Hámori Éva Judit

A szakképzési kompetenciamérésben
rejlő lehetőségek.

Bevezetés

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2018 óta szervez kompetenciamérést a szakképző intézményekben tanuló 9. évfolyamos diákok számára. Az idei tanévben a mérés kiterjesztésre került valamennyi szakmai oktatásban részesülő, középiskolába belépő tanuló számára. A digitális környezetben megvalósuló mérés anyanyelv, matematika és tanulási képesség területeken vizsgálta a diákokat.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal GINOP-6.2.4-VEKOP-16-2017-00001 azonosító számú „21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése” elnevezésű kiemelt projektje által támogatott kompetenciamérés célja a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiszűrése, nyomon követése és az alapkészségek fejlesztésének támogatása.

A mérések története

A fenti célok elérése érdekében a 2018/2019-es tanévtől kezdődően minden tanév elején országos felmérésre kerül sor. Ennek keretében a tanuláshoz és a mindennapi életben szükséges tudáshoz nélkülözhetetlen képességeket mérjük, majd egy év elteltével a fejlődés mértékének megállapítása céljából a felmérést megismételjük.

• 1. mérés ideje: 2018. szeptember 25. (papír alapú);
• 2. mérés ideje: 2019. május 27–31. (online);
• 3. mérés ideje: 2019. szeptember 23–27. (online);
• 4. mérés ideje: 2020. szeptember 14–21. (online);
• 5. mérés ideje: 2021. szeptember 14-21. (online);
• 6. mérés ideje: 2022. május 23-31. (online);
• 7. mérés ideje: 2022. szeptember 19-23. (online).

Az elmúlt időszakban megvalósított mérésekben (öt bemeneti és négy kimeneti) résztvevő tanulói létszámokat a következő táblázat összegzi.

Az eddigi mérések létszámadatai

	1. 2018. szeptember	2. 2019. május	3. 2019. szeptember	4. 2020. október	5. 2021. szeptember	6. 2022. május	7. 2022. szeptember
KIMENETI mérés (fő)		38 922		31 775	30 261	40 836
BEMENETI mérés (fő)	45 061		40 151	37 621	40 870		46 121
Összesen:	45 061	38 922	40 151	36 396	71 131	40 836	46 121

A mérés jellemzői

A bemeneti mérésen a 2022/2023-as tanévben a 9. évfolyamra beiskolázott technikumi és szakképző iskolai diákok vehettek részt (ide tartoznak a nyelvi előkészítő évfolyamos – jelenleg 9/Ny és 9/Kny évfolyam diákjai is).

A mérés a tanév során végzendő fejlesztő tevékenység meghatározására koncentrál, a diagnosztikus mérésen kiszűrt tanulók felzárkóztatását tűzi ki célul.

Lehetőséget biztosít a kiemelkedő teljesítményű diákok kiválasztására.

Összehasonlítási lehetőséget ad az ország különböző régióiban, ágazataiban, a különböző fenntartású iskolák és az egy osztályban tanuló diákok teljesítményére vonatkozóan.

A mérés körülbelül három tanórát vesz igénybe, melyből 1 × 25 perc a háttérkérdőív kitöltése (ez tartalmazza a pályaválasztási döntést felmérő kérdéseket is), 2 × 45 perc a feladatlapok megoldására fordított idő. A tanórák között 10 perces szünetekkel tervezünk, amely az intézmény csengetési rendjéhez rugalmasan alakítható.

A mérés során a diákok segédeszközt nem használhattak (számológépet sem), de a feladatok megoldása során, az iskola bélyegzőjével ellátott lapon piszkozatot készíthettek.

A gyűjtött adatok szigorúan bizalmasak, a beérkező eredményeket kóddal dolgoztuk fel.

A mérés után egy-két héten belül tájékoztatást adtunk az egyéni és az iskolai teljesítményekről, az országos mutatókról, lehetőséget adva ezzel a tanulási folyamatok hatékony tervezéséhez.

A mérés tartalma

A teszt feladatai az anyanyelvi, a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiakra terjednek ki.

Mérendő készségek, képességek, vizsgált tudásterületek:

• anyanyelvi kommunikáció: tantárgyi szóismeret, szókincs, szövegértés;
• alapvető matematikai készségek: számolás, mértékegységváltás, mennyiségi következtetések, becslés, mérés;
• gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás, induktív következtetés, problémamegoldás, kreativitás;
• kommunikációs képességek: grafikonok, táblázatok, ábrák értelmezése, ábrázolás, prezentáció, sík- és térbeli viszonyok, szövegértelmezés;
• önálló tanulás kompetenciái: figyelem és emlékezet.
• A mérés kiegészítésre került egy pályaválasztási döntést felmérő kérdőívvel, mely a kompetenciamérés együttes kiértékelésével komplex eredményt adott arról, hogy milyen mértékben befolyásolja a lemorzsolódást a pályaválasztási, iskolaválasztási döntés megalapozottsága és az egyéni kompetenciák megléte.

A minta

A mérésben érintett intézmények megoszlása fenntartó szerint

A 2022/2023-as tanév elején lezajló bemeneti mérésen összesen 46121 tanuló tesztje volt értékelhető, 5251 fővel több, mint az egy évvel korábbi bemeneti mérésen. 

Tanulók megoszlása fenntartók szerint 2022/2023. tanév bemeneti mérés[1]

Fenntartó	Intézmények száma (db)	Megoszlás (%)	Intézmény (db)	Osztály (db)	Tanuló (fő)
KIM: szakképzési centrum	41	80,68	344	1608	37 212
AM: Agrárcentrum	5	7,05	55	182	3 254
Egyetem	10	3,31	18	71	1 527
Egyház	22	7,18	46	181	3 310
Egyéb	16	0,18	17	62	818
Összesen:	94	100,0	480	2104	46 121

A mérésben érintett intézmények megoszlása régiók és megyék szerint

A Közép-Magyarország régióban található a legtöbb, az Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl régiókban pedig legkevesebb az érintett intézmény.

Tanulók megoszlása régiók szerint

Tanulók megoszlása megyék szerint

A tanulók megoszlása a képzés típusa és nemük szerint

A szakképzési rendszer jelentősen átalakult. 2020 szeptemberétől a szakgimnáziumokból ötéves technikumok lettek, a szakmákra specializálódott szakközépiskolákból pedig szakképző iskolák, amelyekben a képzési idő továbbra is három év. A 9. évfolyamon közel kétszer annyian tanulnak technikumban, mint szakképző iskolában.

Tanulók megoszlása a képzés típusa és nemek szerint

képzés típusa/nem	fiú	lány	összesen (fő)
szakképző iskola	9 233	5 234	14 467
technikum	17 151	14 503	31 654
teljes minta	26 384	19 737	46 121

A mérésben 26 384 fiú és 19 737 lány tanuló vett részt. A szakképzésben tanulók körében a fiúk aránya magasabb (a minta 57%-a), ami arra utal, hogy a fiúk szívesebben választanak szakképző intézményt, mint lányok.

A tanulók megoszlása a képzés ágazata szerint

A következő táblázatban a mintában szereplő tanulók száma szerint rangsoroltuk az ágazatokat. Idén – a tavalyi évhez hasonlóan – az első két legnépszerűbb ágazat a turizmus és vendéglátás, valamint az informatika és távközlés volt, míg utolsó két helyen az egészségügyi technika, valamint a bányászat és kohászat áll.

Ágazat	Tanulók száma (fő)	Ágazat	Tanulók száma (fő)
Turizmus-vendéglátás	6491	Szociális	1480
Informatika és távközlés	4674	Egészségügy	1455
Gépészet	3750	Élelmiszeripar	1285
Gazdálkodás és menedzsment	3673	Kreatív	1137
Építőipar	2720	Épületgépészet	894
Mezőgazdaság és erdészet	2609	Sport	888
Kereskedelem	2590	Fa- és bútoripar	875
Specializált gép- és járműgyártás	2439	Környezetvédelem és vízügy	502
Elektronika és elektrotechnika	2295	Honvédelem	468
Rendészet és közszolgálat	2102	Vegyipar	337
Közlekedés és szállítmányozás	1545	Egészségügyi technika	118
Szépészet	1774	Bányászat és kohászat	20

Mérési eredmények

Ebben a fejezetben 46 121 tanuló matematikateszten elért eredményeinek részletes vizsgálatára törekszünk. A mérőeszköz bemutatását követően, feladatonként, képesség- és készségkomponensenként vizsgáljuk az átlagteljesítményeket. A statisztikai adatok azt igazolták, hogy az alkalmazott matematikateszt nehézségi foka megegyezik az előző évi tesztek nehézségével, jól differenciál, a Cronbach-α értéke 0,94.

A matematika teszt bemutatása

A feladatlap összeállítása során az online válaszadási lehetőségekre való tekintettel kizárólag feleletválasztós, alternatív választásos, rövid választ igénylő kérdéseket alkalmaztunk. Az előző tanévben készített teszthez viszonyítva a legtöbb feladat tartalma és szerkezete megmaradt, valamint törekedtünk a nehézségi szint változatlanságára.

Statisztikai adatok

Feladatok száma	10 db
Készség- és képességkomponensek	8 db
Itemek száma	66 db
Tanulók száma	46 121 fő
A matematika teszten elért átlageredmény	44,29%
Szórás	20,10%

A matematika feladatlap tartalmi felépítése

Feladat	Tartalma
Mat_1	Számtan, algebra – Számok és műveletek Műveletek tetszőlegesen adott racionális számokkal, műveleti sorrend, zárójelek használata, egyszerű számolás hatvánnyal.
Mat_2	Valószínűség, Statisztika Grafikonról adatok leolvasása, összefüggések megfigyelése, értelmezése. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése.
Mat_3	Gondolkodási módszerek – kombinatorika Kombinatorikus gondolatmenet alkalmazása, lehetőségek felkutatása, összes eset megkeresése. Véges halmaz permutációi lehetőségeinek megadása egyszerű esetben.
Mat_4	Mennyiségek, mérések Hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő, terület mértékegységei közötti átváltások, tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete.
Mat_5	Gondolkodási módszerek Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése. Annak eldöntése, hogy hány elem tartozik egy adott halmazba. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Két, illetve három véges halmaz közös részének, uniójának, különbségének, komplementerének felismerése.
Mat_6	Függvények, sorozatok Induktív képesség, szabály keresése, felismerése, alkalmazása. Sorozat folytatása a felismert szabály alapján.
Mat_7	Függvények, sorozatok Koordinátákkal megadott pont azonosítása, függvény értelmezése. Derékszögű koordinátarendszer biztos ismerete.
Mat_8	Geometria, mérés – geometriai transzformációk Test és síkidom megkülönböztetése. Egyszerű transzformáció alkalmazása. A térlátás képességének vizsgálata.
Mat_9	Geometria, mérés Távolság meghatározása. Négyzet, téglalap, háromszög, trapéz területének összehasonlítása. Sokszögek területének kiszámítása: háromszögekre, négyzetekre bontással.
Mat_10	Számtan, algebra – Számok és műveletek Egyszerű szöveges, gyakorlati jellegű feladat megoldása. Arány, arányos osztás, törtrész kiszámítása egész részből, százalékszámítás. Mennyiségi következtetések.

A matematika kompetenciamérés eredményeinek elemzése

Ebben a részben mutatjuk be, hogy az idén beiskolázott diákok hogyan teljesítettek a 2022 szeptemberében szervezett matematika diagnosztikus mérésen.

A bemeneti mérésben résztvevő diákok teljesítménye megközelíti a normális eloszlást, az minimálisan balra aszimmetrikus. Az eredmények szórása (20,10) arra utal, hogy nagy különbségek vannak a diákok teljesítményében. A teszt jól differenciál a különböző tudású tanulók között, így jól szűri a lemaradókat, illetve a kiemelkedően teljesítőket.

A teszten egy tanuló 100%-os teljesítményt nyújtott.

Készség- és képességkomponensenként elért eredmények elemzése

A matematikateszt átlageredménye 44,29%, a szórása 20,10%. Az összteljesítmények számolása mellett diagnosztikus térkép segítségével elemeztük az eredményeket. A diagnosztikus térképváltozatot a teszt eredményei alapján töltöttük ki úgy, hogy az itemrendszerből kijelölt részhalmazokon belül a részhalmazokra jellemző mutatókat képeztük (átlag, szórás).

A legeredményesebben (átlag 59,02%) a kommunikációs képesség területén teljesítettek a tanulók.

Matematika eredmények eloszlása

A gondolkodási képességek 45,36% átlaga a következő az eredményességi sorban. Gyengébb eredmények születtek az alapvető készségterületen (32,14%).

Diagnosztikus térkép – matematika (teljes minta)

Matematika kompetenciák	Készség- és képesség- komponensek	Matematika feladatlap
		Elérhető összpontszám	Átlag (%)	Szórás (%)	Átlag (%)	Szórás (%)
Alapvető készség	Számolás	24	32,72	31,90	32,14	20,34
	Mértékegységváltás		27,41	23,28
	Mennyiségi következtetések		32,46	27,49
	Becslés, mérés		35,03	23,26
Gondolkodási képesség	Rendszerezés, kombinativitás	20	45,65	25,30	45,36	21,63
	Induktív következtetés		45,07	24,94
Kommunikációs képesség	Grafikonok, táblázatok, ábrák értelmezése	20	57,54	28,06	59,02	26,60
	Sík- és térbeli viszonyok		63,46	35,00
Matematika teljesítmény		64	44,29	20,10	44,29	20,10

Amint azt az előző évek bemeneti mérésein is megfigyelhettük, az alapvető készségek általános iskolai begyakorlottsága elmarad az optimálistól, pedig ez az eredményes iskolai tanulásnak kritikus előfeltétele. Ehhez a területhez tartozó négy képesség- és készségkomponens került a rangsor legvégére.

Képzéstípus szerinti eredmények

A matematika eredmények eloszlása képzéstípusonként

A technikumban tanulók magasabb képességszinten kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, mint a szakképző iskolai diákok, akik átlag 20% ponttal gyengébben teljesítettek a matematika teszten, mint a technikumban tanulók. A szétterülő görbék, valamint a magas szórásértékek jelzik, hogy mindkét részmintában nagy eltérés van a tanulók eredményei között, ami erősen eltérő tanulói kompetenciákra utal.

Képzés típusa	Tanulók száma	Átlag	Szórás
technikum/szakgimnázium	31 654	50,56%	18,56%
szakképző iskola	14 467	30,58%	16,14%
összesen	46 121	44,29%	20,10%

Ágazatok szerinti eredmények

Ágazatonkénti csoportosításban vizsgálva az eloszlásokat, látható, hogy nagy különbség van a különböző ágazatokba beiskolázott diákok hozott tudásában, a terjedelem (legjobb és leggyengébb ágazati átlageredmény különbsége) 30,89% pont. Kiemelkedő az informatika, a vegyipar, a gazdálkodás és menedzsment eredményeinek eloszlása, ezek a dobozok magasabb tartományban helyezkednek el.

A tanulók matematikateszten nyújtott teljesítménye ágazatonként

Az eredményt befolyásolja az ágazat összetétele, mivel ágazatonként különbség van a Magyar Képesítési Keretrendszer szinti 5-ös technikumi, illetve a 4-es szakképző iskolai szakmák száma szerint. Ez alapján rangsorolva az ágazatokat eredményesség szempontjából az előbb említetteken kívül a technikumi építőipar (60,52%), valamint az elektronika és elektrotechnika (58,55%) is előkelő helyre került.

Ágazati rangsor képzéstípusonként, a matematika teszteredmény alapján

Ágazati rangsor	Technikum átlag		Ágazati rangsor	Szakképző iskola átlag
Építőipar	60,52%		Környezetvédelem és vízügy	42,10%
Informatika és távközlés	60,17%		Elektronika és elektrotechnika	38,41%
Vegyipar	59,50%		Épületgépészet	37,20%
Elektronika és elektrotechnika	58,55%		Fa- és bútoripar	37,12%
Gazdálkodás és menedzsment	57,72%		Specializált gép- és járműgyártás	35,26%
Gépészet	55,23%		Gépészet	31,75%
Specializált gép- és járműgyártás	53,24%		Mezőgazdaság és erdészet	31,42%
Fa- és bútoripar	53,23%		Turizmus-vendéglátás	29,55%
Épületgépészet	53,09%		Építőipar	29,22%
Környezetvédelem és vízügy	52,65%		Rendészet és közszolgálat	28,57%
Közlekedés és szállítmányozás	49,70%		Közlekedés és szállítmányozás	27,42%
Honvédelem	49,34%		Kereskedelem	27,30%
Sport	47,53%		Élelmiszeripar	25,85%
Kreatív	47,43%		Kreatív	24,26%
Mezőgazdaság és erdészet	46,83%		Szociális	21,59%
Turizmus-vendéglátás	46,43%		Egészségügy	21,12%
Bányászat és kohászat	46,21%		Egészségügyi technika	17,09%
Kereskedelem	45,27%		Szakképző iskola	31,79%
Élelmiszeripar	41,40%
Rendészet és közszolgálat	40,38%
Egészségügy	39,84%
Szociális	38,84%
Szépészet	36,05%
Egészségügyi technika	33,81%
Technikum	50,56%

Nemek szerinti eredmények

A matematika teszten a fiúk 47,65%-os átlageredménye szignifikánsan jobb (p < 0,05), mint a lányok 39,80%-os átlageredménye. A szórás és a szélsőértékek esetén nincs jelentős különbség a két nem között.

Nemek szerinti teljesítmény

A nemek teljesítménykülönbségei mindkét képzéstípusban megjelennek, technikumban a különbség 10,81%pont, szakképző iskolában 6,83%pont.

Matematika átlageredmények nemek szerint

Nem	Átlag	Tanulók száma (fő)	Szórás
fiú	47,65%	26 384	20,44%
lány	39,80%	19 737	18,72%
teljes minta	44,29%	46 121	20,10%

Megyei eredmények

A matematika átlageredményeket vizsgálva megállapítható, hogy a legjobb Győr-Moson-Sopron megye (51,37%), és a leggyengébb eredményt elérő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (33,76%) között 17,61% a különbség. Jellemzően az Észak-Magyarország (átlag: 37,01%) és az Észak-Alföld (átlag: 38,22%) régiókban vannak alacsonyabb megyei eredmények: Heves megye (39,65%) mellett Jász-Nagykun-Szolnok megye (38,12%), Nógrád megye (37,62%), Borsod-Abaúj-Zemplén megye (35,10%).

Matematika átlageredmények megyénként

Az anyanyelvi teszt bemutatása

Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése azért is különösen fontos az egész oktatás fejlesztése szempontjából, mert a szókincs, az olvasástechnika, a szövegértési képességek komolyan befolyásolják a tények értelmezését, az információfeldolgozást, a vélemény kifejezését.

Statisztikai adatok

Feladatok száma	48 db
Itemek száma	140 db
Tanulók száma	46121 fő
Az anyanyelvi teszten elért átlageredmény	61,74%
Anyanyelvi kompetencia szórása	10,27%

Anyanyelvi kompetenciák	Feladat/Item	Összpontszám (pont)
Tantárgyi szókincs	1–100	100
Szókincs	1–20	20
Szövegértés	1–5	20
Összesen		140

Az anyanyelvi mérés a korábbi mérések tartalmi és szerkezeti felépítését követte. A szerkezet és a feladattípusok állandósága nagyon fontos a fejlesztési folyamat követhetősége érdekében, a tantárgyi fejlesztés folyamatosságának biztosításában. A tantárgyi szókincshez kapcsolódó feladatok kifejezetten a különböző szaktárgyak elsajátításához szükséges szakszókincsre kérdeznek rá, a szókinccsel kapcsolatos feladatok a kifejezés árnyaltságát, a nehezebb, bonyolultabb szövegek megértésének és alkotásának lehetőségét, a megértés finomságainak képességét mérik. A szövegértés feladatban kifejezetten olyan gyakorlati helyzeteket próbáltunk modellezni, amellyel a mindennapi életben, a hivatali ügyek intézésében és a szakmai karrier építésében is találkozhatnak majd az iskolai oktatás elején álló diákok.

A feladatlap összeállítása során az online válaszadási lehetőségekre való tekintettel kizárólag feleletválasztós, alternatív választásos kérdéseket/kijelentéseket alkalmaztunk.

Az anyanyelvi kompetenciamérés eredményeinek elemzése

A 2022/2023-as tanévben az anyanyelvi teszteken 46121 diák eredményét tudtuk értékelni. Az anyanyelvi teszten 61,74% lett az átlageredmény, a tanulói teljesítmények pedig 10,27%-kal szóródnak az átlag körül.

Az anyanyelvi tesztek eredményeinek gyakorisági eloszlásai

A bemeneti mérésben résztvevő diákok teljesítménye a szókincs esetében követte a normális eloszlást, a tantárgyi szókincs esetében jobbra, míg a szövegértés esetében balra aszimmetrikus.

Az anyanyelvi résztesztek eredményeinek gyakorisági eloszlása

Az eredményekből kitűnik, hogy az intézmények minden tantárgy esetében nagy hangsúlyt fektetnek a szaktárgyi felkészítésre, a mérésen ugyanis a tantárgyi szókincs feladatot teljesítették legjobban a tanulók (67,88%). Ezt követi a szövegértés (55,63%), aminek az eredménye lényegesen gyengébb lett, mint azt a téma indokolta volna. Legrosszabbul pedig a szókincs teszt sikerült (37,15%), ami arra enged következtetni, hogy a tanulók aktív szókincse igen szegényes, ami a szövegértés nehézségeit is magyarázhatja.

Diagnosztikus térkép – anyanyelv (teljes minta)

Anyanyelvi kompetenciák	Készség- és képesség- komponensek	Anyanyelvi feladatlap
		Item	Összpontszám (pont)	Átlag (%)	Szórás (%)
Alapvető szövegalkotó és értelmező készségek	Olvasási technika	1-5.	20	55,63	15,87
	Szövegértelmezési képesség
	A szöveg szerkezeti elemeinek felismerése
	Szövegösszefüggés tartalmi felismerése
Logikai és jelentésbeli összefüggések felismerése	Szinonimák felismerése	1-20.	20	37,15	16,43
Fogalmi, gondolkodási képesség	Elvont fogalmak összehasonlítása	1-100.	100	67,88	10,17
	Kép és szöveg lényegi formáinak megragadása, összeegyeztetése
Anyanyelv teljesítmény			140	61,74	10,27

Az intézmények számára a jövőben is kiemelendő feladat kell, hogy legyen a szövegértési kompetencia fejlesztése, amely gyakorlatiasságával egyértelműen a tanulási képesség javulásához vezethet. A másik fejlesztendő terület a szókincs, mivel a szavak alapvető jelentésének ismerete a megértés kulcsa.

Képzéstípus szerinti eredmények

Képzéstípusonként vizsgálva az anyanyelvi mérés eredményeit megállapítható, hogy minden területen jobb teljesítményt nyújtottak a technikumi diákok (64,63%), mint a szakképző iskolák diákjai (55,41%). Az egyes iskolatípusokba más ismeretekkel, készségekkel, eltérő alapkompetenciákkal érkeznek a tanulók, ez megmutatkozik a teszteken nyújtott teljesítményükön is. Látható, hogy az összetettebb, bonyolultabb megértést igénylő feladatok a gyengébb alapokkal rendelkezők számára nagyobb nehézséget okoznak.

Az anyanyelvi eredmények eloszlása képzéstípus szerint

Képzéstípus szerinti eredmények

	Tantárgyi szókincs	Szókincs	Szövegértés	Anyanyelv
szakképző iskola	62,19%	29,13%	47,79%	55,41%
szórás	9,84%	16,19%	13,99%	9,52%
technikum	70,48%	40,82%	59,22%	64,63%
szórás	9,21%	15,18%	15,38%	9,25%
teljes minta	67,88%	37,15%	55,63%	61,74%
szórás	10,17%	16,43%	15,87%	10,27%

Megyei eredmények

Az anyanyelv átlageredményeket vizsgálva megállapítható, hogy a legjobban teljesítő Győr-Moson-Sopron megye (65,25%) és a leggyengébb eredményt elérő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (56,09%) között 9,16% a különbség.

Anyanyelv átlageredmények megyénként

A tanulási képességeket vizsgáló tesztek bemutatása

A figyelni tudás képessége, a monotónia produktív tűrése és a rövid- és hosszútávú emlékezet megléte, minősége kulcskérdése a tanulásnak, az ismeretek megszerzésének és megtartásának. Ahhoz, hogy később a kulcskompetenciák létrejöjjenek, megszerezni és megtartani kell tudni azokat az információkat, amelyekhez az oktatásban a tanulók hozzájutnak. A figyelem és emlékezet teszt ezeknek a képességeknek a pillanatnyi állapotát vizsgálja. Segít kiszűrni azokat a tanulókat, akiknek az ezekkel való nehézségei a tanulás akadályát jelentik.

Figyelem és Emlékezet tesztek leíró statisztikája

Feladatok száma	3 db
Itemek száma	30 db
Tanulók száma	46 121 fő
Figyelem teszten elért átlageredmény	72,63 %
Figyelem szórása	21,95 %
Emlékezet teszten elért átlageredmény	73,31 %
Emlékezet szórása	22,99 %

A figyelem teszt két feladatot (22 item), az emlékezet teszt egy feladatot (8 item) tartalmazott (összesen 30 item).

Teszt-térkép

	Feladat/Item	Összpontszám	Összpontszám
I. Figyelem1	1.	6	22
I. Figyelem2	2.	16
II. Emlékezet	1/ a-h	8	8
Összesen:		30	30

A tanulási képességmérés eredményeinek elemzése

Az anyanyelvi eredmények eloszlása képzéstípus szerint

A két teszt eloszlásait vizsgálva, mindkettő jobbra aszimmetrikus, azaz a többség eredménye a magasabb teljesítménytartományban helyezkedik el.

Meglepő módon a legjobb és a legrosszabb eredmény is a vizuális információhoz kapcsolódott, a szövegre valószínűleg nagyobb figyelmet fordítottak a feladatmegoldás során a tanulók. A nagy szórásérték a szélsőséges teljesítményekre utal, nagy különbségek vannak a tanulók figyelme és emlékezete között. Ez a jelentős különbség abból is adódhat, hogy ezeken a teszteken olyan képességeket mérünk, amelyek a korábbi szocializációs, nevelési és családi történésekből következnek, amelyeknek biológiai meghatározottságuk is van, így az iskola építeni tud rájuk, ha megvannak, de nagyon sok esetben éppen az iskolában szembesülnek ezek hiányával. Mindenképpen szükséges tudni a hiányokról az eredményes fejlesztéshez, mert a szaktárgyi kompetenciákat ezek segítségével lehet felépíteni.

Képzéstípus szerinti eredmények

A tanulási képességet mérő teszteken iskolatípus szerint is meg lehet állapítani különbségeket. A figyelem-teszt feladatainál a jobb eredményt a technikumok érték el, a szakképző iskolák tanulói közel 15%-kal elmaradtak ettől a szinttől. A technikumok diákjai homogénebb teljesítményt nyújtottak, kevesebb a gyengébb megoldást adó, mint a másik iskolatípusban. Az emlékezet-teszt kérdéseinél ugyanez a helyzet: a szakképző iskolák diákja 10%-kal gyengébb teljesítményt mutatnak, mint a technikumok tanulói.

Megyei eredmények

A tanulási képességek átlageredményeit megyénként vizsgálva láthatjuk, hogy a két legjobb átlagot Vas megye (79,10%) és Győr-Moson-Sopron megye (78,16%) tanulói érték el, míg leggyengébben Borsod-Abaúj-Zemplén (67,48%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (67,01%) teljesítettek.

Fenntartói összehasonlító elemzés

8. évfolyamos tanulmányi átlagok

A tanulók 8. évfolyamos eredményeit fenntartónként vizsgálva, mindenhol közel azonos értékeket találunk. Minden területen szignifikánsan gyengébb az agrárcentrumok intézményeibe járó diákok eredménye, a matematika átlaguk nem éri el a hármas szintet.

Osztályzatok átlaga és a 8. évvégi tanulmányi átlag a fenntartó típusa szerint

Fenntartó típus	Tanulók száma (fő)	Matematika jegy (átlag)	Magyar jegy (átlag)	8. évvégi osztályzatok (átlag)
SZC	37 212	3,24	3,67	3,73
Agrárcentrum	3 254	2,93	3,40	3,48
Egyetem	1 527	3,23	3,86	3,85
Egyház	3 310	3,22	3,63	3,68
Egyéb	818	3,27	3,61	3,67
Teljes minta	46 121	3,22	3,65	3,71

Mérési eredmények

Az előző évi bemeneti eredményekhez képest a mutatók hasonlóak, több területen is megfigyelhető a szakképzési centrumok magasabb átlageredménye, amely a matematika területén a legszembetűnőbb. A mérés eredményeinek vizsgálata során is megmutatkozik az a különbség, amit az általános iskolából hozott értékelések is alátámasztanak.

Mérési eredmények fenntartónként

Fenntartó típus	22Matematika	22Tantárgyi szókincs	22Szókincs	22Szövegértés	22Anyanyelv	22Figyelem	22Emlékezet	22Tanulási képességek
SZC	45,25%	68,18%	37,48%	55,92%	62,05%	73,22%	73,57%	73,31%
ASZC	37,97%	65,95%	34,76%	51,88%	59,48%	68,65%	71,58%	69,43%
Egyetem	43,27%	67,83%	37,30%	57,23%	61,95%	73,93%	74,30%	74,03%
Egyház	40,15%	66,16%	35,22%	54,80%	60,12%	69,62%	72,04%	70,26%
Egyéb	44,27%	68,67%	38,93%	57,82%	62,87%	71,25%	71,61%	71,35%
Teljes minta	44,29%	67,88%	37,15%	55,63%	61,74%	72,63%	73,31%	72,81%

Képzéstípus szerinti eredmények

Az eredményeket megvizsgáltuk fenntartónként és a képzés típusa szerint is. A matematika és az anyanyelv teszteken is megfigyelhető, hogy a szakképzési centrumok és az egyetemek által fenntartott szakképző iskolák eredményei között alig van különbség. Az anyanyelv esetében az agrárcentrumok és az egyéb fenntartók eredménye is hasonló, míg leggyengébben az egyházi intézménybe járók teljesítettek. A technikumok esetében kiemelkedik matematikából az egyéb fenntartású iskolák átlaga, valamint a szakképzési centrumok eredménye.

A mérés tapasztalatainak összefoglalása

Bemeneti mérésünk a szakképzésbe bekapcsolódók alapkompetenciáit kívánta feltérképezni. Célja képet adni a 9. évfolyamos diákok jelenlegi képességeiről, továbbá már a képzés kezdetén kiszűrni azokat a tanulókat, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak, ezáltal tanulási nehézségeik miatt lemorzsolódással veszélyeztetettek. Ezeknek a tanulóknak valamely részterületen felzárkóztatásra, megerősítésre van szükségük a szakképzés sikeres befejezéséhez.

Matematikából egy tanuló teljesítette 100%-ra a tesztet. Az anyanyelvi mérésen nem volt 100%-os teljesítmény.

Továbbra is a fiúk teljesítenek jobban a matematika teszten. Minden képességterületen a technikumi diákok az eredményesebbek.

Teszteredmények képzéstípus szerint

Képzéstípus	22Matematika	22Tantárgyi szókincs	22Szókincs	22Szövegértés	22Anyanyelv	22Figyelem	22Emlékezet	22Tanulási képességek
szakképző iskola	30,58%	61,61%	28,24%	47,11%	54,77%	62,48%	66,31%	63,50%
technikum	50,56%	70,74%	41,22%	59,53%	64,92%	77,26%	76,51%	77,06%
teljes minta	44,29%	67,88%	37,15%	55,63%	61,74%	72,63%	73,31%	72,81%

Az elmúlt évek bemeneti matematika teszteredményei alapján a diákokat öt csoportba soroltuk, azaz 1-től 5-ig kódoltuk őket. Fejlesztésre javasoltuk matematikából azokat a tanulókat, akik 20% alatt teljesítettek, ez idén országosan 6236 főt jelentett. Bár az elmúlt években egyre kevesebb gyengén teljesítő diákot szűrtünk, az előző bemeneti méréshez képest idén nőtt a fejlesztésre javasolt tanulók aránya (10,3%-ról 13,5%-ra).

A jó képességű tanulók száma évről évre növekvő tendenciát mutat, a tanulók több, mint 24%-a matematikából jó vagy kiváló képességű. Nagyon sok diák került a 4. és az 5. kódszámú tartományba, 9244 fő 60–80% között, valamint 1909 fő 80% felett teljesített.

A tanulócsoportok matematika képességszintenkénti megoszlásának időbeli változása

		2022		2021		2020		2019
Kód	Matematikateszt eredménye: m	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)
1	m ≤ 20%	6 236	13,5	4 213	10,3	5 188	13,8	8 048	20
2	20% < m ≤ 40%	13 891	30,1	13 600	33,3	16 829	44,7	17 263	43
3	40% < m ≤ 60%	14 841	32,2	14 522	35,5	11 629	30,9	10 801	26,9
4	60% < m ≤ 80%	9 244	20,0	6 997	17,1	3 701	9,8	3 588	8,9
5	80% < m	1 909	4,1	1 538	3,8	274	0,7	451	1,1
∑		46 121	100	40 870	100	37 621	100	40 151	100

Anyanyelvből a fejlesztésre javasoltak kevesebben vannak, de magas a szókincs és a szövegértés területein gyengén teljesítők száma.

A tanulócsoportok anyanyelv képességszintenkénti megoszlásának időbeli változása

		2022-es anyanyelvi teszt		2021-es anyanyelvi teszt		2020-as anyanyelvi teszt
Kód	Anyanyelvi teszt eredménye: a	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)	Tanulók száma (fő)	Eloszlás (%)
1	a ≤ 20%	107	0,2	160	0,4	175	0,5
2	20% < a ≤ 40%	603	1,3	197	0,5	247	0,7
3	40% < a ≤ 60%	19 104	41,4	4 063	9,9	6 055	16,1
4	60% < a ≤ 80%	25 337	54,9	27 810	68	27 241	72,4
5	80% < a	970	2,1	8 640	21,1	3 903	10,4
∑		46 121	100,0	40 870	100	37 621	100

Az öt tanév során lebonyolított mérési eredmények alapján megállapítható, hogy egyre jobb a bemeneti tesztek eredménye, illetve a kimeneti eredményeket is egyre magasabb mutatók jellemzik. Az idei 9. évfolyamosok bemeneti eredménye hasonló (0,61-dal gyengébb), mint az elmúlt évben 9. évfolyamba belépőké, azonban a korábbi mérési eredményeket felülmúlja.

A teszteredmények időbeli változása

Mérés	Típus	Matematika	Anyanyelv	Figyelem	Emlékezet	Tanulók száma
2018 BEMENETI	papír alapú	40,20%	75,66%	65,44%	–	45 061 fő
2019 KIMENETI	online	44,70%	65,91%	74,16%	81,30%	38 922 fő
2019 BEMENETI	online	35,46%	73,83%	76,54%	64,43%	40 151 fő
2020 KIMENETI	online	43,33%	70,21%	76,39%	73,56%	31 775 fő
2020 BEMENETI	online	37,60%	68,82%	70,46%	65,11%	37 621 fő
2021 KIMENETI	online	51,06%	73,57%	75,83%	67,95%	30 261 fő
2021 BEMENETI	online	44,90%	72,38%	73,42%	64,95%	40 870 fő
2022 KIMENETI	online	55,13%	70,26%	83,19%	76,88%	40 836 fő
2022 BEMENETI	online	44,29%	61,74%	72,63%	73,31%	46 121 fő

Fontosnak tartjuk, hogy a fenntartók, az iskolák és a tanárok részletes ismeretek, viszonyítási alapok birtokába jussanak a tanulók képességeinek fejlettségéről. A tapasztalatok összegzése segítséget nyújthat az egyéni fejlesztés, a differenciált képességfejlesztés tervezéséhez.

Az elmúlt évek, valamint az idei mérés adatai alapján megállapítható, hogy a kitűzött célok sikeresen megvalósultak. A tesztekkel lehetővé vált a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának támogatása, a lemaradó, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kiszűrése és fejlesztése.

Az időben elkezdett intézményi, egyéni vagy csoportos fejlesztő foglalkozások támogatást nyújthatnak a tanuláshoz, melyektől az iskolai teljesítményben jelentős javulás várható. A fejlesztés hatékonyságának megvalósulását a tanév során kimeneti mérés keretében mérjük, melyre várhatóan 2023 májusában kerül sor.

 

[1] KIM: Kulturális és Innovációs Minisztérium, AM: Agrárminisztérium