Tóth András

Digitális eszközök alkalmazása a KONELI iskolában

Köszöntöm önöket, Tóth András vagyok. a KONELI Általános Iskola informatika tanára és igazgatóhelyettese.

Nagyon örülök, hogy iskolánk második éve képviseltetheti magát a konferencián. Pár percet kaptam, úgyhogy a teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni önöknek az általunk használt digitális eszközöket.

Napjainkban ahhoz, hogy a gyerekek figyelmét fenntartsuk, keményen meg kell dolgoznunk. Ebben vannak segítségünkre a különböző innovatív eszközök. Ezekkel dolgozunk nap mint nap az oktatásban. Ilyen például az interaktív panel, melyet mögöttem is láthatnak. Minden osztályban van egy ilyen eszköz, és gyakorlatilag az órák nagy része ezeknek az eszközöknek a hathatós segítségével bonyolódik. Ezt használják a kollégák a különböző internetes keresésekre, ezen fut az a program, amelyet a tankönyvekhez kapunk, így érhetőek el például a Mozaik Kiadó digitális tartalmai és 3D-applikációi, és ezeket a táblákat használhatják a gyerekek is szabadidőben, ha valamilyen kutatómunkát szeretnének elvégezni. Igen, nálunk nem csak a kollégák, hanem a gyerekek is szabadon használhatják ezeket az oktatás folyamatában.

Ezen kívül rendelkezésre állnak laptopok, amit egy-egy órán akár minden gyerek is használhat az órát tartó pedagógus vezetésével. Emellett megengedjük tanulóinknak, hogy saját eszközeiket, leginkább tabletjeiket is behozhassák az iskolába és ezen kapcsolódjanak az oktatás folyamatába – Bring Your Own Device.

Ezek az eszközök napi szinten részei az óráknak. Ezenfelül a délutáni idősávban biztosítunk egy fakultációs szakaszt, ahol a gyerekek – saját érdeklődési körüknek megfelelően – részt vehetnek – fakultatív jelleggel – különböző programokon. Ilyen például a drón foglalkozás vagy a programozás, a robotika, a különböző mozgásos és kognitív foglalkozások, a tánc és dráma vagy a festészet.

Mi igyekszünk megmutatni azt is, hogy honnan hova lehet eljutni egy-egy területen az iskolában. Azt, hogy amit tanulunk, annak mi az értelme, miért kell bizonyos dolgokat megtanulni és ezeket a dolgokat hogyan fogja tudni hasznosítani, ha felnőtt lesz.

Ezért kapcsolatot ápolunk például különböző cégekkel, ahová elmehetünk a gyerekekkel, ahol a valóságban megtapasztalhatják azt, hogy például egy ipari robot hogyan áll át egyik munkafázisról a másikra. Hogyan programozzák azt az ott lévő szakemberek. Illetve milyen produktumot állít elő – gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül – napi 24 órában.

Hiszem, vallom, és azon dolgozunk kollégáimmal minden nap, hogy az előttem szólók által elmondottak gyakorlati megvalósítása napi szinten megvalósulhasson iskolánkban. Azt gondolom akkor vagyunk jók, akkor vagyunk hitelesek, ha az elméleti tudást úgy tudjuk átadni a gyerekeknek, hogy közben jól érzik magukat, nem gondolnak a tanulásra, mint munkafolyamatra. Egyszerűen csak aktívan telik az idő, jól érzik magukat az iskolában. Nincsenek kitéve különböző stresszfaktoroknak. Nem kell azon aggódniuk, vajon ma hogyan sikerül a felelés, milyen kérdések lesznek a dolgozatban? Azért, hogy a gyerekek ne megfelelési kényszerrel jöjjenek nap mint nap iskolába, ne az töltse ki a mindennapjaikat, hogy jó ég ma milyen jegyeket fogok kapni, hány tantárgyból lesz számonkérés.

Ehelyett az, hogy remélem ma mindenki itt lesz! Nem fog hiányozni senki, mert ma is együtt, vagy csoportban fogunk dolgozni és létrehozni valami új, valami hasznos dolgot. Hogy de jó, hogy tudok a társamnak segíteni, hogy hasznos része vagyok a csapatnak. De jó a mi csapatunk. Végre ma is meg tudom mutatni mit tudok, miben vagyok jó. Miben vagyok tehetséges.

Ezt jelenti a mindennapi gyakorlatban Bábosik professzor úr elmélete. Ezt jelenti nálunk a konstruktív munka. Ha úgy érzem valamiben nem vagyok annyira jó, azt is szívesen kipróbálom. Mert tudom, hogy senki nem jó mindenben. De nyugodt lehetek a társaim előtt, bátorítani fognak. Velem vannak, segítenek. Mindenki segít a másiknak abban, amiben ő jó. Bátran, őszintén. Ilyen a KONELI iskola.