Péterffy Balázs

A Fejlesztések, innováció – A jelen és a jövő
a Klebelsberg Központ szerint szekció összefoglalója

kiadvany2023-image468.jpg

A Klebelsberg Központ szekciójában négy előadás kapcsolódott egymáshoz. A témák közös nevezője az adatok kezelése, használata és azok az eszközök, rendszerek, illetve fejlesztések voltak, amelyek biztosítják a fenntartói és az iskolai munkát a digitális térben.

Péterffy Balázs: Adatok a köznevelésben – Az SNI ellátás fejlesztése fenntartói szemmel – A deszegregációs tevékenységek: eredmények és kihívások – Az infrastrukturális helyzet: fejlesztések tegnap és holnap

Az előadás során az adatok validitásának a fontosságáról esett elsőként szó. A köznevelési rendszerben a tervezés – ugyanúgy, mint más nagy alrendszerekben, vagy éppen a piaci környezetben – adatokra épül, amelyek a tervezés alapjául szolgálnak. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy pontos, megbízható információk álljanak rendelkezésre, különösen a KRÉTA és a KIR-STAT adatbázisaiban. A deszegregáció kapcsán az előadás elsősorban a tankerületi tanácsok jogszabályban rögzített munkacsoportjainak, az antiszegregációs munkacsoportoknak az elmúlt öt évben végzett tevékenységére koncentrált. Az elmúlt esztendők egyre több pozitív eredményt hoztak a deszegregációs tevékenységben. Ezek közé tartoznak a körzethatárok módosításai a szegregációs kockázat csökkentése érdekében, vagy éppen az új szakmai kapcsolatok kiépítése más fenntartókkal, felsőoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel. Fontos eredmény, hogy a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és támogató rendszer, valamint a korai iskolaelhagyás KRÉTA rendszer modulja adatai alapján a Munkacsoportok intézményi és fenntartói szintű elemzéseket, javaslatokat fogalmaztak meg a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében. Az SNI ellátás kapcsán ki kell emelni, hogy a szakszolgálati ellátás mellett az integráltan nem nevelhető – oktatható gyermekek, tanulók számára ettől a tanévtől minden tankerületi központban működik EGYMI. Célunk, hogy a gyógypedagógiai ellátás minden formája a szülők számára elérhető távolságban legyen. A 2014–2020 közötti programozási időszakban jelentős fejlesztések zajlottak és zajlanak most is az állami fenntartású köznevelési intézményekben, nemcsak uniós, hanem jelentős mértékű hazai forrásból is. Mind a digitális eszközpark, mind pedig az épületek modernizálása tekintetében jelentős előrelépésről tudunk beszámolni. Mintegy 1000 iskola újult vagy újul meg részlegesen vagy teljesen 2017 óta. Ki kell emelni azt is, hogy jelentős számban zajlanak energetikai fejlesztések is, csökkentve ezzel az intézmények ökológiai lábnyomát. Módszertani fejlesztésekre is költhettek a fenntartók, közel 35 milliárd forint értékben volt  lehetősége a tankerületi központoknak többek között táboroztatásra, a család és az iskola együttműködését erősítő programokra, pedagógus képzésekre vagy lemorzsolódás megakadályozására szolgáló tevékenységekre a projektekből forrást biztosítani. Bízunk abban, hogy folytatni tudjuk az intézmények modernizálását és fejlesztését az elkövetkező támogatási időszakban is.   

Hajnal Gabriella: Hogyan segíti a digitalizáció a napi pedagógiai munkát? Feladatok és lehetőségek

A digitalizációval kapcsolatban az a legfontosabb feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a területeket, amelyekben eredményesen tudja segíteni a pedagógiai munkát. Az igazi kihívást ma már nem az információk beszerzése, hanem azok kezelése, strukturálása jelenti egy szervezet számára. Mivel az online térbe tevődtek át egyes fenntartói feladatok, ez egyre nagyobb felelősséget - adatvédelem, adatok kezelése-, ugyanakkor még több lehetőséget is jelent a hatékonyság szempontjából. A HR és a gazdálkodási feladatok már a KRÉTA rendszeren keresztül történnek a virtuális térben, az intézményi oldalon pedig a tanügyigazgatási feladatok, a kapcsolattartás elektronikussá tétele támogatja és egyszerűsíti az igazgatási feladatok elvégzését. Ehhez természetesen biztosítani kell mind az eszközöket, mind pedig a megfelelő keretrendszereket. Ezekről a következő előadásokban részletesen lesz majd szó. A KRÉTA rendszer mind a fenntartó, mind pedig az intézmény számára biztosítja a szakmai munka egyszerű megtervezésének kereteit. Az iskolai feladatellátás operatív biztosításának egyik, ha nem a legfontosabb dokumentuma a tantárgyfelosztás, amely rögzíti a tanórák ellátásának módját, az egyes kollégák feladatait. A KRÉTA rendszerben lévő tantárgyfelosztás modul egyszerűsíti ennek az elkészítését az intézmények számára, emellett egyszerűbbé teszi az ellenőrzést és az elfogadást a fenntartói oldalnak. A Klebelsberg Központ a tankerületekkel közösen megfogalmazta azokat az alapelveket, amelyek a tantárgyfelosztás elkészítése és elfogadása során biztosítják az egységességet a feladatellátás megtervezésében. A modul lehetőséget biztosít a szükséges riportok gyors lekérdezésére is. Egyetlen projektet még érdemes kiemelni a digitális fejlesztések kapcsán: az általunk csak „okostanterem” programnak nevezettet, amelynek keretében 180 helyszínen alakítunk ki digitális tanulást segítő tereket. Ebben egyszerre van jelen a módszertani fejlesztés, az eszközbeszerzés és a szükséges fizikai tér kialakítása is, támogatva a pedagógiai munkát.    

Dr. Lángi Alajos: Az EFOP-3.2.4 és egyéb digitális fejlesztések

Az előadás a Klebelsberg Központ által megvalósított digitális fejlesztések közül az EFOP-3.2.4-16-2016-00001 azonosítószámú „Digitális kompetencia fejlesztése” című kiemelt uniós projektet mutatta be. A 2017-ben indult fejlesztésben a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség konzorciumi partnerként vett részt, és fő feladata a köznevelési intézményekben elérhető vezeték nélküli hálózatok kialakítása, valamint az internet hálózat bővítése volt. A Klebelsberg Központ által megvalósított fejlesztések két területre fókuszáltak: egyrészt a köznevelési intézményekben korszerű informatikai eszközpark biztosítására, másrészt a projektben részt vevő pedagógusok számára digitális pedagógiai módszertani kompetenciáikat fejlesztő továbbképzések lebonyolítására. Kiosztottunk személyes használatra szolgáló notebookokat pedagógusok, intézményvezetők és -helyetteseik számára, tanulói tableteket és az ezek tárolását és töltését biztosító szekrényeket, interaktív paneleket, projektorokat, robotikai eszközök, drónok, 3D nyomtatók, valamint tanulói notebookokat és PC-ket is. A továbbképzéseken való részvételt azoknak pedagógusoknak kellett vállalniuk, akik a projekt keretében személyes használatra szolgáló notebookot vettek át. A továbbképzések követelményeit összesen több mint 42 ezer pedagógus teljesítette sikeresen. A projekt keretében megvalósult fejlesztések eredményeit a Klebelsberg Központ a pedagógusok, intézményvezetők és -helyettesek, valamint a szülők körében lebonyolított online kérdőíves felmérésekkel követte nyomon, az eredmények pedig megerősítették a projekt eredeti célkitűzéseit.

Az előadás keretében röviden bemutattuk a Klebelsberg Központ legújabb, 2021 végén elindult fejlesztését, az RRF-1.2.1-2021-2021-00001 azonosítószámú „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projektet, melyben a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. mint konzorciumi partner vesz részt.

Szabó András: Túl az e-naplón: lehetőségek a KRÉTA rendszerben

A KRÉTA Tanulmányi Alaprendszer napjainkra már nem csak egy klasszikus tanulmányi adminisztrációs rendszer (elektronikus Napló, elektronikus Ellenőrző) hanem egy online tanulási tér is, amelyet igen sok modul, funkció alkot. A KRÉTA Digitális Kollaborációs Tér (továbbiakban: DKT) egy olyan komplex, digitális tanulástámogató modul, amely segíti a tanárok és a diákok digitális online együttműködését, kommunikációját és a feladatok kiadását, integráltan a KRÉTA rendszerhez. A DKT-ba a tanárok és tanulók a KRÉTA azonosítójukkal léphetnek be. A DKT használatához nincs szükség semmilyen további adatfeltöltésre: az osztályok, csoportok, tanulók, tantárgyak és tanórák adatai a KRÉTA rendszerből automatikusan frissülnek és azonnal rendelkezésre állnak. Bármilyen infokommunikációs eszközön - asztali gép, laptop, táblagép, mobiltelefon - használható, a rendszer megjelenítése alkalmazkodik az eszköz képméretéhez és felbontásához. A tanárok saját üzenőfalaikon keresztül kommunikálhatnak diákjaikkal vagy privát beszélgetéseket (chat) folytathatnak. A pedagógusoknak lehetőségük van a rendszeren keresztül kiadni a házi- vagy órai feladatokat, valamint ezekhez a feladatokhoz fájlokat is csatolhatnak. A diákok egyszerűen beadhatják a feladataikat és nyomon követhetik az értékelés folyamatát is. A munkaterek és a tanórák segítségével a tanárok és diákok egyszerűen rendszerezhetik a feladataikat és teendőiket. A DKT lehetőséget biztosít digitális szülői értekezletek és fogadóórák lebonyolítására, vagy éppen a kompetenciamérések támogatására is. Játékos tudáskvízek gyűjteményét is megtalálhatják a felületen a felhasználók. Hamarosan debütál a KRÉTA Órarendszerkesztő és órarendgenerátor modul, mely tovább fogja könnyíteni az intézmények hétköznapi adminisztrációját.