Sipos Imre
Jó állami tankönyvek – tartalomfejlesztés
az Oktatási Hivatalban
Nagy tisztelettel köszöntöm a kedves kollégákat. Köszönöm a lehetőséget, hogy itt lehetek és a feladatainkról beszélhetek önöknek. Külön gratulálok azoknak, akik ily kitartóak, még itt vannak az utolsó blokkban is és végighallgatják az előadásokat.
Valóban, a fölkonferálásban elhangzottaknak igyekszem eleget tenni, de azért mindemellett egy kicsit szólnék a tartalomfejlesztés, a tankönyvfejlesztés szervezeti kereteiről is.
Folytatás vagy újrakezdés? Aki végigkövette az elmúlt 10–12 év – a teremben lévők valamennyien így vannak – oktatásügyi változásait, nyilván érzékelte minden egyes területen az állami szerepvállalás növekedését. Így volt, így van ez a tankönyvfejlesztésben is. Amikor 2013/14-ben a két nagy tankönyvkiadó – az Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó – állami kézbe, így az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetbe került, akkor ezzel megkezdődött egy értékmentés is. Ez folytatódott az Eszterházy Károly Egyetem égisze alatt, majd 2019. december 1-jétől az Oktatási Hivatalban folyik ez a munka. Ezt a dátumot a módosított Nemzeti alaptanterv 2020. január 30-i dátumával összevetvén, láthatjuk, hogy a tankönyv- és a tartalomfejlesztés csapatának az Oktatási Hivatalba való integrációja során nem sok idő volt fölkészülni a megjelenő új feladatokra. Én ilyen értelemben is nevezem ezt értékmentésnek, hisz rendkívül sok értékes kolléga került a Hivatalba. Ők ma is itt vannak, köszönöm a munkájukat – és azt hiszem, az egész köznevelési ágazatnak meg kell köszönni ezt a munkát. Értékmentést jelent az a tudás is, ami a két nagy kiadóban és az OFI-ban felhalmozódott és a Hivatalba került.
Az integrációt követően egy nagyon fontos szervezetfejlesztési, folyamatszabályozási feladatot kellett végrehajtanunk az új szervezeti egységben. A tanárképzés kapcsán e színpadon tegnap szemléletmódosulást, szemlélethiányt, attitűdváltozást emlegettek a szereplők. Azt gondolom, hogy a köznevelésben nagyon sok területen beszélhetünk erről, így nagyon fontos lenne egy szemléleti átalakulás. Nyilván nekünk is az Oktatási Hivatal szemléletéhez alkalmazkodva kellett megtennünk e feladatmegoldást, belső meggyőződésből, folyamatos tanulással. Így jutok el oda, hogy akkor igen, újrakezdjük, de folytatjuk, hisz értéket teremtünk, ezért is adtam ennek az előadásnak azt a címet, hogy Jó állami tankönyvek. Amikor ezt a címet adtam, akkor két megkeresés érkezett hozzám, két kedves ismerősömtől, az egyik azt kérdezte, hogy a szervezők adták ezt a címet, vagy te, merthogy elég provokatív. A címet én adtam. Egy másik megkeresés meg azt mondta, hogy nagyon rövid előadást fogsz tartani. No, a második megkeresés miatt adtam ezt a címet az előadásomnak, mert hogyha mi nem hisszük el, hogy értéket teremtünk, ha mi nem hisszük el, hogy jó úton járunk ebben a fejlesztésben, akkor ki higgye el helyettünk? Persze, ezzel együtt pontosan tudjuk, hogy egy terméknek – itt a termék a tankönyv – a jósági fokát nyilván a felhasználók, a tanulók, a tanárok, a szülők kell megadják.
Nem szeretnék jogászkodni, ahogy főosztályvezető asszony mondta: ő sem a jogi elemeket hozza ide, de azt azért mindenképpen jelzem, hogy az Oktatási Hivatalnak azonnal fel kellett készülni arra a feladatra, amelyet a Nemzeti alaptantervről szóló rendeletnek a módosítása hozott, miszerint a miniszter közzéteszi a kerettanterveket, közzéteszi az irányelveket, és ezeket a Hivatal azonnal adja közre. Egy önálló felületet hoztunk létre az Oktatási Hivatal honlapján ennek megfelelően, ahol elkülönülten látszik az elnevezésben is, hogy a 2012-es Nat-hoz illeszkedő kerettantervekről szól a múlt és a 2020-as Nat-hoz illeszkedő tartalmi szabályozókról szól az, ami bevezetés alatt van.
Ez egy képernyőkép, ami azt a struktúrát mutatja, hogy pedagógiai szakaszonként, szakterületenkénti struktúrában jelennek meg a Hivatal honlapján ezek – az önök által is sokat használt és nyilván a helyi tantervek készítésénél is fontos – szabályozó eszközök.
Magyarországon a tankönyvjegyzéken ebben a tanévben, a kerettantervi szabályozásoknak megfelelően több mint 2550 darab taneszközt találnak. Ennek jelentős száma értelemszerűen közismereti tankönyv. Mondhatnám azt, hogy piacvezető, az állami szerepvállalás szereplője, az Oktatási Hivatal, és rajta kívül 41 kiadó különböző területeken jelenik meg ezen taneszközök készítésénél. A hivatal gondozásában, portfóliójában 1381 taneszköz jelenik meg. Látható, hogy ez egy jelentős arányt képvisel ebből a jegyzéki sorból. Ez az 1381 közismereti kiadvány megtestesülve, a tanulókhoz, a családokhoz eljutva több, mint 12 millió példányszámú tankönyvet jelent, amelyet a KELLO szállít ki. Sokszor, sokan teszik föl a kérdést, hogy miből mennyi tankönyv van? Erre a kérdésre a tankönyvjegyzék válaszol. A tankönyvjegyzék – a törvényátalakulásnak megfelelően – most a nemzeti köznevelésről szóló törvénybe integrált korábbi tankönyvi törvény alapján határozza meg azt, hogy egy-egy évfolyam egy-egy tantárgya vonatkozásában tantárgyanként legfeljebb kettő darab tankönyvet tartalmazhat. Ez nyilván a kiadó – az Oktatási Hivatal – kereteit is meghatározza. Az első kérdés, hogy van-e kerettanterv az adott tantárgyhoz. Ha van, akkor lehet legfeljebb kettő tankönyv lehet a jegyzéken. Ha nincs, akkor az előbbiekhez egy kivétel tartozik, miszerint nem kell alkalmazni a szótár, a szöveggyűjtemény, a feladatgyűjtemény, illetve egyéb kiadványok tekintetében ezt a szabályozást. Minden tantárgyból nincs emelt szintű kerettanterv, a kimeneti követelmények egyfajta visszaszabályozása érvényesül az emelt szintű képzésben. Ebből következően az emelt szintű érettségire való felkészítéshez műfajilag egy gyűjteménystruktúrát találtunk ki, amely a feladatgyűjtemény és a tankönyv egyfajta ötvözete lesz. Ezek a gyűjtemények már jelenleg is fejlesztés alatt vannak a Hivatalban, terveink szerint már a februári-márciusi tankönyvjegyzékre felkerülnek, a nyár során már rendelhetőek lesznek, hiszen a 11. évfolyamra ér az a generáció, amelyik a módosított Nat szerint kell majd érettségizzen. Figyeljék ezeknek a kiadványoknak a megjelenését!
A tankönyvkatalógus tartalmaz minden olyan kiadványt, amely az új, módosított Nat-hoz készült, és tartalmaz minden olyan kiadványt, ami még használható a régi Nemzeti alaptantervhez. Az új Nat-os tankönyvek mindegyike OH kóddal szerepel. Egy egységes struktúrát alakítottunk ki a kódolásra, a tantárgy rövidített neve, értelemszerűen az évfolyam neve, a T betű a tankönyvre utal, és mivel kettő sorozat van jellemzően, egy A és egy B betű különíti el ezeket a családokat. Jelenleg közel 300 darab tankönyvtermék fejlesztésén vagyunk túl, de a teljes, új Nat-hoz történő lefejlesztéshez a 400-as számot fogjuk elérni.
A tankönyvkatalógust is át kellett alakítani, informatívabbá kellett tenni ezekhez a feladatokhoz. Elkülönítettük rajta külön elérhetőséggel a ’12-es Nat-hoz és a ’20-as Nat-hoz tartozó tartalmi szabályozóknak megfelelő kiadványokat, frissült a böngésző fejléc. A minisztériummal egyeztetve számos kiadványnak a CD-DVD melléklete – amelyet korábban a KELLO mellékelt a tankönyvhöz – már itt a katalóguson került elhelyezésre.
Fölhívom a figyelmüket a katalóguson található mérési mintákra, megoldásokra. Nagyon sok tananyaghoz, évfolyamokhoz segédanyagokat és egyéb támogató eszközöket is találnak. Tudjuk, hogy nem egy digitális platform, de mindenképpen informatív felület önök felé akkor, amikor tankönyvet kell rendelni, akkor, amikor egy hanganyagot kell megnézni, akkor, amikor egy helyi tanterv összeállításánál dönteni kell arról, hogy az A családot vagy a B családot akarják használni, ilyenkor mindenképpen érdemes a tankönyvkatalógusra ellátogatni. Az új tankönyvek letölthető formában megtalálhatók a katalóguson. Minden egyes új tankönyvhöz tanmenetet írtak a szerzők, ezek is megtalálhatók a katalóguson, és a teljes forrásállománya, valamint e-PUB, illetve MOBI formában is megjelennek ezek a tankönyvek. A régi könyveink is fönt vannak, ezek még kétféle tanmenettel, egy hagyományos tanmenettel és egy rugalmas tanmenettel egészülnek ki a tankönyvkatalóguson, jól elérhető formában.
A hivatali portfólió két nagy pillére a hagyományos közismereti tankönyvcsaládok mellett a nemzetiségi tankönyvek, illetve a sajátos nevelési igényű tankönyvek. Összességében egy projekt zárásával a nemzetiségi taneszközöknek egy nagyon jelentős növekedését tudtuk elérni, egyharmadával megnőtt ezeknek a taneszközöknek a száma. Az SNI fejlesztéseinknél több mint 250 tétellel tudtuk növelni a számokat. Itt az enyhe, a középsúlyos, illetve az integráltan nevelhető tanulók számára készített fejlesztések valósultak meg. Ezek a kódolásnál, a kódszámnál is az SNE, az SNK elnevezéssel elkülönülnek. Ezekből a kiadványokból nagyon sok digitális termék, okostankönyv is készült, ami nagyon nagy vívmánya a mi fejlesztéseinknek. Látható a következő ábrán, hogy egy letisztult arculattal, a régi könyvek üzenetét, a logót, a színeket megőrzően jelennek meg az új könyvek. A közel nyolcvanezer tanulót érintő fejlesztést sok-sok szakember bevonásával, nagy szakértelemmel igyekeztünk megvalósítani.
Portfóliónk legnagyobb eleme az új kerettantervekhez illesztett tankönyvek elkészítése. Az 1., az 5. és a 9. évfolyam esetében nagyon-nagyon rövid időnk volt erre; a második, a hatodik és a tizedik évfolyam esetében valamivel több idő maradt, és most zajlik gőzerővel a harmadikos, a hetedikes és tizedikes tankönyvcsaládoknak a fejlesztése. Láthatják a borítón az arculati letisztulást, a megjelent oktatási hivatali logót, a Nat 2020-ra való figyelemfelhívást, az évfolyamot.
A tudatosságra hívnám fel a figyelmüket minden egyes megjelenő könyvnél. Az első fejlesztési körben nem minden esetben tudtunk munkafüzeteket készíteni, ezt a hiányt pótoltuk most a második fejlesztési egységben, tehát ahol ötödikben, kilencedikben nem tudott munkafüzet készülni, ezek utólag elkészültek. Most pedig már jellemzően a két tankönyvcsaládhoz egy munkafüzet készül, amelyben külön jelölik azt, hogy melyik tankönyvhöz tartozóan tartalmaz feladatanyagokat.
A módosított Nat új tantárgyaihoz természetesen új, zöldmezős tankönyveket kellett készíteni. Azoknál a könyveknél – ez megint értékmentés –, amelyek átdolgozás formájában készültek el, ott a korábbi szerzőktől a felhasználási jogot az Oktatási Hivatal mint kiadó megvásárolta, evvel biztosította az átdolgozás lehetőségét. Egy tudatos színkód, kódolás jellemzi a könyveinket. A magyar nyelv és irodalomnál, a történelemnél, a természettudománynál, a matematikánál, illetve az arculat üzenete is egységes lett.
Az új tantárgyakhoz nem készült A, illetve B sorozatú tankönyv, ilyen például a digitális kultúra. Itt egy tankönyvcsalád az, ami segíti a tanulók, a pedagógusok munkáját. Egy jó példa a fenntarthatósági könyv, amelynek a kiadója az Oktatási Hivatal, de készítője egy másik szervezet, amely szervezettel együttműködésben tudtuk megjelentetni a Zöld Föld című könyvünket. A vizualitására is fölhívnám a figyelmüket. Célunk a tagoltabb tartalom a jobb megértés érdekében, ahol a vizuális tereptárgyak segítik a fókuszált figyelmet a tanulók számára, vagy képanyagok, amelyek az olvasási élmény feldolgozását segítik. Például egy Toldi versben több mint tíz szóismertetésre vagy értelmezésre lenne szükség, amit a könnyebb, mélyebb megértés érdekében egy illusztráció segít.
Megint csak a tudatosságra utal az, hogy minden tantárgynál van egy tankönyvi koncepció, a tanulói tevékenykedtetést, az élmény alapú ismeretközvetítést, a minimalizált szöveget, a feldolgozást, a differenciálást segítő céloknak való megfelelést figyelembe véve. Minden tankönyvnél a tananyag-feldolgozási módszerek, a feladatok csoportosításának koncepciója, a tankönyv-pedagógiai, didaktikai, tantárgy-pedagógiai koncepciója is megjelenésre kerül.
A konferencián a beszélgetések során többször is előkerült az implementációs folyamat. Ezen a területen a konferenciákon való megjelenés, honlapunk információ mellett, rengeteget kell tennünk azért, hogy a Pedagógiai Oktatási Központokon, a szaktanácsadókon keresztül eljussunk a tanterembe, a pedagógusokhoz. Én itt néhány embertől megkérdeztem ma is, tegnap is, hogy odaért-e a kerettanterv, a módosított kerettanterv a tantermekbe, nem mondom meg, hogy milyen statisztikát készítettem a válaszadók részéről, ezt döntsék el önök, és mindenki saját maga adjon választ erre a kérdésre. Tudjuk, tisztában vagyunk vele, hogy más terhelte, nehezítette az iskolák munkáját, de ezzel együtt nagyon szeretnénk eljutni önökhöz és támogatást adni a kerettantervek, a megújult tankönyvek bevezetéséhez.
Óriási lépést, fejlesztést tettünk meg a Nemzeti Köznevelési Portálon. Köszönet az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem érintett dolgozóinak is, akik ehhez részben a hátteret biztosítják. Köszönet a Hivatal fejlesztőinek az NKP létezéséért. Az NKP, ahol a tankönyvek életre kelnek. Mi azt mondjuk, hogy ez ma a legjobb digitális óravázlat. Nem kollaborációs tér, nem helyettesíti a Classroomot, nem helyettesíti a Teamset, nem is szerencsés azokkal összehasonlítani a statisztikai adatokban a felhasználását. Ez egy tartalomszolgáltatás, a tankönyvekkel megegyező, nagyon jó tanulási útvonalakat biztosító támogató eszköz. Legfrissebb, legújabb fejlesztése az 1–4. évfolyamos digitális tananyagok. A tanórán kívüli digitális munkarend bevezetése a Nemzeti Köznevelési Portálnak jót tett, merthogy egyik napról a másikra kellett elindítani. Az NKP berobbant, és látványosan megnőtt a használata, mi ennek nagyon örülünk. Felhívom a figyelmüket az itt fellelhető rengeteg differenciált feladatra, digitális óravázlatra, önállóan is elérhető, beépített videóra, animációra, a profibbak számára okostananyag-szerkesztő felületre, azonnal elérhető sok-sok digitális anyagra, kézikönyvekre, egyedi digitális ösvényekre, tananyagfüggetlen tartalmakra is. Komoly fejlesztési szándékunk van az NKP-val kapcsolatosan. Szinte hetente tudunk ma már támogató megállapodásokat kötni különböző szervezetekkel, akik különböző anyagokkal, animációkkal, filmekkel tudják segíteni azt a fejlesztést, amelyet tananyagfüggetlen, adaptív és a tartalmi szabályokhoz igazított tanulási útvonalakkal szeretnénk majd a későbbiekben elérni. Remélhetőleg pályázati lehetőségünk is lesz rá. Nyilván itt is rendkívül fontos lesz, hogy eljussunk önökhöz az implementációs folyamatban, nem kizárólag a papír alapú tankönyveinknél.
Az Oktatási Hivatal a pandémia idején a digitális munkarendhez ajánlást adott ki, ezt önök ismerik. Ez ma is elérhető a honlapon[1]. Az EMMI-vel, a DPMK-val együttműködve a digitális pedagógiai ajánlások gyűjteményét is kiadtuk, nagy segítség volt az iskolák számára, ez szintén elérhető napjainkban is.
Köszönöm a figyelmüket, minden jót kívánok mindenkinek!
