Hudacsek Lászlóné
Fejlesztés és támogatás – Az IKK szerepe a szak- és felnőttképzésben
Előadásomban azt a szolgáltató, támogató tevékenységet mutatom be, amellyel az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) hozzájárul ahhoz, hogy a szakképzés megújulásának eredményei eljussanak az iskolákhoz, az oktatókhoz és a diákokhoz.
2019 februárjában fejlesztő-szolgáltató szervezetként jött létre az IKK azzal a céllal, hogy módszertanilag támogassa az újítások beépülését az oktatási rendszerbe, továbbá projektszervezetként fejlesztésekkel járuljon hozzá a hatékony, eredményes és vonzó szakképzés megteremtéséhez.
Mai előadásomban a szervezet szakképzést támogató, szolgáltató feladataira fókuszálok. Módszertani központként három pillére van munkánknak:
- módszertani támogatás és koordináció;
- az oktatói továbbképzési rendszer működtetése;
- tartalomfejlesztés, a szakképzés szabályozó dokumentumainak felülvizsgálata, fejlesztése, szakértői értékelése.
Módszertani támogatás és koordináció
Módszertani feladataink szorosan kapcsolódnak a Projektigazgatóság tevékenységéhez. Szakmai inputokat szolgáltatunk a projektfejlesztésekhez, illetve a projektek eredménytermékeinek implementálásával hozzájárulunk ahhoz, hogy ne elszigetelt fejlesztések maradjanak, hanem jussanak el az eredmények az iskolákhoz és épüljenek be a mindennapi oktatási gyakorlatba. A 2023-ban záruló GINOP kiemelt projektek esetében mint fenntartásért felelős szervezet is meg fogunk jelenni.
Módszertanilag támogatjuk a szakmai oktatást, és részt veszünk a tehetséggondozás, illetve a felzárkóztatás programjában is. A szemléletformálás, a módszertani megújulás a szakképzés reformjának kulcskérdése. A szemléletváltás egy nagyon nehéz folyamat. Nehezen lépünk ki a szakmatanulás megszokott, mindennapi gyakorlatából, nehezen szakítunk az ismeretátadás hagyományos formáival. A munkaerőpiac igényeihez igazodva új kompetenciákat kell kialakítanunk a tanulóinkban, a problémamegoldás, a rugalmasság, az együttműködés, a kreativitás elvárás a fiatal szakemberekkel szemben.
A szakmai vizsga tartalmában is átalakult, az írásbelit az interaktív vizsgatevékenység, a gyakorlatot és a szóbelit projektvizsga tevékenység váltotta. Ahhoz, hogy a vizsgázó sikeres projektvizsgát tegyen, a szakmai oktatás keretében történő felkészítését is ebben a szemléletben kell megvalósítani. Tehát a hagyományos tantárgyi keretekből kilépve, a hangsúlyt a tanulási eredmény alapú módszertanon keresztül a projektszemléletű oktatásra kell helyeznünk.
Változik a tanár és a tanuló szerepe is, a diák aktív részesévé válik a saját tanulási folyamatának. Ha változik a szakmatanulás módszertana, a kapcsolódó értékelés módszertanának is változnia kell. Az oktatói értékelés gyakorlatában ma is az írásbeli értékelési formák – témazáró, röpdolgozat – vannak túlsúlyban. A tanulási folyamat végén viszont projektvizsgát tesz a fiatal és ennek sikeressége érdeklében új értékelési módszertant kell alkalmaznunk, a fejlesztő értékelés módszertanát.
Nehéz feladat hárul oktatóinkra, el kell sajátítani a projektszemléletű oktatás hatékony módszereit, meg kell tanulni a fejlesztő értékelést, a csapatban dolgozást, azt, hogy a tanárnak új szerepe van a tanítás, tanulás folyamatában. Ehhez viszont szakmai támogatásra van szükség, és ezt a támogató, szolgáltató szerepet vállalja magára az IKK.
Ágazati munkacsoportok létrehozásával olyan szakmai műhelyek kialakítását tervezzük, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak az oktatóknak mindennapi munkájuk során. Kik ebben a leghitelesebb partnereink? Azok a tanár kollégák, akik maguk is kipróbálták, hogy milyen projektben oktatni egy szakmát, mit jelent a fejlesztő értékelés, hogyan lehet eredményes együttműködést kialakítani a vállalati partnerekkel, hogyan tudják a digitális tananyagokat beépíteni a napi gyakorlatba. Az első lépéseket megtettük, az idő- és feladattervet összeállítottuk, a szakmai szakértők felkérése folyamatban van. Pilot jelleggel négy ágazatban – fa- és bútoripar, elektronika és elektrotechnika, gépészet, élelmiszeripar – kezdjük meg a hálózatosodást.
A szakmai műhelyek kiemelt feladata a projekttámogatással elkészülő digitális tananyagok gyakorlatba történő beépítése. A szakképzésnek régi problémája, hogy nincsenek megfelelő tankönyvek. A közismereti tantárgyakból elérhetőek tankönyvek. Rendelkezésre állnak a matek-, történelem-, irodalomkönyvek, szöveggyűjtemények. A szakmatanulásban viszont nagyon nehéz hosszú távra tankönyvet írni, hiszen állandóan változik a gazdaság elvárása, állandóan változik a tartalom, ezért változtatni kellett a tanulóknak támogatást nyújtó tananyagok eddigi felfogásán is. Az elkészült digitális tananyagegységek egy-egy témát fednek le, de tartalmában több ágazatban is alkalmazhatók. Tehát ezeket a tananyagegységeket be kell építenünk az ágazati alapoktatás folyamatába. A négy pilot ágazat kiválasztásának alapvető szempontja volt a digitális tananyagok rendelkezésre állása. Az új képzési formák bevezetése, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás alternatív formái a szakképzési rendszer átalakításának fontos eredményei.
A rugalmas tanulási utak – az orientációs fejlesztés, a dobbantó program és a műhelyiskola – elsősorban a szakmaválasztásban bizonytalan, tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő fiatalok számára teremti meg a szakmához jutás lehetőségét. Szakmai feladataink keretében országosan koordináljuk az alapfokú végzettséggel nem rendelkező, lemorzsolódással különösen veszélyeztett diákok felkészítését biztosító programok hatékony megvalósítását. A rugalmas tanulási utak iránt elkötelezett kollégák bevonásával, regionális támogatópontok kialakításával alapozzuk meg a tudásmegosztás lehetőségét, hogy módszertanilag is biztos alapokra tudjuk helyezni a rászoruló tanulók egyéni fejlesztésére alapozott programokat.
Az oktatók, és a mentorok munkájához a GINOP-6.2.4 és a GINOP-6.1.10 projektek keretében kifejlesztett dokumentum- és tudásmegosztó portál nyújt szakmai és módszertani támogatást.
A felületre belépve a kollégák mindhárom alternatív tanulási programhoz találnak kézikönyveket, módszertani útmutatókat, de elérhetőek mintaprojektek, egyéni fejlődési tervminták és egyéb dokumentumminták. Emellett lehetőség van a saját, már kipróbált „jógyakorlatok”, projektek feltöltésére is.
A dobbantó és műhelyiskola hálózat az ország jelentős részét lefedi, de a növekvő igények a hálózat bővítését indokolják. Jelenleg 37 KIM fenntartású szakképzési centrum iskoláiban folyik dobbantó és műhelyiskolai képzés. Emellé csatlakoztak a nem állami fenntartású iskolák, illetve az Agrárminisztérium fenntartásába tartozó szakképző intézmények is.
A két rugalmas, a tanév rendjétől eltérő szervezésű, a tanulók igényeihez, egyéni fejlődéséhez igazodó, mentortámogatással, projektszemléletű módszertannal működő programba bekapcsolódó diákok száma ebben a tanévben már meghaladja a korábban Szakképzési Hídprogramban tanulók létszámát.
A tehetséggondozásnak bázisa az okleveles technikusképzés. Az IKK közös fórumot teremtve koordinálja a programhoz csatlakozó felsőoktatási intézmények és technikumok együttműködését.
Az oktatói továbbképzési rendszer működtetése
A színvonalas szakképzés alappillérei a jól képzett oktatók. Az Oktatói Továbbképzési Rendszer (OTR) működtetése kettős feladatot jelent szervezetünk számára. Az IKK egyrészt befogad, értékel és nyilvántartásba vesz képzési programokat, másrészt biztosítja a feltételeket az oktatói továbbképzések megvalósításához a jelentkezéstől a képzésen való részvétel igazolásáig.
Jelenleg 127 db képzési program közül választva teljesíthetik a szakképzésben oktatók továbbképzési kötelezettségüket. A továbbiakban a képzési programkínálat bővítése mellett, a beérkező igényekhez igazodva saját képzési programok kidolgozásával színesítjük a továbbképzési palettát.
Tartalomfejlesztés, a szakképzés tartalmi szabályozóinak felülvizsgálata,
fejlesztése, szakértői értékelése
A gazdaság változó igényei, az elmúlt két év gyakorlati tapasztalatai alapján folyamatban van a szakképzés szabályozó dokumentumainak (képzési és kimeneti követelmények, programtantervek) felülvizsgálata, fejlesztése. Régi szakmák tűnnek el, új szakmák kerülnek a szakmajegyzékbe, tartalmi elemek módosítása válik szükségessé. Az IKK széles szakértői/tanácsadói bázis részvételével dolgozik a dokumentumok fejlesztésén, amelynek első ütemében megtörtént a jogszabályi megfelelőséget biztosító pontosítások, valamint az interaktív feladatsorok végrehajtását segítő, illetve formai hibákat korrigáló technikai módosítások elvégzése A részletes felülvizsgálatra, a további, tartalmi jellegű (pl. vizsgarész súlyarányokra, végrehajtási időkre, egybefüggő szakmai gyakorlatra irányuló) változtatásokra, valamint a zöld készségek, a fenntarthatóság beépítésére a következő ütemben kerül sor.
Az IKK mint államigazgatási szerv
Az IKK Szakmai Igazgatósága jogszabályi felhatalmazás alapján a szakképző intézmények minőségirányítási rendszere külső értékelésének és a felnőttképzők minőségirányítási rendszere külső értékelésének a kijelölt szerve.
Az értékelés az EQAVET (Európai Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer) alapú szempontrendszer alapján történik. A következő ábra összefoglalva mutatja be a terület főbb feladatait, tevékenységeit.
Az IKK mint tájékoztatási és információs központ
Tájékoztatási és információs központként az IKK weboldalán[1] férnek hozzá a szakképzési rendszer szereplői, partnerei a szakterületet érintő hírekhez, dokumentumokhoz. Weboldalunk látogatottsága folyamatosan emelkedik. Nagy számban keresik fel honlapunkat és ügyfélszolgálatunkat a szakmatanulás iránt érdeklődők, akiket úgynevezett szakmakártyákkal és keresőfelületekkel segítünk a szakma- és intézményválasztásban.
[1] www.ikk.hu
