2022 - Eich László – Bevezető gondolatok az intézményes tehetséggondozásról a KONELI iskola szakmai tapasztalatainak tükrében

Eich László

Bevezető gondolatok az intézményes
tehetséggondozásról a KONELI iskola
szakmai tapasztalatainak tükrében

A KONELI Alapítványi Általános Iskola indulásának pillanatától (2019-től) kezdve kiemelt feladatként kezeli a tehetséggondozás megvalósítását. A stratégia három fő elemre épül. Egyrészt igyekszünk maximálisan építeni a rendelkezésre álló humán erőforrás képzettségére, szakmai tapasztalataira, másrészt olyan intézményi kereteket alakítunk ki, amelyek célzottan támogatják a tehetséggondozás megvalósulását, harmadrészt pedig a felmerülő igények alapján külső szakembereket, tehetségfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket vonunk be célzottan a feladat ellátásába.

E három elem együttes, egymást kiegészítő alkalmazása adja intézményünk komplex tehetséggondozó munkájának keretrendszerét, mely az eddigi tapasztalatok alapján igen sikeresnek mondható.

Intézményünk szakmai elvárásrendszere szerint pedagógusainknak, nevelő-oktató munkát segítő munkatársainknak rendelkezniük kell olyan szakmai többlet tudással, mely a magas szintű oktatás mellett elősegíti a sikeres tehetséggondozó munkát is. Éppen ezért kiválasztási és továbbképzési folyamataink eltérnek a legtöbb iskola gyakorlatától. Röviden összefoglalva: kollégáink egy három lépcsőfokból álló, főleg gyakorlati tevékenységre épülő felvételi eljárás során kerülnek kiválasztásra, melyben hangsúlyos szerepet játszanak pedagógiai szituációk elemzései, a kooperatív munkaformák alkalmazási képességei, a projektoktatással kapcsolatos tevékenységek, továbbá megmutatkoznak azok az egyedi ismeretek és készségek, amelyekkel valamilyen többletet tud nyújtani a kolléga a napi szintű pedagógiai tevékenység során. Működésünk eddigi gyakorlata alapján elmondható, hogy e módszer segítségével kiváló pedagógusokat sikerült kiválasztanunk, akik ismereteikkel és készségeikkel szakmai alapjaivá, hajtóerőivé váltak az iskolának, és egyben a komplex tehetséggondozó munka megvalósításának.

A szakmai kiválasztás mellett iskolánk másik fontos szakmai törekvése, hogy a pedagógiai programban szereplő egyedi elvek és gyakorlatok (a konstruktív életvezetés pedagógiája, a projektoktatás, az integrált szakmai programok, a kommunikációra épülő emelt óraszámú idegennyelv oktatás stb.) tartalmának elmélyítéséhez és alkotó jellegű felhasználásához az intézmény folyamatos belső szakmai képzést biztosítson a munkatársak számára. E tevékenység keretében minden tanévben többnapos belső továbbképzést szervezünk, ahol az általános pedagógiai témák mellett az egyedi jó gyakorlatok – így a tehetséggondozással összefüggő tapasztalatok – bemutatására is sor kerül. Tapasztalataink szerint ez az iskolai sztenderdekre épülő képzési tematika, továbbá a hozzá kapcsolódó saját belső minősítési rendszer kiválóan tudja biztosítani a humán erőforrás magas képzettségi szintjét, pedagógiai innováció iránti elkötelezettségét és gyakorlati aktivitását. Ez utóbbi iskolánkban a neveléssel-oktatással lekötött óraszámon túl vállalt tehetséggondozó foglalkozások (szakkörök, fakultációk) magas számában és széles spektrumában is megmutatkozik. Így a tehetséggondozás lényegesen nagyobb foglalkozáskínálatot tud felmutatni, és alkalmassá tud válni egyedi igények kielégítésére is.

A hatékony intézményi tehetséggondozás másik fontos elemét alkotják azok az adminisztratív eszközök, azaz azok a napi működést leíró dokumentumok és ütemtervek (például szakköri és fakultációs kínálat, iskolai hetirendek) melyek alapfeladatukon túl a tehetséggondozásnak, mint kiemelt tevékenységnek a beépülését tudják biztosítani a nevelés-oktatás napi folyamataiba. Ezek az eszközök az intézményi szakmai önállóság keretébe tartoznak, így megvalósításuk leginkább belső szándékon, iskolai döntésen alapulnak. Intézményünk indulásakor nevelőtestületünk a modern pedagógiai eszköztárral megvalósított magas szintű oktatást és a lehető legszélesebb szakmai foglalkozáskínálat biztosítását tűzte célul magának. Ennek gyakorlati megvalósításához egy olyan egyedi hetirendet (órarendet) kellett kidolgozni, ami egyrészt biztosítja a Nemzeti alaptanterv szerinti tudásanyag átadását, illetve a Nat-ban szereplő kötelező tanórák megtartását, másrészt alkalmas a sajátos célok megvalósítására. Továbbá a nevelőtestületnek a hetirendhez kapcsolódóan ki kellett alakítania a tehetséggondozás dedikált struktúrájaként szereplő fakultatív foglalkozások keretrendszerét is.

A jogszabályi előírások figyelembevételével létrehozott hetirendekben az egyes osztályok esetében 90 perces tanórák, ún. projektórák kerültek kialakításra, melyek az ismeretek elsajátításának sajátos eszközét jelentő projekttevékenységek megvalósítását teszik lehetővé. Ezekben a “tömbösített” időszakokban a pedagógusok szabad választása alapján valósulnak meg az adott osztályok éves projektterveiben szereplő projektek, egyéb esetekben pedig hagyományos tanóraként funkcionálnak. Ezzel a technikai megoldással tettük lehetővé, hogy a tehetséggondozás alapszíntereként értelmezett tanóra a projektek dinamizmusához igazodva ne a megszokott 45 perces, szűkös időkeretben valósuljon meg, hanem egy szabadabb, „felhasználóbarátabb” változatban. Természetesen ennek kapcsán – a délelőtti időszakban – a szünetek hagyományos 15 perces rendjén is változtatnunk kellett, de tapasztalataink alapján ez is kiválóan működik a gyakorlatban.

A hetirend felépítésének másik egyedisége – több más mellett – a kiscsoportos vagy egyedi foglalkozásként zajló fakultatív foglalkozások helyének biztosítása. Mivel ezek a foglalkozások a tehetség fejlesztésének legfőbb terepei, ezért helyüket olyan időszakban jelöltük ki, ahol egyrészt nem sérül az adott tanuló tanuláshoz való joga, másrészt biztosítani tudjuk hozzá a nagyszámú pedagógus részvételét. Ennek megfelelően – gyakorlatunk szerint – a fakultációs foglalkozások általában 15:00 és 17:00 óra között, a hagyományos napközis időszakban kerülnek kijelölésre. Ezzel a megoldással a tehetséggondozáshoz nélkülözhetetlen „külső” szakemberek részvétele is megfelelően biztosítható.

Az intézményi tehetséggondozás harmadik eleme ugyanis a külső szakemberek bevonása a foglalkozások megtartásába. A KONELI intézményrendszer egyik legfiatalabb intézményeként idén szeptembertől működik a dunakeszi székhelyű Varázsbagoly Tehetségfejlesztő Központ, melynek több munkatársa is részt vesz iskolánk tehetséggondozó munkájában. Rajtuk kívül több szakmai szervezettel (például sportegyesületekkel, művészeti közösségekkel és kognitív fejlesztést célul tűző nonprofit cégekkel) állunk kölcsönösen előnyös partnerkapcsolatban, akik szintén fakultációs foglalkozásokat tartanak intézményünkben. E két szakmai kör bevonásával meg tudjuk sokszorozni a rendelkezésünkre álló belső erőforrásokat, és a folyton változó tanulói igényekhez igazodva, széles skálájú kínálatot tud nyújtani a személyre szabott tehetséggondozás megvalósításához.

E rövid áttekintés zárásaként itt szeretném felsorolni azokat az összetevőket, amelyek gyakorlati tapasztalataink alapján elengedhetetlenek a sikeres iskolai tehetséggondozó munka megvalósításához: