Kóródi Bence Gábor

A Tankönyvek, taneszközök, tartalomfejlesztés.
Oktatási Hivatal EFOP-3.2.2–VEKOP-15–2016-00001
szekció összefoglalója

Az Oktatási Hivatal alsós taneszköz kínálatának újdonságai című előadásán Kóródi Bence beszámolt arról, hogy sikeresen lezárult az alsó tagozat közismereti tárgyaihoz készített taneszközök akkreditációja az 1-2-3. évfolyamokon, és felmenő rendszerben a fejlesztés folytatódik a záró, 4. évfolyam taneszközeivel, amelyekből már mintaanyagokat is tudott mutatni. Az előadását olyan felvetésekkel folytatta, hogy

• miért vagyunk képesek a beszédhangokat fonémákként azonosítani,
• van-e ebben szerepe a nyelvi ösztönnek,

hogyan függ össze mindez az olvasástanítás kezdeteivel, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az iskolába lépő gyerekek beszédészlelését, beszédfejlettségét és anyanyelvi jártasságát meg tudjuk érteni annak érdekében, hogy az ábécét és az olvasás különböző szintjeit el tudják érni az alsó tagozatban eltöltött évek során.

Elmondta: a beszédhangok a beszédfolyamat közben jönnek létre, és kiejtésük nem csupán a hangtalálkozásoknak és hangkapcsolatoknak különféle általános szabály­sze­rűségeken alapuló egymásra hatásától, hanem magától a beszélőtől, annak egyedi hang- és ejtésváltozataitól is függ. A beszédhang tehát a használatba vett nyelv: a beszéd részét képezi. Amiből a hangzós beszéd során merítünk, és amelyből a beszédérzékelés során vissza is tudunk következtetni, az viszont a fonéma. Míg a beszédhangok változatosak, a számuk szinte meghatározatlanul nagy, az ejtés helye és módja, de még zöngésség szerint is változhatnak, a fonémák száma véges, és nyelvi jelként a nyelvi rendszer részét képezik a morfémákkal és a szintagmákkal együtt. A gyerekeknek tehát el kell jutniuk a fonémák felismeréséig, és a fonématudatosság megfelelő szintjére (akármilyen hangkapcsolattal együtt is jelenik meg ugyanaz a fonéma) annak érdekében, hogy a betűtanulás zökkenőmentes legyen, amely kihat majd az egyre lendületesebb olvasásra és helyesírási képességekre is.

A betűtanulás kezdeteinek idején a beszédnek a szavakra, a szótagokra és a fonémákra bontását, a hanganalízis műveletét kell elvégezniük a gyerekeknek ahhoz, hogy a betűt a hanggal meg tudják feleltetni. Ez a fonématudatosság kialakítása és fejlesztése nélkül elképzelhetetlenül nehéz feladat a számukra. Az ún. hangoztató-elemző-összetevő olvasástanítási módszer a magyar nyelv alaktani jellegzetességein alapul. Ez a szótagonként, majd szavanként szintetizáló módszer a legsikeresebb a kisiskolás korú gyerekek számára a magyar ábécé betűinek stabil elsajátításához és az egyre lendületesebb összeolvasáshoz is.

A befogadói élményt a megértés öröme jelenti és vezérli a gyerekek számára. Az értő olvasás a szó, a mondat, a szövegrész, a szöveg szó szerinti megértése, amelyhez kellő olvasási sebességre, valamint megfelelő emlékezetre-figyelemre van szüksége a gyermeknek. Ezért olvastat meséket mindkét alsós sorozat már az első, majd különösen a második évfolyamtól fogva egészen a felső tagozatig. A tanulság levonása pedig a történetmesélés szintjén, a mese egyszerű dramaturgiája szerint a legkézenfekvőbb a gyerekek számára.

Aki sokat olvasott már, az rutint is szerzett a szavak elolvasásában a mondatokon belül, azaz szórutinokkal olvas. Ezt azt jelenti a gyakorlatban, hogy már nem minden egyes betűjét olvassa el a szavaknak, csak annyit, amely egy szempillantás alatt a szó jelentésének megértéséhez elegendő. Ebben az olvasót a mondat grammatikai felépítése és a szöveg együttes értelme is támogatja.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a megértés örömét az értelmezés öröme bővíti az alsó tagozat felső évfolyamain. Az értelmező olvasás jellemzője a nyelvi utalások megértése, a mögöttes vagy alkalmi jelentés és az ok-okozat feltárása, tehát következtetést, gondolkodást kíván meg. Ezen az olvasási szinten a gyerekek már képesek arra, hogy úgymond „a sorok között is” tudjanak olvasni, a szöveget nemcsak megértik a szó szerinti, értő olvasás szintjén, hanem egyre inkább értelmezni is tudják, az olvasás különféle célját is felismerve.

Az alsó tagozat fokozatos építkezése során a kisiskolás gyerekek egyre inkább interakcióba lépnek az olvasnivalóval, értelmezik az olvasottakat, véleményt fűznek hozzá, és egyre kritikusabban és kreatívabban, bírálóan és alkotóan tudnak a szövegekkel együtt mozogni, lélegezni, gondolkodni. A kritikai vagy bíráló olvasás az ellentmondások, a hibák felfedezését, a tényeknek véleménytől való elkülönítését és a véleményalkotást foglalja magában. A kreatív vagy alkotó olvasás az olvasottak továbbgondolását, kiegészítését jelenti, beletartozik a jóslás, a kérdések előzetes megfogalmazása, a hiányok és az ellentmondások megszüntetése, a belső képek megalkotása, az olvasottak megjelenítése, a dramatizálás és a történet folytatása, megváltoztatása. Ezekre mind módot nyújtanak a gyerekeknek az olvasáskönyvek. A kisiskolás gyerekek megtapasztalják továbbá azt az élményt is, hogy az olvasás egy igen aktív, alkotó folyamat.

Az előadás azzal a megállapítással zárult, hogy az alsós taneszközök az olvasóvá nevelő tanítási folyamatot támogatják, amely az élményt adó olvasás értékközvetítő és tudásépítő szerepére épül, és a célja nem csupán az, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését az olvasás iránt, hanem az is, hogy azt folyamatosan ébren is tartsa.

Az Oktatási Hivatal digitális taneszköz-kínálatának innovációi az alsó tagozat számára című prezentációjában az előadó, Farkas Andrea arról számolt be, hogy az alapfokú képzés első szakaszában az alapkészségek fejlesztése áll a nevelés-oktatás célrendszerének fókuszában. Ezt hivatott támogatni a Nemzeti Köznevelési Portálon az alsó tagozatos tanulók számára készült digitális oktatási tartalomszolgáltatás is, melynek használatakor a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a környezetismeret, a digitális és a vizuális kultúra tantárgyterületekhez találnak oktató, gyakorló vagy segédanyagot a portálon.

Az előadó beszámolt arról, hogy az általános iskola 1–2. évfolyamán tanuló gyerekek számára multimédiás elemeket tartalmazó okosgyűjtemények érhetők el. A médiaelemek használhatók a tanórákon a tananyag kiegészítéseként, a tanóra témájára ráhangolódást segítő eszközként, összefoglalásként vagy akár házi feladatnak is kiadhatók. Az oktatófilmek között találhatnak tanári közreműködéssel készült videókat, animációkat, természetfilmeket stb. A fejlesztés elemei tankönyvfüggetlenek, a digitális munkarend esetén is jól alkalmazható anyagot kínálnak, de tantermi környezetben vagy ismétlésre, a tananyag pótlására is jól felhasználhatók. Lehetőséget biztosítanak az önálló tanulásra, differenciálásra. A feladatok otthoni környezetben is elvégezhetők és tevékenységközpontúak.

A két évfolyam számára 175 db videó (77 tanítói közreműködéssel készült videóanyag, 91 db önálló animáció, hét darab természetfilm) és nyolc darab korábbi fejlesztésben megvalósult, most átdolgozott oktatóanyag készült. Az elemek mindegyike akadálymentesített. A fejlesztésre került tananyagelemek a teljes tanév anyagához kapcsolódnak néhány tananyagelemmel.

Az általános iskola 3–4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom anyanyelv és kommunikáció területéhez, a környezetismeret és a matematika tantárgyakhoz interaktív digitális feladatgyűjtemények kerültek fejlesztésre, melyek a webes platform adta lehetőségekkel támogatják a hagyományos taneszközök pedagógiai erejét.

Összesen hat db interaktív digitális feladatgyűjtemény, azaz okosfeladat-gyűjtemény fejlesztése valósult meg. A komplex fejlesztést megvalósító szolgáltatás elsősorban a tanulás, a digitális, a matematikai, a gondolkodási kompetenciák és a kreativitás, a kreatív alkotás és az önkifejezés, valamint a kulturális tudatosság kompetenciák fejlesztését helyezi a fókuszba.

Az előadó befejezésül kiemelte, hogy a tankönyvfüggetlen fejlesztés célja a komplex kompetenciafejlesztés: játékosan, izgalmas fejtörőkkel, találós kérdésekkel, kvízekkel, érdekességekkel és életszerű példákkal.

Az Oktatási Hivatal digitális taneszköz kínálatának innovációi című prezentációjában az előadó, Pintér Gergely arról számolt be, hogy a több fejlesztési ciklust megélt Nemzeti Köznevelési Portál folyamatosan bővíti digitális tartalomkínálatát és szolgáltatásait. Teszi mindezt nagy látogatottság mellett, mely remek visszajelzés a fejlesztői gárda számára, hogy a valódi igényekre jó megoldásokat kínálnak.

Az NKP célja, hogy a tanítás – tanulás folyamatában releváns digitális segítséget nyújtson a pedagógusok és diákok számára. Támogatást nem csak a saját digitális tartalomfejlesztési kínálatunkkal, de más hazai és nemzetközi projekt eredményeivel tesszük eredményesebbé.

Az egyszerű, de offline környezetben is használható PDF állományok, mára az online Tankönyvkatalógus (tankonyvkatalogus.hu) portálon érhetők el, egyéb letölthető segédanyagok mellett. A lapozható tankönyvek mellett megjelentek az interaktív tananyag elemek, amelyeket az okostankönyvek és okosgyűjtemények váltottak le. Az okostankönyvek és okosgyűjtemények integrálják leginkább az NKP tanítás-tanulást segítő szolgáltatásait.

Az okostankönyvek az akkreditált tankönyvek szöveges és képi anyagát tartalmazzák, amelyek számos digitális kiegészítő elemmel és az online térben jól használható szolgáltatással hatékonyan támogatják a modern tanulást. A Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerben történő bevezetése miatt – a felmenő rendszer, illetve különösen az érettségiző diákokra tekintettel – megtalálható a portálon az előző szabályozási környezethez igazított tételek mindegyike.

Az okostankönyvek és okosgyűjtemények nem csak felületükben alkalmazkodók, így csupán egy böngészőre van szükség és a mobiltelefontól az okostáblákon át az okospanelekig minden eszközön használható. A tananyag újraszervezhető, alakítható a tanulók egyéni tanulási teljesítményének eredményessége érdekében, a sajátosságok figyelembevételével (például SNI) vagy éppen az oktatás szervezési módja (például frontális) szerint. Érdemes azonban regisztrálni az NKP-ra (ingyenes) saját tartalom előállítása érdekében, vagy azért, hogy a tartalmakat újra tudják hasznosítani az egyéni gyűjteményekbe rendezéssel.

Feladatokat, feladatsorokat, illetve adaptív feladatsorokat is létre tudnak hozni az NKP-n a regisztrált felhasználók egy egyszerű űrlap kitöltésével. A felület nagyon intuitív, minden változtatás azonnal megjelenik a lejátszó panelen és ki is próbálható. Jelenleg hatféle feleletválasztós, kilenc rendezéses, hat szöveges, köztük egy nyílt végű, valamint öt darab játékos feladatmotor segítségével lehet tartalmat előállítani. A saját és akkreditált feladatokból feladatsorok vagy akár adaptív feladatsorok építhető, melyeket a tanulócsoportokon keresztül ki lehet osztani, majd bekérni, illetve értékelésre is van lehetőség.

Az előadó azzal zárta gondolatait, hogy számos más szervezet és projekt is segítette az NKP gazdag tartalomkínálatát, így a Vers Neked projekt keretében közel kétszáz vers került rögzítésre magyar színészek közreműködésével, amelyeket az irodalom okostankönyvekből és a multimédia adattárból is el lehet érni.

A Kiss Gábor által megtartott előadás összefoglalta az Oktatási Hivatal papír alapú taneszközkínálat újdonságai tekintetében az EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 projekt fejlesztéseit, műszaki szakmai eredményeit és oktatási innovációit.

A módosított NAT2020 szerint felmenő rendszerben bevezetett, és jelenleg is fejlesztés alatt álló közismereti taneszközök papír verzióját az előadó részletesen mutatta be, az eddig elért eredmények mellett. 2020 szeptemberétől – a módosított NAT és a kerettantervek bevezetésének időpontjától – felmenő rendszerben az új szabályozókhoz igazított tankönyvi kínálat biztosításával:

• 499 akkreditált (OH kódú), rendelhető nyomtatott kiadványunk van a jegyzéken, melyből 117 SNI kiadvány, 382 közismereti.
• Egyharmadával nőtt a nemzetiségi - szlovák, horvát, szerb, román, német, bolgár – taneszközök száma.
• Több, mint 250 tétellel nőtt az SNI kiadványok száma, teljes tantárgyi lefedettséget biztosítva.

Az előadó elmondta, hogy a korábbi OFI és az állami kézbe került két nagymúltú tankönyvkiadó kínálatát áttekintve kerültek kiválasztásra azok a tankönyvek, amelyeknek az átdolgozása megkezdődhetett 2020 elején. Fejlesztési cél volt, hogy az új tankönyvek minden témakört tartalmazzanak, amelyet a közismereti kerettantervek előírnak. Részletesen ismertette továbbá a NAT2020 szerint fejlesztett tankönyvek újdonságait is.

A pedagógusok tájékoztatása az Új Köznevelés hasábjain című előadás beszámolt a periodika múltjáról és jelenéről is.

Az előadó elmondta, hogy a több, mint 150 éves múltra visszatekintő Köznevelés magazin (korábban Néptanítók Lapja) 2013-as megújításakor az volt az elsődleges cél, hogy hónapról hónapra, minden lapszámban olyan pedagógus egyéniségeket mutassanak be, akik valami maradandót alkottak, vagy csak egyszerűen munkájukat mások nagy megelégedésére végzik. Emellett bemutatásra kerültek tehetséges fiatalok, folyamatosan megosztanak új kezdeményezésekről szóló információkat, módszertani példákat és jó gyakorlatokat – a publicisztikai műfajok sokféleségével, hiteles személyiségek, véleményformálók megszólaltatásával együtt. Így született meg az Új Köznevelés magazin. Az előadó ismertette a lap rovatait és főbb témáit is.

A matematika és a fizika tantárgyak fejlesztései a NAT2020 szerint a felső tagozaton és a középiskolában című prezentációjában az előadó, Csajági Sándor arról számolt be, hogy hogyan készültek, mit tartalmaznak a tartalmi szabályzók, vagyis a NAT2020 követelményrendszere és a tantárgyi kerettantervek alapján készült tankönyvek.

Az előadó rámutatott, hogy a NAT2020-ban a fő hangsúlyok az alapkészségek megerősítését szolgálják. Az alapkészségek valóban a legfontosabbak, hiszen az olvasás, írás és számolási készségek azok, amelyek a tanulók a felső évfolyamokon várható sikereit vagy kudarcait is meghatározzák.

A NAT2020 célja a matematika tantárgyban, hogy a tananyag megértése a tevékenykedtetés során szerzett gazdag tapasztalatokra épüljön. Az ismeretek mélyítése és alkalmazása mellett igen fontos a problémamegoldó és problémaalkotó képesség fejlesztése, amelyek megvalósítása a tankönyvekre és a pedagógusra hárul.

A NAT2020-hoz egy-egy tantárgyi kerettanterv íródott, a kerettantervekhez pedig kettő tankönyvsorozat készült. A két tankönyvsorozat jellege eltér egymástól, mert tananyagfeldolgozásban és differenciálásban különféle megközelítéseket alkalmaznak. Jellemzőik, hogy a korábbi kompetenciamérésekből az eddigieknél több feladatot tartalmaznak.

Az előadó részletesen ismertette a tantárgyakhoz tartozó „A” és „B” jelű sorozatokat, azokat egymással össze is hasonlítva. Szót ejtett továbbá az emelt szintű érettségihez használható gyűjteményekről is.

A középiskolai irodalom tantárgy fejlesztési eredményei a NAT2020 szerint című előadás beszámolt a kerettantervek változásairól, amelyek a tankönyvekben lévő tartalmakat is érintik, valamint kitért a tananyagfejlesztői munka módszertani kérdéseire.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a NAT2020 és az ehhez kapcsolódó új kerettanterv, a megváltozó kimeneti szintű érettségi követelmények változást jelentenek a tananyag szintjén is. A kerettanterv törzsanyagra és ajánlott anyagra bontja a tartalmakat: a törzsanyag konkrét műveket tartalmaz meghatározott százalékban (80%), amelyek az átjárhatóságot biztosítják a tanulók számára az intézmények között, míg a korábbi kerettanterv ajánlott műveket sorolt fel.

A NAT a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, a törzsanyagban szereplő témák (a tananyag 80%-a) lezárt életműveket tartalmaznak. A magyar irodalomra Kárpát-medencei magyar irodalomként tekint, ennek megfelelően nemcsak az anyaországi alkotók, hanem az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki alkotók is szerepelnek a kerettantervben.

Változás a korábbi évekhez képest az óraszám csökkenése is, a 9. évfolyamon heti 3 óra helyett heti 2 óra fordítható irodalomra. A tananyagcsökkenést az teszi lehetővé, hogy megváltozott a világirodalom és a magyar irodalom aránya, kevesebb világirodalmi mű kapott helyet a tananyagban.

Végül az előadó részletesen ismertette a kerettanterv változásait is.