Dr. Ringert Csaba
A Múzeumpedagógia a digitalizáció tükrében.
Dobó István Vármúzeum
szekció összefoglalója
Szekciónkban a múzeumpedagógia több újszerű megközelítésével, fejlesztésével foglalkoztunk. A területen végbemenő digitális átállás a pandémia időszakában jelentősen felgyorsult. Számos publikáció született a témában, valamint sok múzeum fejlesztett segédanyagokat, publikált online tartalmakat.
A digitális technológiák múzeumokban, múzeumi környezetben való megjelenésével párhuzamosan elindult egy vita a digitális megjelenítés kontra hagyományos technológiák témakörében. Ez a vita mind a mai napig tart a szakemberek között. Az utóbbi évek intenzív, kényszerű digitalizációjának köszönhetően azonban sokban változott a pártolók, és a szkeptikusok véleménye. A pandémia alatt végzett, nagyléptékű digitalizáció, digitális tartalomfejlesztés, új lendületet adott a múzeumi szakma számára.
A fejlesztések megkezdésekor minden esetben felmerül a kérdés a kiállítások kurátoraiban, múzeumpedagógusokban, hogy vajon a túlzott digitalizációval nem távolodnak-e el a látogatók a valós, kézzelfogható múzeumi terektől, az őrzött műtárgyaktól.
Korábbi nemzetközi tapasztalatok, kutatások is azt támasztják alá, hogy a digitális térben való múzeumi nyitás inkább felkelti az érdeklődést a potenciális látogatókban, és növeli az offline múzeumi élmény megszerzésének igényét. A múzeumi szakemberekkel szemben mostanság sokszor elhangzik az a kritika, hogy indokolatlanul sok információt szeretnének eljuttatni a látogatókhoz. Ez a hagyományos, „offline” kiállítások esetében gyakran társul a kiállítási szövegek terjengősségével. Egy-egy tablón, vagy leírásban olyan mennyiségű információ, ismeret közvetítésére törekszik a kurátor, amelyet befogadni, feldolgozni szinte képtelenség nagyszámú tárgy esetében.
A legújabb fejlesztések alkalmával előtérbe kerültek olyan digitális megoldások, amelyek segítségével a látogató közvetlen hozzáférést kap az előbb említett tartalmakhoz, azonban azokat el tudja vinni magával a múzeumból, és a későbbiekben, már nyugodt körülmények között, átböngészheti, értelmezheti. A múzeumok digitális átállása során ez a fajta megközelítés látogatóbarát szemléletet tükröz, és hozzásegít minket az ismereteink bővítéséhez, további kutatások, vizsgálódások elvégzéséhez. Az ilyen esetekben a látogatónak nem marad hiányérzete, illetve könnyebb számára felidézni a látottakat, hallottakat. Az is nagyon fontos szempont, hogy tudunk szelektálni az információk halmazában. Képesek vagyunk az általunk preferált tartalmi egységekre nagyobb figyelmet fordítani. Ez a szelekciós lehetőség még inkább hozzájárul a téma feldolgozásához, és ami nagyon fontos, az ismeretek élményszerű bővítéséhez. Ebben az esetben a látogató szívesen tekint vissza a látottakra, a múzeumi kiállítások megtekintése, a múzeumlátogatás iránti attitűdje várhatóan pozitívan alakul.
A jelenkori múzeumi fejlesztések során egyre többször hangzik el az élményszerű kiállítás kifejezése, az élménypedagógia fogalma. A múzeumi szakembereknek a modern, 21. századi múzeumi fejlesztések során a látogatók számára élményszerű megismerést kell biztosítani. Ez egyfajta elvárásként jelentkezik napjainkban. Ha egy új múzeumi tárlat a hagyományos módszerekkel igyekszik bemutatni a műtárgyait, akkor rögtön unalmasnak, vagy éppen elmaradottnak tekinthetik. A digitális eszközök, technológia használata ugyan nem mindenható, de ezen a területen sokat tud hozzáadni a látogatói elégedettség eléréséhez. Az élményszerűséget természetesen más módszerekkel is lehet biztosítani, csak gondoljunk az élő történelmi interpretációk, az interaktív bemutatók, játékos felfedezések típusú múzeumi programokra. Ezek a digitális technológia nélkül is működőképesek.
A szekcióban három előadást hallgattunk meg, valamint egy összefoglaló gyakorlati prezentációra is sor került, amellyel a Dobó István Vármúzeum múzeumpedagógiai jó gyakorlatai kerültek bemutatásra. Az előadások a Dobó-bástya konferenciatermében, a bemutatók a vár területein, a várműhelyben zajlottak.
Dr. Verók Attila, Digitális múzeumpedagógia pro és contra. Elmélet és gyakorlat határmezsgyéjén című előadásában bemutatta a digitális múzeumpedagógia modelljét, és a kapcsolódó definíció egyes elemeit. A múzeumpedagógia és digitális pedagógia egységben történő kezelése komoly kihívást jelenthet a múzeumi szakma számára. Ennek a gyakorlata még nem honosodott meg a mindennapi munkában. A szemléletváltásról mindenképp beszélnünk kell. Hasznosak azok a nemzetközi jó gyakorlatok is, amelyekről az előadó beszámolt a prezentációjában.
Dr. Dominek Dalma, Kreativítás és digitalizáció a múzeumi környezetben című előadásában arról a kutatásról számolt be, amely a flow-élménnyel, a játékos múzeumi kommunikációval foglalkozik. A kutatás a flow állapot megélését méri, az élmény- és információcentrikus múzeumi tárlatvezetés során. A kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóit vonták be az egyes foglalkozásokba.
A szekció második felében a Dobó István Vármúzeum múzeumpedagógiai jó gyakorlatai kerültek bemutatásra. Elsőként Földi Viktória osztályvezető tartott egy átfogó ismertető előadást a digitális technológiák múzeumpedagógiai célú alkalmazásáról, majd az osztály munkatársai mutatták be, valós múzeumi, tárgyi környezetben az egyes foglalkozások tematikáját. A kollégák a gyakorlatban történő alkalmazásról, annak nehézségeiről, hasznosságáról, tapasztalatokról tartottak átfogó bemutatót.
