Hámori Éva Judit
Pályaorientációs vizsgálat
a szakképzésben tanulók körében
Bevezető
A pályaválasztás minden ember életében jelentős mérföldkő, hiszen nem pusztán a tanulmányokkal töltött néhány évet határozza meg, hanem kihat egész életünkre. A választást különböző tényezők befolyásolhatják: az egyéni készségeken és képességeken, érdeklődésen, elhatározáson túl lehet ez a szocializációs háttér, a szülő által irányított döntés is. Mindenképpen hozzájárul az is, hogy az általános iskolából kikerülő tanuló milyen és mennyi információval rendelkezik önmagáról, a lehetőségeiről, az iskolatípusokról, a szakmákról, a munka világáról.
A szakképzés rendszerébe való bekapcsolódás és bennmaradás sikerességét nagyban befolyásolhatja a részletes és sokoldalú tájékoztatás, amit a pályaválasztás előtt álló fiataloknak a szakképzésről nyújtunk. Ahhoz, hogy a rendszert átláthatóbbá tegyük, és megkönnyítsük a jelentkezés előtt álló tanulók számára a döntést, elengedhetetlenül szükséges ismernünk a pályaválasztásuk motivációját.
Pályaorientációs kérdőívünkre 46 121 szakmai oktatásban résztvevő 9. évfolyamos tanuló adott választ. A kérdések egy része a szakma- és iskolaválasztásra vonatkozott (1–4., 7.), egy kérdés a döntés sikerességének jelenlegi értékelését célozta meg (5.), egy pedig a jövőképre irányult (6.).
1. kérdés
Az első kérdésben arra kerestük a választ, vajon a diákok a középiskolai továbbtanuláshoz honnan vagy kitől szerezték az információkat. A középiskolai beiskolázás egyik fontos kérdése, hogy a 8. évfolyamos tanulókat hogyan tudjuk hatékonyan elérni, kitől is fogadják el az információkat. A vizsgálatból egyértelműen látszik, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a szülők, illetve az osztályfőnökök elérésére. Továbbá látható, hogy a tanulóknak jelentős része a legtöbb információt ismerőseitől, barátaitól szerzi, de nagyon sokan az iskola honlapjáról tájékozódnak. Emellett a megkérdezettek 93%-a vett részt a középiskolák által rendezett nyílt napokon. A pályaválasztási rendezvények szervezése és a kiadványok elkészítése is elengedhetetlen, hiszen a diákok sokszor innen ismerik meg az iskolák képzéseit, a nyílt napok időpontjait. Sokkal erősebb kapcsolatot kell kiépíteni a pályaválasztási szakemberekkel és az általános iskolai tanárokkal.
Ötfokú skálán volt lehetőség értékelni, hogy a diákok mennyire tartották hasznosnak a különböző pályaorientációs lehetőségeket. Az alábbi rangsorból látható, hogy a tanulók közvetlenül szüleiktől, ismerőseiktől és az intézménytől szerezték a számukra leghasznosabb információkat, ezért ezeket a területeket érdemes fejleszteni. A pályaválasztási rendezvények szervezése és a kiadványok elkészítése is elengedhetetlen, hiszen a diákok több forrásból tájékozódnak. Kiemelten fontos lenne, hogy a szülők és az osztályfőnökök mellett pályaválasztási szakemberek által is jelentősen nagyobb számban érhessük el a tanulókat. Mindemellett szükséges szakemberek révén hatékonyabbá tenni a szakképzéssel kapcsolatos információk megosztását a célcsoport körében. Több lehetőséget kell biztosítani a pályaválasztási kiállítások és a műhelyek látogatására. A pályaválasztási honlap népszerűsítésére és használatának bemutatására is érdemes több időt fordítani.
2. kérdés
A második kérdésben arra voltunk kíváncsiak, hogy a diákoknak milyen segítségre lett volna még szüksége a sikeres pályaválasztáshoz. Több, mint 40% minden segítséget megkapott. A kitöltők közel 35%-a sokkal nagyobb segítségre szorulna az általános iskolai és a pályaorientációs szakemberek részéről, hiszen nem tudják mi az, ami őket érdekli, vagy mi az erősségük. A tanulók 34%-a nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a szakmákról. A 9. évfolyamos tanulók közel harmada nincs tisztában a középiskola utáni elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségekkel. Sok esetben pedig az iskolatípusok, a technikum, a szakgimnázium és a szakképző iskola jellemzőinek ismeretét hiányolták. Ez az adat azt mutatja, hogy a pályaválasztó fiatalok nincsenek minden esetben teljes információ birtokában a számukra megfelelő szakképző intézmény kiválasztásához. A felsorolt adatok rámutatnak arra, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tájékoztatás egészére. Az információ átadásnak érintenie kellene a pályaválasztási folyamat minden résztvevőjét, a tanulókat, a szülőket, az osztályfőnököket, a pályaválasztási tanácsadókat. Fontos lenne erősíteni a kapcsolatot a pályaorientációt végző szervezetekkel.
3. kérdés
A harmadik kérdésben pályaválasztást befolyásoló tényezőket vizsgáltunk. Szinte elsődlegesen az érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelő területről választanak szakmai képzést a tanulók, továbbá az intézmény jó híre és a szakmában rejlő jó kereseti lehetőségek is befolyásolják a pályaválasztást. Háromfokú skálán való értékelés eredményei alapján rangsoroltuk a lehetőségeket, kiemelve azt, hogy a diákok szerint mely tényezők a legfontosabbak a pályaválasztási döntés meghozatalában.
Az önismeret, a szakmában rejlő kereseti lehetőség, (az első diagram eredményeivel összhangban) a családtagok véleménye nagy szerepet játszik a fiatalok pályaválasztási döntésében. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos a teljes körű tájékoztatás, a szakmákban rejlő életpálya-, és a karrier lehetőségének bemutatása. A középiskoláknak célszerű lenne sokkal jobban bevonni az általános iskola munkatársait a pályaorientációs munkába, hogy megfelelően tudják segíteni a fiatalok döntését.
4. kérdés
A negyedik kérdés arra vonatkozott, hogy a felvétel sikeressége milyen képet mutat. Kiugróan magas azoknak a száma, akiket abba az iskolába vettek föl, ahova jelentkeztek. Ez az arány egyértelműen a beiskolázás, illetve a pályaválasztás sikerességét mutatja.
5. kérdés
Az ötödik kérdés válaszai alapján számolt átlagok arra adnak választ, hogy a beiskolázott tanulók hogyan érzik magukat az iskolájukban. A tanulók többsége örül annak, hogy abba az iskolába járhat, ahova felvették. Második helyen, jelentősen elmaradva, állnak azok, akiknek a közösség tetszik, az iskolai oktatás kevésbé, harmadik helyen pedig azok, akiknek az iskolai oktatás tetszik, de az ide járó diákok kevésbé.
Mindössze 1650 tanuló nem tartja sikeresnek a pályaválasztását, mert úgy érzi, hogy az ágazat, amire jár, nem neki való, míg 1425 tanuló válaszolta azt, hogy szíve szerint átmenne egy másik iskolába. Ez az eredmény alátámasztja a negyedik kérdésre adott válaszokat.
6. kérdés
A hatékony pályaorientáció szempontjából nagyon fontos látni azt, hogy milyen jövőképe van a szakképzésben tanulóknak. A hatodik kérdésben arra kerestünk választ, hogy milyen tervei vannak a középiskola befejezése után a válaszadóknak.
Az eredmény változatos, színes képet mutat. A tanulók 49%-a az iskola után dolgozni szeretne, jóval kevesebben készülnek felsőoktatási intézménybe. A válaszadók 30%-a gondolja azt, hogy a középiskola elvégzése után külföldön fog elhelyezkedni, 6392-en pedig a külföldi tanulást szeretnék megpróbálni. Közel 30% azok aránya, akik bizonytalanok, még nem tudják, mit csinálnak középiskola után. Fontos lenne tájékoztatni a diákokat a középiskola utáni lehetőségekről, az erre vonatkozó igényüket a tanulók a 2. kérdésre adott válaszaikban meg is fogalmazták.
7. kérdés
Vizsgálatunk szempontjából a hetedik kérdés az intézmények beiskolázási tevékenységét segítheti.
Az eredmények illeszkednek az 1. kérdés válaszaihoz. Egyértelműen kiemelkedő a középiskola honlapján tájékozódó gyerekek száma. Második helyen a pályaválasztási rendezvényeken való ismeretszerzés, harmadik helyen pedig a pályaválasztási kiadványokat figyelők száma áll. Sokan vannak azok is, akik szerint a döntéshez szükséges ismeretanyagot a legkönnyebben a Facebookon lehet beszerezni. Alacsony viszont az egyéb közösségi tartalmakat figyelők száma. Az Instagram, a YouTube és a TikTok, mint tájékozódási forrás, a sor végére került. Elenyésző a televízión, a rádión, valamint a folyóiratokból információt szerzők köre. Ezekből az adatokból látható tehát, hogy az iskola holnapjának a fejlesztése kiemelkedő fontosságú a jövő szempontjából, hiszen a diákok elsősorban ezt tartják elsődleges információforrásnak.
Tapasztalatok, összegzés
A pályaorientációs döntést vizsgáló kérdőív eredményeit összefoglalva elmondható, hogy a jelenleg kilencedik évfolyamon szakképzésben tanulók nagy része elégedett a pályaválasztásával, hiszen abban az iskolában, azon az ágazaton tanul, amin szeretne. A jövőképpel kapcsolatosan a tanulók egy jelentős része még tanácstalan.
A pályaválasztási időszak során - a beérkezett válaszok alapján - nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önismeret, a pályaismeret, szakmák bemutatására, illetve ezzel kapcsolatosan az életpályák és az iskolarendszer megismertetésére.
Ehhez azonban be kell vonniuk az általános iskolai pedagógusokat, osztályfőnököket, szülőket, pályaválasztási szakembereket. A diákok mellett az előbb említett célcsoport elérése érdekében törekedni kell a meglévő eszközök, események, rendezvények hatékonyabb kihasználására.
Az információközvetítésre az iskolai honlapot használják elsősorban a diákok, de a közösségi média szerepét is szükséges erősíteni.
Kiemelt feladat továbbá a középiskolák és az általános iskolák együttműködésének erősítése, esetleg egyéb pályaválasztással foglalkozó szervezetek (például: kamara, pedagógiai szakszolgálat, cégek) bevonásával közös programok szervezése.
Ezeken keresztül nem csak a szakképzésben résztvevő tanulók számát növelhetjük, hanem hozzájárulhatunk a 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztéséhez.
