2022 - Mészáros Péter – A SpaceBuzz program jövőbeni lehetőségei (jövő)

Mészáros Péter

A SpaceBuzz program jövőbeni lehetőségei (jövő)

A pedagógusok és a diákok visszajelzéseiből leszűrt tapasztalatok:

A diákok tájékozottak, érdeklődőek, elkötelezettek voltak, felkészülten várták a foglalkozásokat.
Előismeretben és absztrakciós képességben nagy a szórás a célcsoport korosztályban. Ezért alternatív, életkor-specifikus tananyagok szükségesek.
A magyar iskolai viszonyok (esélyegyenlőség) érdekében a központilag összeállított, egységes taneszközök, segédanyagok nélkülözhetetlenek (az Űrláda mint egységcsomag). De az egységesség, sokszorosítás, eljuttatás komoly anyagi és logisztikai forrásokat igényel.
Egyes leckékre több időt kellene szánni: vagy az összetettség miatt, vagy a diákok várakozáson felüli érdeklődése miatt időigényesebbek egyes tananyagegységek.
Házi feladatot nem szerencsés adni: a diákok és a pedagógusok nem terhelhetők jobban, ugyanakkor az érdeklődőknek tudnunk kell pluszt nyújtani.
A tanári kompetenciák meghatározóak: a humán vagy reál szakos végzettség, érdeklődés jelentősen meghatározta a tananyagegységek hangsúlyosságát, időtartamát, motiváló képességét.
A tanári kézikönyv nélkülözhetetlen módszertani segítség. A legtöbb kolléga ezt használta a legtöbbet a felkészüléshez. Ennek a pontosítását, gyakorlatias bővítését meg kell tennünk.
A STEM-kézikönyv – amit a magyar projektcsapat kezdeményezett és állított össze – rendkívül hasznos, és a tartalma segíti a fő célt: komplex mérnöki, természettudományi, matematikai, informatikai irányú pályaorientációt, környezettudatossági szemléletformálást szeretnénk nyújtani. Ugyanakkor a bőség zavarba hozhatja a kollégákat, intenzív tervezést, átgondolást igényelt a javaslatok közül a megvalósítandó elméletek és aktivitások kiválogatása.

Meg kell tartanunk a SpaceBuzz programban:

az ingyenességet;
a STEM-kézikönyvet és a tanári kézikönyvet;
a VR-eszközöket és a STE(A)M tartalmakat, módszereket;
a tanulói aktivitást és az interaktivitást (élménypedagógiai, projektpedagógiai alapok szükségesek);
a klíma- és környezetvédelmi szemléletformálási fókuszt, motivációt;
a kreatív, együttműködési és kommunikációs kompetencia fejlesztését.

Egy különleges szakkörre van szükség, ami lehetővé teszi, hogy

csak érdeklődő diákok és csak motivált kollégák vegyenek részt;
bővíteni tudjuk az időkeretet: 24 alkalomra tervezünk (két félévre);
bővítsük az interdiszciplináris tartalmakat (integráljon más tantárgyakat, de a tantárgyak is tudjanak integrálni SpaceBuzz tartalmakat);
szélesíteni tudjuk a 10–12 éves korosztályt a 13–14 évesek felé;
a moduláris felépítést. A tematikák kevésbé legyenek egymásra épülőek, önállóan is állják meg a helyüket, illetve határozottabban meg kell jeleníteni, ha egy témakörhöz vannak kötelező és választható módszertani megoldások.
a pedagógusoknak is hasznos legyen: a projekt akkreditációját tervezzük. Az online konzultációkon történő felkészülésért, az utólagos tapasztalat- és tudásmegosztásért és a tényleges megvalósításért is pontokat kaphatnak a kollégák (a 7 évenkénti 120 pontos rendszerben).

Általánosabb célunk, távlati tervünk:

minél több felnőttet is VR űrutazásra bevonni. Az ún. "Áttekintő Hatás” (Overview Effect) fokozza a gazdasági-politikai vezetők, média munkatársak, véleményvezérek elkötelezettségét a projekt iránt.
az oktatási anyagok folyamatos fejlesztése és a kutatási eredmények közzététele.
határon innen és túli magyar iskolákba eljutás.
hátrányos helyzetű térségek iskoláinak felzárkóztatása, az esélyegyenlőség megteremtése.
további magyar SpaceBuzz rakéták „hadrendbe” állítása,
segítségadás a V4-eknek saját SB program indításához.

Saját űrhajó

Pénzügyi támogatásoktól függően – remélhetőleg már 2024-ben – üzembe állíthatjuk a magyar gyártású és tulajdonú, kamionra szerelt SpaceBuzz rakétát. A projektben a diákok – de a felnőttek számára is – ez a legvonzóbb, legmotiválóbb elem, ezért érdemes készülni, tanulni, ez adja meg az erős, összegző élményt. A tervezése már folyamatban van, de a holland űrhajó magyarországi útja során megtapasztaltuk a bonyolult pénzügyi-technikai-szervezési kérdések megoldásának minden vonatkozását.

Saját VR-film

Az űrhajóban lejátszandó filmet technikailag és tartalmilag jobban a magyar közönséghez kell alakítanunk, aktualizálnunk. Szükséges a

magyar nevek és helyszínek beszerkesztése (Farkas Bertalan Avatarja, Magyari Béla, Charles Simonyi, HUNOR program, Magyarország és a Balaton stb.);
megfelelő magyar szinkronhang és hangzó szövegtartalom;
technikailag kiváló, „látogatóbiztos” megoldás (láthatóság, szemüveg kialakítás).

Szakember háttérstáb

Olyan stabil csapatot kell kialakítani, akik bármikor felelősen elérhetőek és bevonhatóak a projekt megfelelő szakaszában, tervezetten vagy „issue-management” jelleggel. Ilyenek a szakkörvezető kollégák az iskolákban, a háttérben támogató tananyagfejlesztők és felkészítő konzultációs stáb, az űrhajós szervezési és lebonyolítási háttérstáb az iskola helyszíni űrutazáshoz, illetve a pénzügyi és marketing szakemberek.

Tartalmi fejlesztések

Becsatolt, külső fejlesztésű tartalmakat is használni fogunk. Ilyen az Űrfürkész című interaktív munkafüzet. A maga idejében, az 1980-as évek elején modernnek számított az offline analóg interaktivitásával (keresztrejtvények, felkészülési napló, fotók, átugorható vagy ismétlendő feladatok stb.). A dizájnt megtartva már részben megtörtént a XXI. századi digitális technikai megoldásokra való átdolgozása, de a tartalom fejlesztése még zajlik.

A Magyar Asztronautikai Társaság által összeállított rövid tananyagmodulhoz tanulói diasor és tanári kézikönyv jellegű formátum is elérhető. Az anyag pályaorientációs információkat tartalmaz a HUNOR programra építve egykori és leendő űrhajósokról, földi űrtudomány művelésről, hétköznapokban alkalmazott űrtechnika eredményekről, űrszakemberek képzéséről.

Saját fejlesztésű tartalmakként a pilot projekt anyagainak, módszereinek jelentős részét érdemes megtartani, de teljesen új fejlesztésű tartalmakat is létre kell hoznunk. A teljesség igénye nélkül néhány lehetőséget javaslunk az alábbiakban.

Rakéták és hajtóművek építése, indítása

A diákok számára a legnagyobb élmények egyike, ha veszélyes kísérletet élőben láthatnak, netán azt maguk el is végezhetik. A különböző rakéták építése, tesztelése, a tapasztalatok fényében történő módosítása tipikus kreatív kutatói és algoritmikus gondolkodást fejlesztő feladat. A fizikai tartalom a lendületmegmaradás és az energiamegmaradás törvénye, a mechanikai és kémiai vonatkozásokkal, de a biztonságtechnika, a kockázatelemzés, a recycling, a dizájn, a csapatmunka, kommunikáció is nélkülözhetetlen része minden rakétás vagy akár nem rakétás kísérleteknek.

A rakétaelvhez köthető kísérletek többek között a gördeszkán álló emberek szétlökődése, a felfújt lufi repülése, a felpumpált PET-palack levegős és vizes változata, az ecetes rakéta, a pulzárhajtóművek és a denaturáltszeszes drótkötélpályás PET rakéta.

Égi tárlatvezetés

Akár ténylegesen az éjszakai csillagos égbolton, akár virtuálisan, nappali tanteremből is lehet „csillagászkodni”. A valós észleléseket tanítási időre vagy osztálykirándulásra is megszervezhetjük. Egyes virtuális megfigyelésekhez tantermi számítógép szükséges (ingyenes szoftverekkel), de vannak hibrid megoldások is.

Az élő éjszakai megfigyeléseket (Hold, Tejút, bolygók, csillagok, csillagképek, tájékozódás az égen) szabad szemmel, lézeres mutatópálcával végezhetjük. A pedagógus részéről előzetes felkészülést igényel a láthatóság megtervezése és a látvány szakmai-tudománytörténeti tálalása. A tantermi csillagászat például a SolarSystemScope szoftverrel történhet, amiben időgépet is tudunk működtetni a múltra vagy a jövőre vonatkozóan. A Stellarium szoftverrel a tanteremben készíthetjük elő az élő szabadszemes megfigyeléseinket. Hibrid megoldásnak tekinthető a valós csillagos ég megfigyelése kiterjesztett valósággal működő applikációkkal (például SkyMap, SkyView), amikor a mobileszköz képernyőjén valós időben jelenik meg az égi objektumok neve, helye, rajzolt kapcsolata, elrendezése.

ISS HD Live applikáció

Akár a pedagógus, akár a diákok által letölthető ingyenes applikáció lehetővé teszi a Nemzetközi Űrállomás valós idejű előzetes pályakövetését, megszervezhetjük az éjszakai égbolton az űrhajósoknak az „integetésünket”, sőt szerencsés esetben chatelni is tudunk velük angolul, oroszul, esetleg a saját anyanyelvükön. Többnyire az élő rádiós forgalmazások is hallhatóak. Az applikációban élő külső kameraképek között válthatunk, és tervezett élő közvetítéseket is nézhetünk. Játékként kipróbálhatjuk, hogy tudunk-e dokkolni az ISS-hez egy CrewDragon modullal.

Égitest-túra a Google Maps-ben

Habár 2017 óta létezik, de kevesen ismerik és használják ki, hogy a Google Maps segítségével „Streetview” jelleggel mozoghatunk a Holdon, a bolygókon és nagyobb holdjaikon, illetve egyes kisbolygókon.

A Google térképét műholdas 3D nézetre kell állítani, és a lehető legtávolabb kell zoomolni a Földtől. Ekkor ugrik fel a túra menü. Néhány lehetséges feladat:

Keress magyar vonatkozású neveket a Holdon!
Keress különböző tudományágak képviselőinek a nevét a Holdon!
Keress konkrét felszíni formákat!

ISS-túra

A Google Maps előbbiekben említett aloldalán Streetview jelleggel bejárható a Nemzetközi Űrállomás is. A projekt „űrhajósképző” rétege miatt ez is hangsúlyos. Néhány lehetséges feladat:

Miért ilyen a fürdőszoba?
Miért van sok tépőzár?
Miért nincs polc a raktárban? Mi van helyette?
Sportolási lehetőség: miért kell sportolni, hol és hogyan lehetséges?
Miért van sok kapaszkodó?
Keress különleges tárgyakat! (gitár, szkafander, Gagarin fotó, festmény stb.)

Milyen az élet az űrállomáson?

Egyre több olyan oktatási tartalom (főleg videó) található az interneten, amelyet űrhajósok készítettek, kifejezetten STEM alapú szemléletformálási, motivációs céllal. Habár már Farkas Bertalan is felvitte magával 1980-ban a TV Macit, aki „mesélt” a gyerekeknek és felnőtteknek a „felkészüléséről”, de szervezettebb, tudatosabb oktatási céllal már ilyen tartalmakra is lelhetünk:

Chris Hadfield, aki először közvetített élőben tanórát az űrből és készített oktatási anyagokat
gitározás[1],
vízcsavarás[2].
STEMonstrations: Samantha Christoforetti és más űrhajósok „oktatóvideói” pl. Newton-törvényei[3],[4],[5]
a földi olimpia idején az ISS nemzetközi legénysége is humoros-különleges olimpiát szervezett[6]
Projektfeladat: Mi és miért történik másképpen sportolás vagy hétköznapi tevékenységek közben a súlytalanság állapotában?

Egyéb lehetséges projektek

Többek között évfordulók vagy aktuális események miatt érdemes a diákok figyelmét felhívni, azokhoz aktivitást szervezni, akár teljes iskolai szinten is. Ilyen például

a Magyar Tudomány Ünnepe (nov. 3.);
a Csillagászat Nemzetközi Napja (tavasz, ősz);
az Űrhajózás Nemzetközi Napja (ápr. 12.);
a tervezett űrhajó indítások (emberes, nem emberes, űrszondás, virtuális jegy „vásárlására” biztatás stb.);
az égi jelenségek megfigyelése (hold- és napfogyatkozás, üstökös, átvonulás, csillaghullás stb.);
a diákok saját projektjeinek bemutattatása (pl. saját építésű Lego-Apollo űrhajó, netes közösségi oldalakon szakmai tevékenységek, aktivitások, pl. a TikTok-on @barnispace felhasználó űrtechnikai figyelemfelhívásai);
ha tetszőleges tanórán, szakkörön csillagászati-űrtechnikai vonatkozású kísérleteket lehet bemutatni, elvégezni.