Kóródi Bence
Az Oktatási Hivatal taneszközfejlesztései
az EFOP-3.2.2–VEKOP-15–2016-00001 projekt keretében.
Oktatási Hivatal EFOP-3.2.2–VEKOP-15 projekt
szekció összefoglalója
Az Oktatási Hivatal EFOP-3.2.2-VEKOP-15 projekt taneszközfejlesztései sajátos nevelési igényű tanulók számára című előadásan Kóródi Bence beszámolt arról, hogy sikeresen lezárult az értelemileg és tanulásban akadályozott SNI tanulók számára 2018 óta készített papír és digitális alapú fejlesztések sora. A sajátos nevelési igény sajátos nézőpontot is igényelt a csapat részéről: ezeknek a gyerekeknek nem csupán a tipikusan fejlődő gyerekekhez hasonlóan igényes küllemű tankönyveket készítettünk, hanem figyelembe vettük a gyógypedagógiai szakmának az utóbbi egy-két évtizedben felgyűlt tudományos és gyakorlati eredményeit, tapasztalatát és fejlesztési igényeit is. Döbbenetes mértékben nőtt az utóbbi években az SNI besorolású gyermekek száma a közoktatásban – akár integráltan, akár pedig elkülönülten tanulnak –, és az esélyegyenlőség megteremtése mellett ennek, továbbá a megváltozott igényeknek, a szakmának és a szabályozóknak is meg kellett felelnünk az állami kötelezettségvállalás szerint. Az eddig a tankönyvellátás felől hiányterületnek számító célcsoport minden évfolyama és minden közismereti tantárgya lefedésre került papír alapú taneszközökkel a diákok és a pedagógusok számára. Ezeknek a tankönyveknek a teljes belíve mind megtalálható a tankönyvkatalóguson[1], letölthető pdf formában.
Pintér Gergely arról számolt be, hogy mit jelent a digitális kor, a Gutenberg-galaxis mellé becsatlakozó Neumann-galaxis a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Felhívta a jelentős számú hallgatóság figyelmét arra, hogy az értelmileg akadályozott gyerekek nap mint nap ugyanazzal a kihívással szembesülnek, mint átlagos társaik: az élet egyre nagyobb területén jelenik meg a digitalizáció – az ún. „okoseszközök” a mindennapi élet kvázi elengedhetetlen részeivé váltak. Ehhez alkalmazkodva olyan környezetbe helyezték a tananyagot, ami segítheti az értelemileg és tanulásban akadályozott tanulókat abban, hogy a digitális világban is helyt tudjanak állni. Hangsúlyozta, hogy a digitális tér, a digitális eszközökkel támogatott oktatási folyamatok sok vonatkozásban hatékonyabbak, mint a korábban elérhető taneszközök. A digitális tananyagokkal növelhető a tanulási eredményesség, a motiváció, valamint bővíthető a tanári eszköztár. A sajátos taneszközök, digitális felületek és digitális tananyagok révén nem csak az önállóság, de a digitális kompetenciák is fejlődnek. A speciálisan számukra forgatott multimédiás anyagok jobban elősegítik az absztrahálási készségeket.
A teljes fejlesztés volumenére jellemző, hogy a papír alapon mintegy 40 000 tördelt oldalnyi tananyag készült el akkreditált minőségben, 250 taneszközbe ölelve és az összes közismereti és speciális tantárgyat, évfolyamot lefedve az SNI-ben. A nemzetiségi oktatásban részt vevő gyermekek számára pedig 230 tankönyv és munkafüzet áll rendelkezésre a projekt eredményeképpen. Nem maradt le a digitális tananyagfejlesztés sem a fejlesztés során: a Nemzeti Köznevelési Portálon akadálymentesen elérhető 73 okostankönyv a célcsoport számára.
Az Okosgyűjtemények, tankönyvfüggetlen tanulási ösvények, multimédiás tartalmak fejlesztése a Nemzeti Köznevelési Portálon az alsó tagozatos tanulók számára című előadásban Farkas Andrea kiemelte, hogy az NKP-n korábban nem volt elérhető tartalomszolgáltatás az 1–4. évfolyam számára. Ezt a hiányt pótolta a szakmai csapat az első és második évfolyamosoknak a tanítói közreműködéssel készült 77 oktatófilm, 91 önálló animáció és 7 természetfilm megalkotásával, melyek a 6–8 éves gyermekek korszerű és hatékony oktatását-nevelését segítik. A videóanyagok 10–15 percesek, viszont egy teljes tanóra tartalmi kivonatát adják, megállíthatók, ismételhetők, a személyes tanulás mellett a komplex fejlesztésre is koncentrálnak. A témavezető beszámolt arról is, hogy az általános iskola 3–4. évfolyamán tanulók számára egy interaktív digitális feladatgyűjtemény került fejlesztésre Anyanyelv és kommunikáció, Környezetismeret és Matematika tantárgyakhoz. Az előadó rámutatott arra, hogy a fejlesztés tankönyvfüggetlen, komplex fejlesztést megvalósító, támogató szolgáltatást nyújt, melyben kulcskompetenciák – elsősorban a tanulás, a digitális, matematikai, gondolkodási kompetenciák és a kreativitás, kreatív alkotás és önkifejezés, valamint a kulturális tudatosság kompetenciáinak – fejlesztése kerül a fókuszba. Az okosgyűjtemények kialakítása csempés szerkezetben követi a kerettantervi témaköröket és altémákat az 1–2. évfolyaméhoz hasonlóan.
Az Oktatási Hivatal digitális és papír alapú taneszközkínálata című előadásban Timár Anetta a módosított Nat szerint felmenő rendszerben bevezetett, és jelenleg is fejlesztés alatt álló közismereti taneszközök papír verzióját mutatta be. Elmondta, hogy a korábbi OFI és az állami kézbe került két nagymúltú tankönyvkiadó kínálatát áttekintve kerültek kiválasztásra azok a tankönyvek, amelyeknek az átdolgozása megkezdődhetett 2020 elején. Fejlesztési cél volt, hogy az új tankönyvek minden témakört tartalmazzanak, amelyet a közismereti kerettantervek előírnak. Komoly kihívást jelent egyúttal az újonnan megjelenő tantárgyak ún. „zöld mezős” tankönyveinek fejlesztése is: a természettudomány, a digitális kultúra, a fenntarthatóság és az érettségire felkészítő emelt szintű gyűjtemények tartalmi kialakítása a kerettantervi megfeleltetés felmenő rendszerű kidolgozása mellett. A tartalmi megújításon kívül a két új tankönyvi sorozat (A és B) megjelenésének letisztult, áttekinthető és egységes kialakítása is cél volt: az új arculat tantárgyanként, műveltségterületenként egységes színkódokkal, betűtípussal és tartalommal jelentkezik. Hangsúlyozta továbbá, hogy a tartalmi megújítás alkalmat nyújtott a taneszközök vizuális frissítésére is.
A digitális fejlesztések vonatkozásában Pintér Gergely az előadása elején kiemelte, hogy a Nemzeti Köznevelési Portál mindenki számára ingyenesen használható, webes, biztonságos oktatási portál, ahol ellenőrzött, minőségbiztosított digitális tananyagok találhatók. Fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni, hogy a portál célja, hogy a digitális térben kevésbé jártas diákok, tanárok és szülők is könnyen rátaláljanak a megfelelő tartalmakra, továbbá mind a pedagógusok, mind a diákok inspirációt meríthessenek belőle. Az NKP további célja, hogy az oktatás minden területén segítse e két szereplőt, és modernizálja a tanulás-tanítás folyamatát. A tanítás-tanulási folyamat három fontos fázisában, a tanórák tervezésében, a tanulásszervezésben, illetve a tanórák megtartásában, valamint az értékelés és visszajelzés tekintetében is tudja támogatni a pedagógust – az óratervezés támogatása mellett
A tanulásszervezés támogatása is komoly célja a fejlesztéseknek. Az előadás során bemutatásra került, hogy az NKP és az okostankönyvek a szokásos tankönyvi szövegeken túl rengeteg filmet, kép- és hanganyagot, valamint interaktív feladatot tartalmaznak. Ezek igen változatosak: a játékos feladatoktól az animációkon és videókon át, az interaktív térképeken keresztül az okosfeladatokig és az azokból összeállított feladatsorokig rengeteg érdekes elem színesíti a tananyagot. Az okostankönyvek látványosak, színesek, modernek, rengeteg képpel és kiegészítő tartalommal, ám nem feltétlenül váltják ki a papírtankönyveket, sokkal inkább kiegészítik azokat. Az okostankönyvek továbbá jó alapot adnak a digitális átállásra, segítik a tanárt és a diákot a 21. századi tanulási formák megértésében és bevezetésében. A műhelymunkáról és a pedagógusok érdeklődésére számot tartó egyéb eseményekről, pedagógus példaképekről és jó gyakorlatokról is beszámol a havonta megjelenő Új Köznevelés, melynek hasábjain hiteles személyiségek, véleményformálók megszólaltatásával, példaadó iskolai kezdeményezések, innovációk megismertetésével is találkozhat az érdeklődő olvasó az Oktatási Hivatal honlapján.
Csajági Sándor A módosított Nat szerint készülő taneszközök újdonságai a természettudományos tantárgyakban című előadásában mutatta be a természettudományos tantárgyakban folyó papíralapú taneszközök fejlesztését. A fejlesztés célja, hogy az élményközpontú tananyagfeldolgozással készült tankönyvek a csökkentett tananyagtartalom mellett a köznevelés tartalmi szabályozóinak is megfeleljenek. Ismertette a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz tantárgyak esetében a 7–10. évfolyamok számra készülő tankönyvek és munkafüzetek fejlesztését. Külön kitért a kerettantervhez kapcsolódó A, illetve B sorozatú tankönyvek eltérő szemléletére. Végigvezette a hallgatóságot a 7–8., illetve a 9–10. évfolyamok számára fejlesztett tankönyvek és munkafüzetek főbb jellemzőin. A kémia és a biológia tantárgyak esetében a két tantárgy tananyagainak egymásra épülését mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a 9. évfolyamos A sorozatú biológia tankönyv felvállalja a tantárgy tanításához szükséges kémia alapfogalmak és összefüggések megtanítását is.
A földrajz tankönyvek és munkafüzetek a mai napi természeti és társadalmi folyamatok összefüggéseinek megismerésére építenek, tartalmi és könyvészeti szempontból is számos hasznos és érdekes elemet tartalmaznak. Minden tantárgynál külön megemlítette az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő gyűjtemények fejlesztését, melyek felmenő rendszerben támogatják a Nat 2020 szerint vizsgázó diákok eredményes felkészülését.
