Verses István
Plusz az oktatásban – Erasmus+ lehetőségek és nemzetköziesítés az intézményekben
Jó napot kívánok! Én is köszöntök mindenkit. Köszönöm, elnök úr! Azt hiszem, hogy ennél jobb felvezetést nem is kaphattam volna az előadásomhoz, mint a SpaceBuzz projektről szóló előző előadás: köszönöm Zentai úrnak, hogy többször is megemlítette az Erasmus+ program nevét, hiszen valóban az olyan projekteket támogatjuk, amelyekből látszik, hogy mennyire sokszínű a program, mennyire képes, vonzó, érdekes, motiváló oktatási tartalmakat, illetve ezeknek a létrehozását támogatni, és így gazdagítani az oktatás világát.
A lehetőségek tárházáról szeretnék továbbra is – most már az Erasmus+ programra való fókuszálás jegyében – beszélni. Több alkalommal volt nekem is lehetőségem önök előtt beszélni ezen a konferencián a programról, és mindig vannak aktualitások, mindig vannak újdonságok, úgyhogy néhány dolgot ezek közül szeretnék megemlíteni. Egy rövid áttekintést szeretnék adni arról, hogy mit támogat a program: kezdjük a mobilitással, hiszen láttuk, hogy kis túlzással az űrbe is lehet vele utazni.
Az Erasmus+ nemzetközi együttműködéseket, tudásmegosztást, tananyagfejlesztéseket, közös projekteket támogat: KA1-es mobilitási, KA2-es partnerségi programok, együttműködési célú programok segítségével. Emellett az egész életen át tartó tanulásnak az eszméjét és alapelveit, illetve az európai polgárságot, az európai identitást igyekszik előmozdítani, hiszen ez egy európai uniós program.
Picit komolyabb vizekre evezve: sokan ismerik a programot, annak is elsősorban a felsőoktatási mobilitási részét, hiszen amikor az Erasmus név hangzik el, akkor nagyon sokan a hallgatói mobilitásokra, az egyetemisták külföldi tanulására asszociálnak. Ennél azért sokkal több ez a program.
A program mindenképpen beágyazódik az európai oktatáspolitikai együttműködésbe: a különböző tagállami együttműködések, a miniszterek tanácsa által kijelölt irányok megvalósításába, így tulajdonképpen az európai oktatási térség, a tagállamok által megvalósítandó közös célok megvalósításának egyik eszköze az Erasmus+. Ennek értelemszerűen van egy olyan vonatkozása, hogy nemcsak az EU-s célkitűzések megvalósítását támogatja, hanem a program összhangban van a hazai oktatáspolitikai, szakpolitikai célkitűzésekkel is.
A következő táblázat azt próbálja összefoglalni, hogy a hazai célkitűzések hogyan illeszkednek az EU-s célkitűzésekhez. Az első oszlopban, amiket itt kigyűjtöttem, azok a 2020-ban a szaktárca által elkészített, az úgynevezett Európai Unió számára készített köznevelési stratégiából származó célkitűzések.
Ez egy 2021–2030-as időtávú fejlesztési stratégia. Ezzel azt szerettem volna demonstrálni, hogy mennyire jól illeszkednek ezek a célkitűzések az Európai Unió tagállamai által kitűzött együttműködési irányokhoz. A pedagógusok felkészültségének javításától kezdve az integrációs célokon keresztül, a digitális kompetenciák fejlesztésén keresztül nagyon sok ilyen illeszkedő cél van, és hogyha a többi szektort – a szakképzést vagy a felsőoktatást – is idevenném, akkor még folytatódna ez a lista. Ebből a leglényegesebb, hogy a harmadik oszlopban látják, mely Erasmus+ tevékenységek azok, amelyek ezeknek a szakpolitikai céloknak a megvalósítását támogatják.
Nyilvánvaló tehát, hogy mi vagyunk azok, akik megpróbálják lefordítani a szakpolitika célrendszerét és stratégiáját a mindennapi gyakorlatra. Tehát mi támogatjuk mindazokat a programokat, projekteket, amelyeknek a keretében önök, az intézmények, különböző támogatott szervezetek megvalósítják ezeket a célokat a terepen, az iskolákban a pedagógusok, a diákok részvételével.
Mi a Tempus Közalapítványban működtetjük az Erasmus+ Nemzeti Irodát: érdemes egy szót ejteni arról, milyen támogatási keretekkel dolgozunk, milyen források azok, amelyek a programban ezekre a tevékenységekre rendelkezésre állnak. A pénzügyi keretek tekintetében egy nagyon szép emelkedő tendenciát lehet látni.
A 2021. évi csökkenés annak tudható be, hogy az új hétéves programciklus elején, az első évben általában nem szokott olyan mértékű forrás rendelkezésre állni, mint az előző programciklusnak a végén. De az nagyon jól látszik, hogy honnan indultunk és hova jutunk, hol fogunk tartani 2023-ban. Ez a hetvenhárommillió eurós összeg 30 milliárd forintnak felel meg. Nagyon fontos, azt gondolom, hogy elmondjuk: ez egy olyan összeg, ami egy évben csak Magyarországon, az oktatás-képzési, ifjúsági és sportszektor nemzetközi együttműködésének a fejlesztésére használható fel. Ez egy igen jelentős összeg, tehát mindenképpen érdemes számolni az Erasmus+ programmal ezekben a szektorokban.
Egy rövid áttekintést szeretnék adni arról, hogy konkréten milyen tevékenységeket támogat a program.
A legnépszerűbbek a mobilitási projektek. Itt kétféle tevékenység végezhető – elsősorban a köznevelési és a szakképzési szektorra koncentrálva: vannak a rövid futamidejű mobilitási projektek, amelyek egy egyszerűbb együttműködési formát jelentenek, rövidebb ideig tartanak, és viszonylag korlátozott források érhetők el ebben, de mindenkinek ajánlanám, aki még nem vett részt a programban. Küldő intézményként lehet megpályázni ezt a programot, tanárokat, diákokat küldeni külföldi tapasztalatszerzésre, ami viszonylag egyszerűen működtethető. Akik egy szinttel feljebb szeretnének lépni, és van már tapasztalatuk, nekik az akkreditációt ajánlanám. Ez egy olyan belépőjegy a programhoz, aminek a keretében egyszer kell pályázni a hét éves időszak alatt – egy stratégiai átfogó célkitűzéssel és programmal kell jelentkezni, és amennyiben a projekt támogatást nyer, úgy a program végéig, egészen 2027-ig lényegében automatikusan jut forráshoz a projektgazda a mobilitási projekt megvalósítására.
Tehát nem lesz már tartalmi bírálat, hanem minden évben csak egy forráslehívási kérelmet kell benyújtani. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó lehetőség azoknak, akik már visszatérő módon pályáznak és rendszeresen valósítanak meg mobilitásokat, küldenek tanárokat külföldi továbbképzésekre, vagy diákcsoport cseréket valósítanak meg. A szakképzésben ez egy bevett és nagyon népszerű formája annak, hogy a tanulók részt tudjanak venni külföldi szakmai gyakorlaton, külföldön tudják végezni akár a kötelező szakmai gyakorlatukat.
Egy konkrét projektet szeretnék megemlíteni annak bemutatására, hogy milyen dolgokat tud támogatni egy mobilitási projekt.
Amit a dián láthatnak, az egy fenntarthatósági és technikai innovációt tartalmazó, az állattartásban alkalmazott módszert kidolgozó projekt, amelyik egyébként idén Erasmus+ nívódíjat kapott. Mint legjobb minőségű projektet, őket szeretnénk mindenképpen mindenki elé példaként állítani arra nézve, hogy hogyan lehet nem csak jó megvalósításban, jó menedzsmenttel, de jó tartalmi ötlettel és megfelelő fejlesztési elképzelésekkel rendelkező projekteket végrehajtani.
Röviden szeretnék szólni arról, hogy a másik fő pályázattípusunkról, az együttműködési célú partnerségekről mit kell tudni.
Itt is alapvetően kétfajta együttműködési forma van. Vannak a kisléptékű partnerségek, ami a kevésbé tapasztalt, kisebb kapacitással rendelkező intézményeknek ajánlható. Itt is alacsonyabb mértékű a pénzügyi támogatás, rövidebb a futamidő, itt akár már hat hónapos együttműködéseket is lehet tervezni. Itt elegendő két partner is, tehát egy magyar és egy külföldi partner az együttműködés megvalósításához.
A másik, egy picit komplexebb, talán inkább a fejlesztésre, innovációra, valamilyen közös szellemi termék létrehozására irányuló projekt, a partnerségi együttműködés. Ebben hosszabb a futamidő, nagyobb a támogatás és a projekt egy kicsit összetettebb, továbbá több partnerrel fut.
Erre is hadd hozzak egy példát: ez a Bajai III. Béla Gimnázium, akikről egy videót[1] is szeretnék Önöknek megmutatni. Ebben a projekt koordinátora mutatja be röviden, milyen tevékenységeket hajtottak végre.
„A Helfeckhole projekt az egészséget célozta meg. Egyrészt a testi egészség, másrészt pedig a lelki egészségre tettük a hangsúlyt. Ez most a XXI. században, amikor a gyerekek a virtuális világban élnek, különösen fontos. Ugyanakkor fontosnak tartottuk a környezeti fenntarthatóságot is, tehát ezt is becsempésztük a programunkba, hiszen a megfelelő környezet része az egészséges életünknek. Már a kezdetek kezdetén sikerült iskolánk védőnőjét és iskolapszichológusunkat bevonni a projektbe. Ez nagyon nagy segítséget jelentett nekünk, merthogy a szakma segített, tehát azok az emberek, akik igazán értenek ehhez a témához. Az iskolapszichológusunk megfogalmazása szerint az az óriási változás látható, hogy a gyerekek mernek hozzá fordulni, és direkt kérdésekkel, hogy mit csináljanak olyan esetben, ha ők úgy érzik, hogy bántják őket. Szerencsések vagyunk, mert a mi iskolánkban a fizikai bántalmazás nem jellemző, de megjelent már bizony a mentális bántalmazás, ami azt gondolom, hogy igenis nagyon fontos és figyelnünk kell erre mindannyiunknak. A visszajelzésekből egyértelmű, hogy azt várják tőlünk a szülők és a tanulók is, hogy újabb Erasmus programunk legyen, tehát olyan nyomokat sikerült hagyni a diákokban, hogy az Erasmus program annyira értékes és olyan sokat lehet vele tanulni, hogy mindenképpen érdemes csinálni és dolgozni benne.”
[1] https://youtu.be/OC0tGidfF0c
Az imént bemutatott projekt idén szintén nívódíjat kapott, tehát a legmagasabb színvonalon megvalósított projektek között ismertük el.
Idén 35 éves a program, és azt talán kevesen tudják, hogy ez még mindig az a program, ami 1987-ben egy felsőoktatási csereprogramként indult. Sokféle elődprogram létezett, most ismét az a neve, ami 1987-ben volt, csak természetesen a plusszal, ami az előadásom címében is benne van. Ahhoz, hogy ezt a 35 éves évfordulót megünnepeljük, kiválasztottunk olyan arcokat, hiteles személyeket, akik képviselik ezt a programot Magyarországon, akiknek a személyes sztorijain keresztül be tudjuk mutatni a programban való részvétel pozitív hozadékát. Közülük szeretném két „arc” bemutatkozó videóját megmutatni, akik elmondják, mit jelent a program egy pedagógusnak, illetve egy diáknak a személyes történetén keresztül.
„Meglepő helyzetek, tapasztalatszerzés, megoldáskeresés. Kísérő tanárként vettem részt először az Erasmus előtt programjában. Ennek már 20 éve, és utána pedig az Erasmus+ programban már koordinátorként veszek részt. Először nyelvtanárként voltam kíváncsi arra, hogy a tanítványaim milyen nyelvi tudásra tesznek szert. A kommunikációjuk mennyit fejlődik, hogy képesek lesznek-e nyelvvizsgát tenni? Volt olyan évünk, hogy az összes diák, aki kint volt Berlinben, letette a B2-es német nyelvvizsgát. Egyre jobban motivált, hogy minél több helyre el tudjam a diákokat vinni. Utána pedig az is, hogy én ki tudok-e lépni a komfortzónámból, hogy képes vagyok-e ezt megvalósítani. Kezdetben minden nehézséget, kellemetlenséget problémának kezeltem. Aztán folyamatosan átalakult ez a szemlélet, és most már megoldandó feladatként nézem a dolgokat. Három iskolában én ösztönöztem, hogy elinduljon az Erasmus program. A legjobbakat visszahívták. Vannak tanítványaim, akik Berlinben 4–5 csillagos szállodában vannak, középvezetők, várják az újabb diákokat.”
Éva után pedig Ákost szeretném megmutatni, illetve az ő videóját, hogy ő hogyan számol be a programban való részvételről.
„Mosolyok, találkozások és tájak. Középiskolásként először 2020 januárjában töltöttem el egy hetet Szicíliában, egy rövidtávú mobilitáson, és ezt követően 2021 őszén töltöttem el kettő hónapot szintén ugyanitt. Sikerült egy második otthont szereznem magamnak, ahol hogyha megyek, akkor felismernek az utcán, és nagyon jó érzés, hogy tudom, hogy van egy hely, ahol mindig gondolnak rám. Az egyetemen a nemzetközi tanulmányok szakra jelentkeztem, és ez a kintlétem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezt a szakot válasszam, és lényegében itt lett végleges az, hogy ezt a pályát szeretném. Ijesztőnek tűnhet külföldön tölteni egy hosszabb időszakot középiskolásként, de azt tudom mindenkinek mondani, hogy mindenképpen vágjon bele, mert egy remek lehetőség arra, hogy kipróbálják önmagukat külföldön. Kitűnő lehetőség arra is, hogy gyakorolják a nyelvet, hogy megismerhessenek más embereket és más kultúrákat. Fontosnak tartom azt, hogy minél többen részt vehessenek ilyen programban, a kint megszerzett tudást és tapasztalatot, a jó gyakorlatokat hazahozzák Magyarországra, és tudjunk belőlük építkezni.”
Végezetül szeretném megmutatni azt, hogy hol találnak meg minket, milyen csatornákon kommunikálunk önökkel.
Szeretném a figyelmükbe ajánlani a Facebook oldalunkat, az Erasmus+ tanárok oldalt, ahol hasonló inspirációkat, hasonló projektbemutatókat látnak egyrészt résztvevőktől, másrészt természetesen mi is igyekszünk minél hasznosabb tartalmakkal megtölteni ezt az oldalt.
Ajánlom a Youtube-csatornánkat is, ahol ilyen és ehhez hasonló videókat látnak, mindegyik Erasmus-arc bemutatkozását meg tudják nézni. Most kettőt választottam ki ezek közül, de sokkal több videónk van még. És szeretném kérni, hogy maradjunk kapcsolatban.
Amennyiben kérdésük van, keressenek meg bennünket.
Köszönöm szépen a figyelmet.
