Szűcs Norbert
A SpaceBuzz program gyakorlati tapasztalatai (jelen)
Az előkészítő munkát követte a projekt tényleges megvalósítása. A kiválasztott iskolák egy közös drive-on dolgoztak és számukra megosztásra kerültek a tanári kézikönyvek, a tanulói munkafüzetek magyar és angol nyelven, valamint a leckékhez – küldetésekhez – készült prezentációk.
Kiemelendő, hogy csak Magyarországon összeállításra került egy űrláda, amely a tananyag feldolgozásához szükséges összes eszközt tartalmazta, megkönnyítve a tanárok munkáját és kiváltva az esetleges tanulói hátránykompenzációt.
A tanárok felkészítése az online térben valósult meg, a projektben nem volt szempont a kiválasztásuknál a természettudományos végzettség, azonban fontos volt, hogy érzékenyek, nyitottak és érdeklődők legyenek a téma iránt.
Ebesen – és a bevont iskoláknál is – ideális tanulói létszámú csoportokkal (15–20 fővel) kezdődött meg a küldetések teljesítése. Saját tapasztalatunk, hogy a vártnál lényegesen magasabb volt a lányok aránya, azaz nem csak fiúk vettek részt az oktatásban.
A projekt elején a gyerekekkel elkészítettük a bemeneti kérdőívet, amely 12 kérdésből állt. A bemeneti kérdőív alapvető ismeretekben való jártasságot mért fel a témához kapcsolódóan:
- Melyik a Földhöz legközelebbi gázbolygó?
- Mikor juttatott az ember előszőr űreszközt a Világűrbe?
- Hogy hívták az első élőlényt, akit földkörüli pályára juttattak?
- Milyen alakú pályán mozognak a Nap körül a bolygók?
- Miből állnak az üstökösök?
- Mi az a Tejút?
- Mi a gravitáció?
- Mit nevezünk hullócsillagnak?
- Mit nevezünk műholdnak?
- Mi az űrséta?
- Miért vannak az űrállomáson súlytalanság állapotában az űrhajósok?
- Mit nevezünk ökológiai lábnyomnak?
A kapott válaszok kiértékelése alapján elmondható, hogy a jelentkező gyerekek tájékozottak voltak, 60% feletti helyes választ adtak a kérdésekre. Biztatónak éreztük, hogy a bevont gyerekek érdeklődőek a téma iránt és alapvetően már jártasak benne.
A 12 küldetés négy fejezetben 3-3 leckében dolgozza fel a Spacebuzz környezeti nevelési programot és érzékenyíti a tanulókban a „Föld nagykövete” szereppel vállalt teendőket.
Elsőként a világűr felfedezése során megismertük, hogy miért utazunk, milyen objektumok és milyen távolságok vannak a világűrben. Elhelyeztük a világűrben a Naprendszerünket és felfedeztük a bolygók tulajdonságait, benne a Föld jellemzőivel.
A negyedik leckétől a Föld felfedezése volt a fókuszban, megvizsgáltuk az élet feltételeit, megfigyeltük a Föld változásait, felkészültünk a VR-űrutazásra és megismertük, hogy mi a feladata egy űrhajósnak. Nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy Farkas Bertalan és Magyari Béla kiképzett magyar űrhajósokat példaképként állíthattuk a gyerekek elé.
Csak Magyarországon a VR-űrutazás előtt is a küldetések felénél újabb kérdőívvel mértük a tanulók megszerzett tudását.
- Melyik a második gázbolygó a Naptól számítva?
- Mit nevezünk üstökösnek?
- Mit jelent az ISS rövidítés?
- Milyen feltételek nélkülözhetetlenek az élethez?
- Mit nevezünk műholdnak?
- Milyen alakú galaxison található meg Naprendszerünk?
- Mitől függ a gravitáció?
- Mekkora a Hold Földtől mért távolsága?
- A Nemzetközi Űrállomáson miért van súlytalanság?
- Az Európa nevű hold melyik bolygó körül kering?
- Milyen besorolást kapott a Plútó?
- Mit nevezünk tektonikus lemeznek?
- Milyen edzést végeznek az űrhajósok?
- Mit jelent az angol spaceship szó?
Kiemelendő, hogy köszönhetően a STE(A)M oktatási módszernek a tanulók minden kérdésre 90% feletti helyes választ adtak! Úgy gondoljuk, hogy ezzel igazolódott, hogy a tananyag feldolgozása során alkalmazott oktatási módszerrel olyan ismeretekhez juttatjuk a gyerekeket, amely beépül és valós előhívható tudást ad.
A VR-űrutazásra Budapesten került sor. Iskolánk 40 tanulóval vett részt és a gyerekek elmondása alapján felejthetetlen élményt szereztek.
A VR űrutazást követően folytatódtak a küldetések.
A harmadik és a negyedik fejezet 3-3 leckéje a Föld környezetével – ökoszisztémákkal, a Föld változásainak megfigyelésével és a klímaváltozással –, valamint a Földért teendő feladatainkkal (az iskolai Zöld program kidolgozásával) folytatódott.
Az ökoszisztémák megismerésénél megállapítottuk, hogy minden cselekedetünk hatással van a Földre és annak változásához az emberiség jelentősen hozzájárul, így rajtunk múlik, hogy a Föld klímaváltozása milyen irányban halad és milyen hatással lesz életünkre.
Üzenetet fogalmaztunk meg, hogy a jó hír az, hogy mindannyian emberek vagyunk, és még változtathatunk azon az irányon, amit most követünk, így tetteinkkel befolyásolhatjuk a változás kimenetelét!
Meghatároztuk az ökológiai lábnyomunkat és megállapítottuk, hogy apró változtatásokkal jelentősen csökkenthetjük ennek méretét, környezeti hatásunkat a Földre. Ezért fontos, hogy egyénileg, a családban és az iskolai közösségben mindent megtegyünk a pozitív változásért.
Tudatosítottuk a tanulókban, hogy örökös ökoiskola, fogyasztói tudatosságra nevelő iskola és energiahatékony iskola cím birtokosaiként az Ebesi Arany János Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és tanulóközössége számára fontos küldetés a szemléletformálás, ezért a meglévő programjainkat tovább kell vinni. Fontos, hogy a környezetvédelmi tetteink, feladataink a mindennapokba beépülve egyénileg jelenjen meg, hogy a „Föld nagykövetei” lehessünk.
Tanulóink a foglalkozás zárásakor egyéni fogadalmakat tettek, amelyek pozitív hatással lesznek a környezetváltozás folyamatára.
A SpaceBuzz projekt befejeztével ismét a bemeneti kérdések mentén elvégeztük a gyerekek kimeneti mérését.
A kapott adatok alapján elmondható, hogy a projektben résztvevő gyerekeknél számszerűen kimutatható volt a SpaceBuzz program hozzáadott értéke, hiszen a tanulók magasabb százalékban tudták a helyes választ, mint a bemeneti méréskor.
