Badics Alex
Neumann János Nemzetközi Programtermék Verseny
A legkomplexebb középiskolás informatikaverseny
Ma a diákoknak szóló számítástechnikai (főleg programozói) versenyek legnagyobb része algoritmizáló, úgymond tudásfelmérő verseny. Ilyenek az OKTV, a Nemes Tihamér, a Dusza Árpád Országos Programozói Verseny, vagy akár a Logo-versenyek. Ezek, hasonlóan a sportversenyekhez, a gyerekek képzettségét, képességét mérik fel, abban versenyezteti őket. A versenyen való részvétel többnyire egyéni munka, egy szűk területen (az algoritmuselméletben) való mély ismeretet kíván. A relatíve rövid idő alatt megoldható feladatoknak kevés a valódi gyakorlati haszna, inkább egyfajta puzzle-ok. A verseny eredménye egy helyezés és a részvétel élménye.
A versenyszférában való programozás gyökeresen más. A munka hónapokig, évekig tart, több (sokszor sokezer) ember együttes csapatmunkájával. Inkább jellemző, hogy nem egy-két dologhoz kell érteni nagyon, hanem sok különböző technikához és technológiához. Munka közben ezt segíti az interneten található hatalmas tudásanyag, amiben való keresés legalább annyira fontos, mint a hozzáértés. Az elkészült termék emberek életét könnyíti meg és javítja, illetve egy elkészült termék darabjai legtöbbször újra felhasználhatóak egy teljesen más, új termék készítéséhez.
Ezt tükrözi, és hozza el a diákok szintjére egy biztonságos és szórakoztató módon a Neumann-verseny.
A verseny története a 1984-ben – ugyancsak Szekszárdon – a Garay-versennyel kezdődött. A termékversenyt Kovács Győző kezdeményezésére az NJSzT és a Garay János Gimnázium hirdette meg. A versenyen – minden addigi diák-versennyel ellentétben – a zsűri csak a termék minőségét vizsgálta, se az nem érdekelte, hogy a terméket milyen nyelven és az sem, hányan készítették. A Garay-versenyt 20 alkalommal rendezték meg, az utolsó versenyre 2003-ban került sor, amikor a verseny iránt az érdeklődés megcsappant … Ekkor az I. Béla Gimnázium – Kovács Győzővel, a verseny mentorával való kapcsolatfelvétel után – vállalta, hogy az iskola tanáraival ismét szeretnék megszervezni ezt a diákversenyt. Miután 2003-ban ünnepeltük Neumann János 100. születésnapját, 2003-ban újraindították ezt a kezdeményezést, amit – a Neumann év tiszteletére – röviden Neumann-versenynek neveztek el.
Az első, a 2004-es Neumann-versenyre[1] a diákok 62 pályázatot küldtek be, egy kicsit még többet is, mint az utolsó Garay-versenyre, amiből sejteni lehetett, hogy a verseny újabb fejlődés előtt áll. Azóta a kezdeti optimizmus beigazolódott, mert az utolsó versenyre már több mint 250 nevezés érkezett az ország minden tájáról.
A verseny célja egy önálló, objektíven hasznos termék elkészítése és hatásos bemutatása. Létszámkorlát nincs (persze az ajándékokat annyi ember között kell megosztani, ahányan készítették a terméket), de az egyes kategóriákat többé-kevésbé lehetetlen csapatmunka nélkül megnyerni. Időkorlát sincs, a termékeket sokszor hónapokon, éveken át fejlesztik a gyerekek.
A verseny döntőjében a diákoknak 10 percben be kell mutatniuk a terméküket egy 10 fős szakmai zsűrinek. Ez a bemutató kulcsfontosságú, hisz bemutatni tudni egy terméket a való életben legalább annyira fontos, mint jól elkészíteni. Így a zsűri is nagy súllyal veszi figyelembe, azon kívül, hogy értékeli a termék újszerűségét, igényességét, illetve azt is, hogy valódi problémát old-e meg (nem pedig csak a tudását fitogtatja vele a versenyző öncélúan).
A tapasztalatok alapján azoknak a diákoknak, akiket már érdekel a programozás, egy nagyon fontos élmény, betekintés az üzleti világba. A legtöbben érdekes kihívásnak élik meg, és sokban segíti a jövőjüket – nem egy korábbi versenyzőnek ez a verseny adta meg az ihletet és a lendületet, hogy sikeres, saját vállalkozást indítson. Ez szerintem egyedülálló a magyar programozói diákversenyek között. Kimondottan fontos lenne, hogy minél több diák és tanár tudjon a lehetőségről.
A verseny kétfordulós. Az első forduló az előzsűri, a második forduló a döntő.
A verseny első fordulója (előzsűrizés):
- A határidőre beérkezett pályázatokat a rendezők által megbízott pedagógusok, szakemberek előzsűrizik. A pályázat értékelésénél fontos szempont a program helyessége, alkalmazói programok esetén az emberközeliség, a multimédia és az internetes programoknál a tartalom mellett a látvány.
- Az előzsűri tagjait iskolákból felkért, független informatika tanárok, szakemberek alkotják. A zsűrizés nyilvános. A pályamunkák előzsűrizése során a pályamunkákat a zsűri tagjai pontozzák (0–10 pont). A pontozás összetevői: újszerűség – 40%, kidolgozottság – 30%, összetettség – 30%.
A verseny döntőjébe a legtöbb pontszámot kapott pályamunkák kerülnek. Az előzsűri dönt az egyes kategóriáknál a döntőbe juttatott pályamunkák számáról a kategória bekerülési ponthatárának meghatározásával. Kategóriánként ez minimum 3 pályamunka (animáció, grafika alkategóriában 3-3) kell legyen! A zsűri alacsony (60 pont alatti) pontszámok esetén nem köteles egy kategóriából a döntőbe juttatni versenyzőt!
A művészetek kategóriái esetében a pályamunka készítőjének meghallgatásától a zsűri eltekint. Ezen kategóriák zsűrizése művészek bevonásával történik.
Egyéb kategóriák esetében a zsűri a terméket annak minősége, a bemutatás színvonala és a feltett kérdésekre adott válaszok alapján értékeli. Az értékelés, a pályamunkák pontozásának összetevői: újszerűség – 30%, kidolgozottság – 30%, összetettség – 20%, előadás – 20%.
