Péterffy Balázs
Az Informatikai, infrastrukturális és tanügyigazgatás-szakmai fejlesztések – Klebelsberg Központ
szekció összefoglalója
Kedves kollegák, én is nagy tisztelettel köszöntök mindenkit. Tegnapi napon a Klebelsberg Központ által tartott szekcióban az előadások a digitalizáció és az oktatás kapcsolatát, a Klebelsberg Központ digitális és infrastrukturális fejlesztéseit, a deszegregációs tevékenységet, a különleges bánásmódot igénylő tanulók ellátásának fejlesztését, a tankerületi központok által fenntartott intézményekben megvalósuló fejlesztéseket, a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, valamint a természettudományos pedagógusképzés témaköreit ölelték fel.
Elnök asszony előadása több témakört ölelt fel a Klebelsberg Központ uniós és hazai forrásból megvalósuló digitális fejlesztései kapcsán. Mint intézményfenntartó szervezetek középirányítója, kiemelten fontos a digitális infrastruktúra fejlesztése, ezért Hajnal Gabriella elsőként az idén induló „Okos tanterem” elnevezésű, EFOP-4.1.11-21 kódszámú projektet mutatta be. A program két részből áll:
- az adott tantermek felújításából, és a digitális eszközrendszer fogadására történő felkészítéséből, valamint
- a szükséges eszközök beszerzéséből és üzembehelyezéséből. Tabletek, laptopok, kreativitást fejlesztő, alkotó eszközök, mint 3D nyomtatók, programozható robotok, valamint a szükséges töltő és tároló eszközök kerülnek beszerzésre a projekt keretében.
Elnök asszony ezt követően a már többször említett, EFOP-3.2.4 kódjelű, Digitális kompetencia fejlesztése című, kiemelt projekt eredményeit mutatta be. A projekt konzorciumvezetője a Klebelsberg Központ, amelynek feladata nemcsak az egyébként igen jelentős eszközbeszerzés lebonyolítása volt – 99 495 PC, notebook, tablet és interaktív panel, 800 darab tablet-tárolószekrény, valamint 18 481 darab kreatív digitális eszköz –, hanem a pedagógusok részére beszerzett eszközökhöz kapcsolódó továbbképzések kialakítása és lebonyolítása is. Az előadásból kiderült, hogy az alapozó képzést közel 39 ezer kolléga már elvégezte. A projekt keretében elvégzett kutatási eredményeket is ismertette röviden Hajnal Gabriella, kiemelve többek között a digitális eszközök hatékonyságáról, motivációs erejéről szóló felmérést is. A kiemelt projekt minden konvergencia régiót érint.
Elnök asszony előadásának második felében a KRÉTA rendszerről, annak legújabb elemeiről, fejlesztéseiről volt szó. Ismételten hangsúlyozta, hogy a KRÉTA egy komplex támogató rendszer, amelynek csak egy, igaz a leggyakrabban és a legtöbb felhasználó által használt modulja az e-napló, éppen ezért nem szabad egyetlen modul és a komplex, a teljes fenntartói és oktatási feladatkört lefedő informatikai támogató rendszer közé egyenlőségjelet tenni. A KRÉTA rendszer jól vizsgázott a pandémiás helyzetben bevezetett, tantermen kívüli digitális munkarend során is, amelynek fontos eleme volt, hogy kifejlesztésre került a Digitális Kollaborációs Tér (DKT) nevű modul, amely teljeskörű támogatást nyújtott a pedagógusoknak az oktatási feladatokhoz, biztosítva mind a kommunikációs felületet, mind a házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének, az órai tevékenység menedzselésének vagy éppen az audiovizuális tartalmak megjelenítésének a lehetőségét. Elkészült az Idegennyelvi Felkészítő Modul (IFM) is, amely az idegennyelv online történő tanulásának és tanításának ingyenes lehetőségét biztosítja mind a tanulók, mind pedig a tanárok részére széles, szakmailag megalapozott módszertani repertoárral. Szó esett még emellett az elektronikus ügyintézésről is, valamint Hajnal Gabriella felsorolta mindazon kisebb–nagyobb fejlesztést is, amely a KRÉTA rendszer használatát teszi még könnyebbé, hatékonyabbá a felhasználók számára.
Végezetül kitért a Lázár Ervin Programra is, amely az idei tanévben újra elindult, szintén a KRÉTA rendszer egyik moduljaként segíti az iskolákat és a fenntartókat abban, hogy a mintegy 700 000 tanuló előadásokra történő eljuttatását dokumentálni és menedzselni tudják.
Domonkos Barbara, gazdasági elnökhelyettes asszony előadásában részletesen bemutatta a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok gazdálkodással kapcsolatos feladatait. Elnökhelyettes asszony kiemelte a legfontosabb középirányítói hatásköröket, feladatokat, amelyek a gazdálkodás kapcsán a Központ jogosítványai közé tartoznak, különös tekintettel a pénzügyi ellenőrzésre, az intézmények finanszírozására vagy éppen a tartozásállományok felülvizsgálatára. Bemutatta, hogy a középirányító milyen módszereket alkalmaz a pénzügyi fegyelem biztosítása, a tankerületi központok sikeres gazdálkodásának támogatása érdekében, növelve a hatékonyságot is, például azzal, hogy nagy központi beszerzéseket koordinál, biztosítja azt a szakmai hátteret a tankerületi központok számára, amely biztonságot nyújt, ha segítségre, tanácsra van szükségük.
A köznevelési intézmények gazdálkodással kapcsolatos feladatai is előkerültek az előadásban. Domonkos Barbara kiemelte: a Simple Pay felületen is lehetőség van bankkártyás fizetésre, de a KRÉTA rendszeren keresztül, vagy éppen csekken keresztül is történhet a bevételek realizálása a tankerületi központoknál. Részletesen bemutatásra került a költségvetés szerkezete és felépítése is, amely a költségvetésről szóló törvény szerint 2021-re 590 milliárd forint. Ahogy azt már sokszor jeleztük, a KRÉTA rendszer a gazdálkodási és HR feladatokat is támogatja, ezen területek fejlesztéseiről, alapvető funkcionalitásairól, működéséről is részletesen szólt elnökhelyettes asszony az előadásában.
A gazdálkodással kapcsolatos modulok nemcsak a pénzügyi–számviteli, hanem a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok menedzselésére is alkalmasak, folyamatosan fejlesztjük őket a visszajelzések és a változó környezet alapján. Jelenleg is fejlesztés alatt áll a komplex leltározási folyamatot támogató modul, amelyhez applikáció is készül. Elnökhelyettes asszony kitért azokra az informatikai feladatokra is, amelyeket a Központ lát el a tankerületi központok részére. Domonkos Barbara előadásában hangsúlyos szerepet kaptak azok a HR feladatok is, amelyek a tankerületi központokat érintik, így például az intézményvezetői megbízásokkal kapcsolatos eljárás koordinációja, szakmai támogatása ott, ahol szükséges, vagy éppen a munkajogi kérdésekben történő segítségnyújtás és iránymutatás: az elmúlt évben is mintegy százötven esetben fordultak hozzánk a tankerületi központok munkaügyi kérdésekben.
A természettudományos tanárképzésről Dr. Weiszburg Tamás egyetemi docens, adott elő. Az egyik legfontosabb újdonság az, hogy egy új szak jelenik meg, a természettudomány szakos tanár, amely elősegíti, hogy új szemlélet jelenjen meg a természettudományos oktatásban, kapcsolódva a 2020-ban módosított Nemzeti alaptantervben megfogalmazott változásokhoz. Fontos kiemelni, hogy megmaradnak a hagyományos természettudományos szakok is, ugyanakkor ez a végzettség lehetőséget biztosít általános iskolában bármely természettudományos tantárgy, középiskolában pedig a komplex természettudomány tantárgy tanítására. Mivel maga a közelmúltban bevezetett tantárgy is az élményalapú, tapasztalati úton történő tanulásra fókuszál, ezért fontos, hogy a tanárképzésben is hangsúlyosan megjelenjenek ezek a módszertani elemek. A szakember előadása során élénk eszmecsere bontakozott ki, amely jól mutatja, hogy milyen sok ötlet, kérdés, javaslat van az adott témában.
Szakmai elnökhelyettesként előadásomban kiemelten foglalkoztam a Klebelsberg Központ deszegregációs tevékenységével, felvázolva az eddig elvégzett feladatokat, és a rövid, valamint hosszútávú célkitűzéseinket. Bemutatásra került a tankerületi tanácsok jogszabályban meghatározott munkacsoportjainak, az antiszegregációs munkacsoportoknak a tevékenysége, feladatai, amelyek testületként tanácsokkal, javaslatokkal támogatják a tankerületi központok deszegregációs tevékenységét. Immár évek óta működnek ezek a testületek, és idén az irányító szerv is fokozottabb részvételre kérte a nem állami intézményfenntartókat, mivel a problémákat csak közösen lehet kezelni, bevonva mindenkit, aki az adott térségben az oktatásban dolgozik.
Kiemeltem azokat a feladatokat, amelyeket az egyes munkacsoportok maguk számára meghatároztak az idei évre. Ezek közül a legfontosabbak az egyenletes tanulói eloszlásra történő odafigyelés, a szegregációs veszélyt jelző információk naprakész gyűjtése, illetve az intézményekben folyó szakmai, infrastrukturális fejlesztések támogatása. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásának fejlesztése évek óta kiemelt szerepet kap a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok feladat-ellátásban is. Van mire büszkének lennünk, ugyanis az elmúlt években az EGYMI-k és az egyéb, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézmények száma nőtt, és előre láthatóan újabb intézményekkel bővül jövőre is a lista, területileg is egyenletesebbé téve ezzel az ellátást. Mivel az SNI tanulók mintegy 60 százalékának az ellátása integráltan valósul meg, ezért is örömteli, hogy az intézményi átszervezések során egyre több iskola vállalja fel az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekek ellátását. Középirányítói feladatkörben ajánlással éltünk a tankerületi központok felé annak érdekében, hogy a szakértői bizottsági szakvélemények során az intézménykijelölések rugalmasabban, a tényleges lehetőségek figyelembevételével történjenek.
A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programban fontos változás volt, hogy idén ősztől egyéb, a jogszabályban meghatározott intézményfenntartók is részt vehetnek benne.
Előadásomban röviden felsoroltam azokat az uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósult fejlesztéseket is, amelyek az infrastrukturális környezet, illetve a szakmai munka fejlesztését hivatottak elősegíteni. Épületek felújítását, bővítését, illetve energetikai korszerűsítését biztosító projekteket is működtet mind a Központ, mind pedig a tankerületi központok. A kormány ott, ahol erre – a hirtelen emelkedő építőipari/kivitelezési költségek miatt – szükség volt, jelentős, költségvetési forrást biztosított. Példának okáért az EFOP-4.1.2 kódjelű konstrukcióban megvalósuló fejlesztésekhez eddig mintegy 23 milliárd forintos többletforrást kaptak a tankerületi központok. Zajlanak az energetikai fejlesztések is gőzerővel a KEHOP-5.2.2 projektben. Ki kell emelni még a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók megsegítését célzó, RSZTOP-2.1.1 kódszámú programot is, amelynek keretében már harmadik éve szerzünk be tanévkezdéshez tanszercsomagot a rászoruló diákok számára, könnyítve ezzel a családok terheit, emellett tavaly decemberben és idén februárban az EFOP-3.1.11 projekt keretében közel 9 800 fő pedagógus részére került kifizetésre két részletben bruttó 500 000 forint, amelynek célja a többletmunka elismerése volt.
Sok mindenről esett még szó, de röviden, néhány percbe sűrítve ezek voltak a legfontosabb témák, amelyekről a szekcióban az előadások segítségével részletes képet kaphattak az érdeklődők.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
