályozták. A 2020-as Nat azonban meghatározza az óraszámok maximumát is. Erre több szempontból is szükség volt, az egyik és leglényegesebb szempont talán az, hogy az intézmények egyre inkább igyekeztek minél több mindent kínálni a tanulóknak – vélt vagy valós szülői elvárások miatt –, ezáltal viszont nagyon magasak lettek az óraszámok, a tanulók és a tanárok túlterhelése szinte általánossá vált. A 2020-as Nat ezt úgy kezeli, hogy ha egy intézmény többlettevékenységet végez, például két tanítási nyelvű iskola vagy sportiskola vagy emelt szintű oktatást végző iskola, akkor az összes óraszámot megemelheti heti kettő, nemzetiségi iskola pedig heti 3–4 órával. Ezek a többletek nem összeadhatók, tananyag átrendezéssel és a szabadon választható óraszámok célirányos felhasználásával és a többletórákkal biztosítható, hogy az iskolák mégis megvalósítsák célkitűzéseiket.

Az óraszámváltozások kapcsán még egy fontos változást hozott a 2020-as Nat, ez pedig az, hogy a 11–12. évfolyamokon a kötelező óraszámon belül 4-4 órát az érettségire történő felkészítésre kell fordítani, s ugyanezen évfolyamokon 4, illetve 5 szabadon tervezhető óra áll rendelkezésre. Ezen intézkedés célja, hogy az utolsó évfolyamokon minden tanuló a számára szükséges felkészítést az érettségire megkaphassa. Ezzel lényegében el is jutottunk az érettségiig. A 2020-as Nat-hoz igazított érettségi vizsga általános követelményei ez év januárjában jelentek meg, s azóta az Oktatási Hivatal honlapján elérhetők a részletes követelmények is. Minta feladatsorok is készültek és érhetők el ugyanitt. Itt is azt szeretném hangsúlyozni, amit a Nat-nál: nevezetesen az érettségi rendszer régi, jól bevált értékeit megőriztük, de korszerű mérési eszközökkel megújítottuk és minden tantárgy esetében gondoskodtunk arról, hogy a bemeneti és kimeneti tartalom között legyen szoros kapcsolat, azaz az érettségin abból vizsgázzanak a tanulók, amit megtanulnak az évek során, azért, hogy minden érettségizett tanuló ugyanolyan jogokkal lépjen be a munkaerőpiacra vagy nyerjen felvételt felsőoktatási intézménybe.

A legnagyobb változás az, hogy nagyon sok tantárgyból projekt érettségit tehetnek a tanulók. Középszinten ezek elsődlegesen a természettudományos tárgyak, de a nemzetiségi oktatásban, illetve a művészeti tantárgyak többségében is lehet projekt érettségi vizsgát tenni. Ennek keretében a tanuló a tanár által irányított, de önálló munkával hozza létre a produktumot, amelyet prezentálni is szükséges lesz. A megújult érettségi követelmények szerint 2024-ben vizsgáznak majd először a tanulók, de természetesen előrehozott érettségi vizsga is tehető 2024-et megelőzően is, ha a tanuló már a 2020-as Nat alapján tanulta az adott tantárgyat.

A tartalomszabályozás mindennapokban használt eszközei a tankönyvek, a munkafüzetek, a gyűjtemények, illetve a digitális tartalmak. Magyarországon mindezt ingyenesen biztosítja a Kormány minden tanuló részére. A fejlesztés az Oktatási Hivatal feladata, ők gondoskodnak arról, hogy minden kötelező tantárgyhoz legyen megfelelő minőségű taneszköz. Mivel a soron következő előadás az Oktatási Hivatal elnökhelyettese részéről éppen erről szól majd, ennek részleteit nem ismertetem, csupán az előadásom egyik fontos alapgondolatára térnék vissza: nevezetesen az átjárhatóságra. A korábbi időszakra az volt a jellemző, hogy a Nat-hoz nagyon sokféle kerettanterv készült, sok tantárgyhoz volt emelt szintű változat és még abból is „A” verzió, „B” verzió, mindehhez pedig nagyon sok tankönyv készült, hogy legyen bőséges választék. Az új tartalomszabályozó eszközök készítése során azonban felmerültek olyan valódi XXI. századi szempontok, amelyek lehetővé teszik a méltányosabb, az igazságosabb és átláthatóbb, fenntarthatóbb rendszer működtetését. Az Oktatási Hivatal folyamatosan dolgozza át a tankönyveket a 2020-as Nat-hoz, illetve már készítik az eredményes érettségi letételéhez szükséges gyűjteményeket is, hogy mindazoknak, akik akár közép, akár emelt szinten vizsgáznak, megfelelő tananyag álljon rendelkezésükre.

Végezetül szeretnék minden tanulónak eredményes és hatékony felkészülést kívánni, s őszintén remélem, hogy mindaz a korszerűsítés, tananyag- és óraszámcsökkentés, illetve modernizálás lehetővé teszi számukra, hogy akár előrehozottan, akár 2024-ben vagy később, de olyan érettségit tegyenek, amely sikeres pályaválasztást és továbbtanulást tesz lehetővé számukra.

 

[1] www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek