Dr. Maruzsa Zoltán

Köszöntő, a konferencia megnyitása

Tisztelt Elnök úr, tisztelt Rektor asszony, tisztelt Levezető Elnök asszony! Örülök, hogy ismét együtt lehetünk, huszonnegyedik alkalommal is. Külön örülök annak, amit az előbb Burus-Siklódi Botond Elnök Úr is kiemelt, hogy ismét nemcsak az anyaország, hanem a teljes Kárpát-medence jelen van. Köszönet a szervezőknek, Marikának, Csabának az elmúlt években is tapasztalt, de idén is megvalósított nagyszerű szervezésért, azért a munkáért, amit beletettek idén is a konferencia összeállításába. Köszönet Egernek, hogy befogadta a konferenciát, így lesz is majd dilemma jövőre, hogyha megújul végre Hajdúszoboszlón az infrastruktúra, hogy itt folytatódjék-e vagy térjen oda vissza a rendezvény. Ezt bízzuk a szervezőkre.

Gárdonyi Géza említésre került az imént az évforduló kapcsán és Eger szelleme kapcsán is, mondhatom ezért úgy is, hogy azok a kertészek, akikről az idézetben szó volt, tudtak ma összegyűlni. Tavaly ilyenkor még elég intenzív járványhelyzetben voltunk, talán emlékszünk rá, hogy akkoriban éppen az omikron variáns gyors terjedése, és az ebből fakadó aggodalmak töltötték ki a sajtó elsődleges érdeklődését. Ekkoriban született döntés a kötelező oltásról, emlékszünk az ezzel kapcsolatos izgalmakra és teendőkre, amik ebből fakadtak, és ebben a kontextusban nagyon örülök annak, hogy idén a járvány úgy tűnik, hogy nemcsak, hogy az alagút végén van, hanem nagyon messzire került tőlünk. Adja a Jóisten, hogy ez így is maradjon és ne térjen vissza.

Abban bíztunk az elmúlt hónapokban, hogy a járvány elmúltával majd az élet teljes egészében visszatér a maga medrébe, és folytatódhatnak a szakmai munka kihívásaival telt dolgos hétköznapok. Ezt a szomszédban kitört háború és az ebből következő kihívások szerintem jelentősen megnehezítették. Ez a konfliktushelyzet nem akadályozza az iskolai munkát, nem kell járványügyi korlátozásokat bevezetni, de az biztos, hogy a szélesebb értelemben vett környezetünket nagyon kiszámíthatatlanná tette a költségvetés, az energiaárak és ezekből fakadóan minden más területen. Lényegében egy szinte tervezhetetlen bizonytalanság van a környezetünkben, a fűtési számlák nagysága az egekben, és bizony minden olyan intézkedés, amit korábban az épületek energetikai rendbetételére fordítottunk, az most nagyon meghálálja magát, és bizony minden olyan helyszín, ahol ezt nem tudtuk megtenni, az nagyon megbosszulja magát. Most bizony a kazánok, az energetika fontos kérdés. Foglalkozni kell azzal, hogy mivel fogunk fűteni öt év múlva, tíz év múlva, milyen energiaigénye van egyáltalán az oktatásnak, és ezt hogyan fogjuk kielégíteni, illetve milyen áron? Mire kell az erőforrásokat fordítani, és akkor csak a nemzetgazdaság egy pici szeletéről beszélünk, amikor az iskolák fűtéséről van szó, de bizony ez másutt is abszolút fontos kérdés.

Nekünk ehhez nem is kellene értenünk, de mégis sok munkaórát égetünk el olyan megbeszéléseken, amelyeknek a tárgya az ezzel kapcsolatos újratervezés, vagy mondjuk a pelletkazánok telepítésének a sajtóban is megjelent ügye. Nem más ez, mint a fenntartható fejlődés irányába való lépések szükségessége, hiszen az új korszakban egy olyan iskolarendszert kell szerveznünk, amely meg tud felelni az energetika új kihívásainak is. Hozadéka az elmúlt három esztendő járványügyi, illetve a nemzetközi konfliktusból és a háborúból fakadó izgalmainak, hogy a társadalom is fel van bolydulva, és ha valaki túl sok híradót néz, akkor az a benyomás képződhet benne, hogy az emberiség a vesztébe rohan. Ezt nekem apukám szokta a legtöbbet mondani, és én mindig igyekszem megnyugtatni, hogy ez nem így van, csak kevesebb híradót kéne néznie. Nyilván ez az ő generációjára igaz, nekünk fiatalabbaknak meg lehet, hogy kevesebbet időt kellene az interneten tölteni, és akkor kevesebb marhaságot olvasnánk össze.

Az viszont biztos, hogy ebben az időszakban nagyon nagy szükség van a higgadt szóra és a tudományos megközelítésekre. Én ezért is örülök ennek a konferenciának, hogy ma itt együtt lehetünk, és nem a kettő bites kommunikáció hangján, nem a féligazságokat rejtő szalagcímek világában, hanem élő szóban tudunk egymással a következő két-három napban értekezni, egyeztetéseket folytatni és tudományos tényeket meghallgatni.

Külön köszönöm a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, hogy megtisztel bennünket, és előadásával iránymutatója tud lenni pont ennek a megközelítésnek, amelyik a tudomány világából nézi az oktatás világát.

Ennek szellemében jó tanácskozást kívánok és a konferenciát ezennel megnyitom. Köszönöm szépen a figyelmüket.