Dr. habil. Virág Irén
A mentortanárképzés jelentősége
a pedagógussá válás folyamatában
Magyarországon a tanárképzés több jelentős átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. 2006-ban került bevezetésre és 2012-ig tartott a Bologna rendszerű kétciklusú struktúra, azaz a tanári mesterszakra való jelentkezés a BA/Bsc diploma megszerzése után volt lehetséges, öt félévig tartott, aminek a végén a hallgatók kétszakos mestertanári diplomát szereztek. Az utolsó félév egyéni összefüggő gyakorlat volt, amelyet a tanárszakos hallgatók külső, a képző intézménytől független bázisiskolákban végeztek. Az egyéni összefüggő gyakorlat célja az iskola társadalmi és jogszabályi környezetének, a szakszolgálatok és szakmai szolgáltató intézmények feladatainak, az iskola komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének megismerése, valamint a szaktárgyak tanítása, a tanári kompetenciák fejlesztése volt. Az ezalatt teljesített feladataikat a 26/2008. (VIII. 15.) OKM rendelettel módosított 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet értelmében a hallgatók tanári portfólióba rendezték.
2013 szeptemberétől a kétciklusú rendszert a kétszakos közismereti tanárképzés, az osztatlan tanárképzés váltotta fel. Az osztatlan tanárképzés követelményeit a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet szabályozza. A rendelet 2. számú mellékletének 2.2 pontja szerint a hallgatók az egyetemi képzésük végén egyéves egyéni összefüggő gyakorlatot teljesítenek.
2022 szeptembertől az osztatlan tanárképzésben új szabályozás vette kezdetét a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012-es Korm. rendelet módosításáról szóló 538/2021. (IX. 15.) sz. Korm. rendelet értelmében, a képzési idő egységesen öt év, az egyéni összefüggő gyakorlat ideje pedig egy félévre csökkent.
Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlatot a képzésben szerzett elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épülő, gyakorlatvezető mentor és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett köznevelési intézményben kell teljesíteni. A gyakorlat célja az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, illetve az iskolát körülvevő társadalmi, jogszabályi környezet, valamint a köznevelési intézményrendszer megismerése. Ennek területei; a szaktárgyak tanításával kapcsolatos tevékenységek, a szaktárgyak tanításán kívüli oktatási, nevelési alaptevékenységek, az iskola, mint szervezet, és támogató rendszereinek megismerése.
Minden partneriskola kijelöl egy mentortanárt, aki a hallgató(k) egész féléves iskolai tevékenységét szervezi, irányítja, ellenőrzi, értékeli és egy-egy szakvezető tanárt, aki a szaktárgyi (tanítási) munkát szervezi, irányítja, ellenőrzi, értékeli. A szakvezető tanár lehet egyben a mentortanár is.
A mentori tevékenység másik területe a gyakornokok mentorálása a gyakornoki idő alatt. A mentorálás célja ebben az esetben, hogy a mentor, akit az intézményvezető jelöl ki, a gyakornokkal azonos munkakörben, a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.
A mentortanárképzés kiemelt jelentősége a pedagógus-továbbképzések során, hogy a leendő mentortanárokat felkészítsék mindkét feladatra, azaz egyrészt a hallgatók mentorálására az egyéni összefüggő gyakorlat során, másrészt pedig a gyakornokok segítésére a gyakornoki időszakban.
Az előadás ennek a fázisait, lehetőségeit és jelentőségét mutatta be a pedagógussá válás folyamatán szemléltetve. Fontos terepe a mentori munkának az összefüggő tanítási gyakorlat során a hallgatók fejlődésének támogatása és segítése a portfólióba feltöltendő dokumentumok elkészítésében, valamint a gyakornoki időszakban a minősítő vizsgára való felkészülésben.
Felhasznált irodalom
235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez (pdf) (hatodik változat)
A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012-es Korm. rendelet módosításáról szóló 538/2021. (IX. 15.) sz. Korm. rendelet
