Csatlós Erzsébet Zsófia, Dr. Erdei Ildikó, Tóth Gabriella, Maksó Éva
Pódiumbeszélgetés az eddig megvalósult,
a projekthez kapcsolódó jó gyakorlatokról
Résztvevők:
- Dr. Erdei Ildikó, igazgató – Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum
- Maksó Éva, igazgató – Adai Cseh Károly Általános Iskola
- Tóth Gabriella, matematika tanár, osztályfőnök – Csantevéri Hunyadi János Általános Iskola
Moderátor:
- Csatlós Erzsébet Zsófia, tanító, Hunyad megyei elnök – Téglás Gábor Elméleti Líceum, Déva; Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége
Nagyon nagy öröm számunkra részt venni ebben a projektben, hiszen rengeteg jó gondolatot, pozitív megerősítést kaptunk és a lehetőséget, hogy együtt gondolkodhassunk, együtt keressük azokat a megoldásokat, melyek jobbá, hatékonyabbá tehetik a mindennapi munkánkat.
Az együtt gondolkodás esetünkben azért is különleges mert eddig még nem találkoztunk. Online térben beszéltük meg, hogy ki milyen jó gyakorlatot hoz magával. Első pillanattól kezdve nagyon jó volt köztünk az együttműködés. Remélem, hogy a projekt további szakaszaiban hasonló lehetőségeket kapunk a közös munkára.
Dr. Erdei Ildikó a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója a pedagógusok szakmai műhelymunkáját mutatta be, illetve azokat a pályaorientációs tevékenységeket, melyek iskolájában zajlottak.
Az OktOpusz projekt képzésein tanultak alkalmat adtak újragondolni és megújítani az intézményen belül tartott szakmai műhelyeink eszköztárát. A Bartók Béla Elméleti Líceumban az elmúlt évtizedben hagyományossá váltak a szakmai műhelyek: a munkaközösség szakmai műhelyével kezdjük és zárjuk az évet, ugyanakkor évente megszervezzük a Diákönkormányzat műhelytáborát, továbbá alkalmanként a szülői képviselők számára is szervezünk hasonló műhelyeket. A szakmai műhelyek alkalmat adnak a megoldásfókuszú megbeszélésekre, a közös célok kialakítására és nem utolsó sorban közös élményekkel gazdagítják a résztvevőket. Ennek a tanévnek az évkezdő műhelyére 2022. szeptember 16–17-én került sor a Zoldi Képzési Központban (Temes megye, Románia). A programon 48 személy vett részt. A műhely célja az új intézményfejlesztési terv megalapozása, a prioritások kijelölése volt. A képzésen tanult, tapasztalt módszerek és technikák közül felhasználtam mind a Pozitív pletyka gyakorlatot, mind pedig a jövőkép kialakításához használt gondolkodási keretet. Míg az első gyakorlat főként a megfelelő hangulat kialakításában segített, a második technika a tartalom gazdagítását biztosította.
A projektben tanultakat a pályaorientációs munkámban is jól hasznosítottam A szakmai önismereti képzésen megélt önismereti ösvény tapasztalatából kiindulva egy pályaorientációs önismereti ösvényt alakítottam ki, amelyet október folyamán két alkalommal ki is próbáltam a középiskolás diákoknak tartott pályaorientációs hétvégéken. A fiatalok pozitív visszajelzései és a kidolgozott portfóliók elemzése megerősítettek abban, hogy a tréningek során alkalmazott tematikus önismereti ösvények igen jól illeszkednek a résztvevők egyéni igényeihez, alkalmas keretet nyújtanak arra, hogy az adott időt mindenki a lehető legjobban kihasználja érdeklődésének, tanulási stílusának és pillanatnyi hangulatának megfelelően. Köszönet érte!
Tóth Gabriella a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola matematika tanára, az osztályfőnöki munka műhelytitkait osztotta meg, de beszámolt a projekt során megismert alkalmazások – a Canva és a Padlet – adta lehetőségekről, valamint arról, hogyan használta fel a projekt keretein belül zajló képzések során tanultakat a tehetséggondozásban.
Osztályfőnöki órán nagyon jól alkalmazható a „Miért pont ez a kártya?” című gyakorlat. Az osztályommal legutóbb egy szabadidős délutáni foglalkozás után használtam a közösen megélt élmények pozitív megerősítése érdekében. A kártya segítségével idézték fel a gyerekek a legszebb pillanatokat, miközben az általuk választott mondatot be kellett fejezniük.
Padlet alkalmazása – az osztályommal kapcsolatos eseményeket (délutáni foglalkozások, bemutató órák, közös tevékenységek, versenyeredmények) igyekszem megörökíteni és a képeket összegyűjtve létrehoztam egy Padlet-et az első márciusi képzés után, amit azóta folyamatosan bővítek, és a padlet linkjét megosztottam a tanulói és szülői csoportban.
Canva alkalmazása – a Cofman Judit Tehetségfejlesztő Iskola vezetőjeként a szülők és gyermekek számára összeállítok egy-egy színes emlékeztető plakátot melyet a műhely foglalkozás előtti napokon megosztok az iskola Facebook-oldalán.
Maksó Éva, az adai Cseh Károly Általános Iskola igazgatója arról számolt be, hogyan épít közösséget iskolájában a projekt képzésein tanultakat felhasználva.
Ugyan sok pedagógust a hivatástudata tart a pályán, a kollégák hajlamosak elkeseredni és úgy maradni. Ezért olyan helyzeteket kell teremteni, melyek alkalmat adnak feltöltődésre, melyekben a kollégák jól érzik magukat, mert ennek az oktatás valamennyi szereplője nyertese lesz. Nyertese lesz a gyerek, a gyereken keresztül a család és – a családon keresztül – a közösség. Arra a következtetésre jutottam, hogy nem a gyerek a legfontosabb láncszem az oktatásban, akivel nekem intézményvezetőként foglalkozni kell, hanem a kolléga.
A cél az, hogy a kolléga jól érezze magát, ezt pedig úgy is megvalósítom, hogy amit ebben a projektben a csapatépítésről tanultam, azt beviszem a mindennapjainkba. Közel 120-an vagyunk az iskolában, négy tagintézményben. Az elmúlt tanév végén tartottunk egy tanévzáró szakmai napot, a nem formális keretek között számos olyan közvetlen kapcsolat alakult ki, melyekre a formális keretek között nem adódott lehetőség. A négy tagintézményben dolgozó kollégáknak végre lehetőségük adódott találkozni, egy csapatban játszani. Ezáltal a közösség erősödött, és sokkal nyitottabb lett.
Végül a beszélgetést moderáló Csatlós Erzsébet Zsófia tanító, azt mesélte el, milyen nagyszerű élmény lehet együtt tanulni, akár lazítás, kávézás közben a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban megvalósított PedCaféban.
A PedCafé egy nagyszerű lehetőség arra, hogy a pedagógusok egy kávé mellett beszélhessék meg azokat a munkájuk során felmerülő problémákat, melyekkel egyedül nem tudnak megbirkózni. A projekt során megismert műhelygyakorlatokat felhasználva segítettem a kollégáknak abban, hogy felismerjék, milyen óriási ereje van az együttgondolkodásnak. Amellett, hogy helytállunk a mindennapok kihívásaival szemben a katedrán, át kell alakítanunk az iskola világát, folyamatosan reagáló, élő szervezetté, ami alkalmazkodik a változásokhoz. Ebben a legnagyobb ellenségünk a napjainkban kialakulóban lévő lemondó, beletörődő attitűd. Ha a közeget együtt alakítjuk, az attitűd is megváltozik.
Szükségszerű egy belülről jövő igény a szakmai közösségek mindennapjaiban történő változásra, a tanuló szakmai közösségek megteremtésére. Ennek kulcsgondolata pedig az együttgondolkodás, a bátor és innovatív tettek végrehajtása, a változás, az új perspektíva.
A PedCafé célja az, hogy folyamatosan megkérdőjelezve a feltételezéseket, az eddigi merev hozzáállást részvétel, kreativitás és innováció révén együtt keressük a „jobban” lehetőségét.
