Brassói Sándor

A 2023/2024. tanév intézményi feladatainak támogatása a Hivatal részéről

Tisztelt Elnökség, kedves Kollégák, Hölgyeim és Uraim!

Én is szeretettel köszöntöm önöket a 25. konferencián, ez valóban egy nagy-nagy esemény. Én is sokszor részt vettem a konferencián, és mindig láttam azt a nagy érdeklődést, amit a jelenlevő szakemberek mutattak az előadások, a szekciók iránt, hiszen mindig volt mit hazavinni mindannyiunknak a konferenciáról, ki így, ki úgy, ki ezt, ki azt használta mindennapi életében abban a munkakörben, amelyikben éppen dolgozott. Úgyhogy ezúton is köszönöm itt a szervező csapatnak az elmúlt 25 évet.

Melyek azok a kapcsolódási pontok, amelyek összeköttetést biztosítanak a köznevelési vagy akár szakképzési, továbbá a felsőoktatási intézmények világával? Most a köznevelésieket emelem csak ki – a teljesség igénye nélkül. Ebből[1] azért azt láthatják önök, hogy bármi, amihez a hivatalban a kollégák, a vezetőtársak, a csapat nyúl az úgy kezdődik: országos. Tehát valami nagy bajt is lehetne belőle csinálni, de mind azon vagyunk a Hivatalban, hogy ebből ne legyen baj, ne legyenek balesetek. A korszerű ismereteket bevonjuk a működésünkbe, úgy szeretnénk beépíteni az új technológiákat mindegyik folyamatba, hogy biztonsággal tudjuk szolgálni az ágazat egészét, a fejlesztési irányokat, önöket, az intézményeket, de akár a minisztériumokat, az irányító szerveket is. Ezek közül néhány dologról fogok beszélni, nem részletezem mindegyiket.

Elsőként említeném a kompetenciamérési feladatokat, hiszen az idei évben, sőt már a tavalyi tanévben is digitális platformon valósult meg az egész folyamat, amelyikben jól látszik, hogy mennyi minden előnye van ennek a fejlesztésnek. Komoly informatikai hátteret használunk fel hozzá, hatalmas digitális tudástárat, óriási hardveres és szoftveres támogatást, hogy ez a rendszer biztonsággal és jól működjön. Ebben a folyamatban eljutottunk végre oda, hogy amikor a tanulók megírják a mérést, akkor nem kell várniuk egy évet, hanem gyakorlatilag a mérés után két-három héttel a tanulók már látják egyénileg is a saját eredményüket az Oktatási Hivatal felületén, illetve az intézmények is a gyors visszajelző rendszerben egy közelítő statisztikai pontszámot látnak a saját teljesítményükkel kapcsolatban. Ennek azért is van jelentősége, mert felgyorsult a visszajelzés rendszere, hiszen a korábbi évekhez képest előrébb hoztuk az eredményközlést. Miniszter úr döntése alapján kaptunk egy újabb, egy új és nehéz feladatot, hogy segítsük majd a mérési adatok kapcsolását – a pedagógusok esetében – az új teljesítményértékeléshez. Nyilván ezeknél a méréseknél nem beszélhetünk óvodapedagógusról vagy szakszolgálatban dolgozó pedagógusról, mert ott nem releváns ez a kompetenciamérés és az eredmény.

Az idei tanévben újabb területeken bővül ez a mérési struktúra. Ennek volt egy próbamérési időszaka most ősszel, amelyikben új feladattípusokat, új tantárgyi területeket próbáltunk ki, és nagy öröm volt az, hogy az iskolák – bár eléggé leterheltek – lelkesen vállalkoztak arra, hogy ebben önként vegyenek részt, megszervezzék ezeket a próbaméréseket a saját intézményeikben. Ezzel is kész vagyunk most már, azzal együtt, hogy a pályaorientációs mérések és minden ilyen hasonló vizsgálat megtörtént az ősz során, és ráfordulunk majd lassan január után az éles mérési időszaknak a lebonyolítására, a főmérésekre, amelyekből komoly mennyiségű adattömeg kerül ki. Itt végre előáll majd az a helyzet, hogy a köznevelésben jelenlévő tantárgyak, műveltségterületek sokkal nagyobb részéhez fog rendelkezésre állni országosan valid, összehasonlítható intézményi teljesítmény, tehát addig, amíg ezzel azért nagyon sokan nem foglalkoztak fenntartói szinten, most már előáll az a helyzet, hogy egy általános iskola felső tagozatot – aminek eddig a teljesítményét, az eredményességét csak korlátozottan vizsgálták a legtöbb helyen – most már össze lehet hasonlítani bármely másikkal. Meg lehet majd nézni azt, hogy honnét hova juttatja el az adott iskola a tanulóit. Egy középiskolában ez inkább látszik, mert az érettségiztető iskoláknál látjuk az érettségi eredményeknél közép/emelt szinten, hogy mit teljesít az adott iskola országos szinten. Most egy általános iskolában a negyedik évfolyamtól a nyolcadikig sok területen – ilyen a szövegértés, a matematika, a természettudományos tárgyak, illetve az angol és a német nyelv, a digitális kultúra, a történelem – megjelennek ezek a mérési eszközök és az adatok. Ezzel minden iskolának egy nagyon komoly belső fejlesztési lehetősége lesz arra, hogy a saját tantárgypedagógiai folyamatait tovább innoválja.

A pedagógusok minősítési rendszerének működtetése is egy fontos feladat, hiszen Magyarország 2013-ban követte az uniós, meg az OECD ajánlásokat, hogy életpályarendszer legyen az ágazatban. Ebben most fontos változás, hogy a Pedagógus II. fokozat, a Pedagógus I. fokozat után már nem lesz kötelező.

Komoly szerepünk van az országos tanfelügyeleti eljárásban, a pedagógiai szakmai ellenőrzésben. Az új jogszabályok alapján az intézményvezetői és a pedagógusi tanfelügyelet kiesik a rendszerből mint pedagógiai szakmai ellenőrzés, viszont megerősödik a komplex ellenőrzés folyamata, amelyiket éppen azért fogunk megerősíteni, hogy ezzel is megteremtsünk egy olyan kontrollfolyamatot az intézményi komplex működés fölött, ami a jogszabálykövetést, a szabályos működést fogja eredményezni. Amíg 2022-ben 4800 volt az ellenőrzések száma, az idei évben közel kétszeres tanfelügyeleti eljárást szervez meg az OH a szakértői körrel, ez a jövőben várhatóan maradni fog, dinamikájában körülbelül ugyanennyi lesz.

Végezzük és segítjük az ágazat munkáját ezekkel a szakmai ellenőrzésekkel, amelyek során – az idei tanév rendje szerint – nagyon nagy számú köznevelési intézménynek fogjuk – szakértők bevonásával és a KRÉTA adatait megvizsgálva – megvizsgálni a pedagógiai programját, hogy a 2020-as NAT implementációt végrehajtották-e úgy, ahogy kellett, hiszen az óraszámok, a tantárgyfelosztások vissza kell tükrözniük a NAT kereten belüli arányokat. Ebben az ellenőrzési rendszerben az egész helyi tanterv készítési folyamatot és a jelenleg alkalmazott helyi tanterveket fogjuk megvizsgálni.

Ugyancsak egy országos nagy rendszerrel segítjük a teljes ágazatot – ezáltal nyilván a szakképzés rendszerét is, a felsőoktatást is – az érettségi vizsgák rendszerét is a Hivatal szervezi, ezzel az egésznek – a vizsgafeladatok készítésétől a lebonyolítást támogató informatikai rendszerrel együtt – adunk egyfajta teljes keretrendszert. Itt némi változás lesz a következő évben. A kiadott érettségi követelményrendszerek bizonyos tantárgyaknál, vizsgatárgyaknál változni fognak (például magyar irodalom vagy akár történelem). Ezekről is adjuk a folyamatos tájékoztatást az intézmények számára.

Nagy feladat – 2015-től foglalkozunk ezzel rendszerszerűen – a szakmai szolgáltatások országos szervezése, amit elsősorban az oktatási központok itt Egerben, az Egri Pedagógiai Központ, vagy a Miskolci, a Zalaegerszegi, a Pécsi, a Fehérvári Pedagógiai Központ és mások látják el megyénként. Ez óriási szakmai támogatás az intézmények, a fenntartók számára. Emellett a szakmai szolgáltatások mellett kiemelésre érdemes a tanulmányi versenyek és a tehetséggondozás szervezési portfólió, amit az OKTV és a nemzetiségi versenyek mellett elvégzünk, hiszen nagyon-nagyon sok tanuló vesz részt az iskolai, a (vár)megyei fordulókon. Ha még ehhez hozzáemelem az OKTV-nek a 24 ezres éves részvételi létszámát, akkor azt tudom mondani, hogy éves szinten meghatározó tanulói csoport, felkészítő tanári réteg vesz részt abban a tehetséggondozó munkában, amiben az előbb említett bázisintézményeink, iskolák, óvodák is nagy szerepet vállalnak.

Az OH-hoz került idestova négy éve az állami tankönyvfejlesztés teljes feladatrendszere. Ebben igyekszünk megfelelni az ágazat igényeinek, egyrészt a szakpolitika igényeinek, hogy mi legyen, milyen irányú legyen egy tanterv, egy tankönyv, a struktúra, mit közvetítsen az iskolákon keresztül a gyerekek felnövekvő generációja felé, egyfajta progressziót is gyakorolva. A Hivatal működteti azt a nemzeti köznevelési portált, amelyik valahol már a jövő tudásszerzésének az egyik legfontosabb eszköztára lesz. Nagy öröm, hogy egyre többen használják, egyre több iskola, tanuló, szülő család használja ezeket az eszközöket, és itt nem PDF-tankönyvekről beszélünk nyilván, hanem már olyan komplex digitális tananyagokról, ahol beépített videófilmek, hangzóanyagok, versek, szimulációk jelennek meg, és dolgozunk már azon, hogy hogyan tudjuk minél inkább bevonni majd a mesterséges intelligenciát úgy, hogy az egyéni tanulást jobban támogassuk.

Végezetül szeretnék boldog születésnapot kívánni a Suliszerviz csapatának. Önök komoly, áldozatos munkát végeztek azzal, hogy negyed évszázadot végigkövettek, és az oktatási szakma elitjének minden évben színvonalas, a jövőbe mutató konferenciát szerveztek. Ez egy óriási teljesítmény, így hivatalosan is köszönöm szépen ezt a munkát.

Megemlítem zárásként azt is, hogy az Oktatási Hivatal ebben az évben a 25. évébe lépett. Köszönöm a jelenlegi és a korábbi sok-sok OH-s kollégának, a korábbi vezetőknek, akik segítették ezt a folyamatot és lehetővé tették a folytonos fejlődést, evolúciót.

A kivetített diák, a vetítés sorrendjében.

image369.jpg

image370.jpg

image371.jpg

image372.jpg

image373.jpg

image374.jpg

image375.jpg

image376.jpg

image377.jpg

image378.jpg

image379.jpg

image380.jpg

image381.jpg

image382.jpg

image383.jpg

image384.jpg

image385.jpg

[1] A kivetített diákat az összefoglaló után tekinthetik meg (114. oldal).