Kardos Éva

Kihívások és lehetőségek. Jövőkép egy magán fenntartó szemszögéből. Az egyedi pedagógia módszereinek jelene és jövője.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! Tisztelt Szervezők! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy öröm és egyben nagy megtiszteltetés is számomra, hogy itt állhatok Önök előtt és megoszthatom gondolataimat e nagy múltú és méltán elismert szakmai konferencia hallgatóságával. Személyes és szakmai szempontból is egyedülálló lehetőségnek tartom, hogy a 25. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia plenáris előadásai között, az előttem felszólaló állami vezetők előadásai után lehetőségem nyílik bemutatni egy magán fenntartású köznevelési intézményrendszer helyzetét és jövőképét e kihívásokkal teli időszakban.

Az általam alapított és képviselt KONELI intézményrendszer természetesen nem reprezentálja és nem is reprezentálhatja a magán fenntartású intézmények teljes körét, így az itt elhangzó megállapítások kizárólag a saját intézményrendszerünk tíz éves gyakorlatából leszűrt tapasztalatokat és víziókat fogja tartalmazni. Ugyanakkor őszintén remélem, hogy az elhangzó gondolatok érdekesek és akár ösztönzőek is lehetnek az Önök számára, hiszen egy olyan terület szakmai munkájába nyújtanak betekintést, amelyek talán kevésbé ismertek Önök előtt.

A magán intézmények egyik igen fontos jellemzője – amelyet nem árt eléggé hangsúlyozni –, hogy rájuk is vonatkoznak mindazok az ágazati jogszabályok, melyek az állami és az egyházi fenntartású köznevelési intézmények működését meghatározzák. Azaz mind a Köznevelési törvény, mind a 326/2013-as Kormányrendelet, mind a 20/2012-es EMMI rendelet, legújabban pedig a Státusztörvény – 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról – és végrehajtási rendelete is érvényes rájuk. Emiatt a magán intézmények esetében is kötelezőek többek között a pedagógusok alkalmazási és besorolási szabályai, a pedagógus és intézményi ellenőrzésekben való részvétel, a szabályozott tanügyi dokumentációs tevékenység, illetve az országos mérésekben való részvétel. Azaz a mi intézményeinkben is komoly szerepet játszanak azok az előírások, amelyek a köznevelés rendszerének egységességét és koherenciáját biztosítják. Az persze más kérdés, hogy az egyes nem állami fenntartású intézményekben a fenntartó mennyire helyez hangsúlyt ezen szabályok betartásának ellenőrzésére. Mi a magunk részéről igyekszünk minden tekintetben maximálisan megfelelni a jogszabályi előírásoknak.

Az azonossági pontok mellett pár gondolat erejéig érdemes felvillantani azokat a kérdéseket is, amelyekben a magán és részben az egyházi intézményrendszer eltér az állami rendszertől.

Egyrészt a jogszabályok – főleg a Köznevelési törvény – bizonyos esetekben eltérő szabályozást tesznek lehetővé a magán és egyházi fenntartású intézmények számára, de ezek általában szűkebb kérdésköröket érintenek, illetve a működés egyes sajátos területeire vonatkoznak.

Ennél azonban jóval fontosabb az, hogy a magán intézményeknek a szükséges tanulólétszám biztosítása érdekében komoly plusz erőfeszítéseket kell tenni. Például vizualizálni, láthatóvá kell tenni a magas szintű pedagógiai munkát. Folyamatos marketing és PR tevékenységet kell folytatni. A tanulók számára átlagon felüli tanulási környezetet és egyéni támogatást kell biztosítani. Sokszínű és havi rendszerességű programokat kell szervezni a nevelő-oktató munka támogatására, illetve napi szintű, érdemi kommunikációt kell folytatni a tanulók szüleivel és intézményi partnereinkkel. Mindezen túl pedig átlátható, felelős és tudatos gazdálkodást kell folytatnunk az intézményi működés valamennyi területén a támogatói bizalom fenntartására, illetve az állami normatíva folyósítása érdekében. Ez a pár példa talán jól szemlélteti, hogy miért is komplex és kihívásokkal teli ma egy magán intézményrendszer fenntartása és működtetése.

Ugyanakkor el kell mondanom, hogy bár ez egy komoly felelősséggel járó feladat, de gyönyörű és inspiráló is. Sikerességét pedig a közvetlen intézményi kapcsolatok, a direkt visszacsatolások, a rugalmasság és az azonnali beavatkozás képessége biztosítja.

A KONELI intézményrendszert azzal a céllal alapítottam 2013-ban, hogy Magyarországon a magán fenntartású intézmények között létrejöjjön egy, a pedagógiai innovációra nyitott, folyamatosan megújuló, értékalapú intézményrendszer. Maga a KONELI elnevezés Dr. Bábosik István professzor úr munkásságához, a konstruktív életvezetés elméletéhez kötődik, és betűszóként a „Konstruktív Életvezetés Intézményei” elnevezést takarja. Nagy büszkeség számomra, hogy 2020-ban az Eötvös József Könyvkiadó gondozásában megjelent professzor úr könyve „A konstruktív életvezetés pedagógiája és iskolája” címmel.

Intézményrendszerünk működésének alapelve, hogy nem valami ellenében, hanem valami érdekében jött létre. Az együttműködésre, a kölcsönös előnyökre építve szeretnénk hozzájárulni a hazai nevelés-oktatás rendszerének továbbfejlesztéséhez, szemléleti megújításához. A területileg is széttagolt és gyakran sziget-szerűen működő pedagógiai innovációk integrációját és becsatornázását kívánjuk megvalósítani. Víziónk szerint pedig hidat szeretnénk képezni az állami és az alternatív oktatási rendszer között. Céljaink rövid összefoglalása után kérem engedjék meg, hogy pár szóban ismertessem Önökkel intézményrendszerünk eddigi történetét.

Már korábban is említettem, intézményrendszerünk egy évtizedes múltra tekint vissza. Ez idő alatt folyamatosan épült, gazdagodott a szervezetünk. Legnagyobb örömömre számos kiváló és elhivatott szakember csatlakozott hozzánk, akik tudásukkal, széleskörű szakmai ismereteikkel hozzájárultak ahhoz, hogy viszonylag rövid idő alatt komoly szakmai szereplőkké váljanak intézményeink.

Az indulás évei alatt – 2013 és 2018 között – születtek meg bázisintézményeink:

• a KONELI Kincsem Sziget Óvoda,
• a KONELI Varázshíd Iskola-előkészítő és
• az ALMA Egyesület.

A kiteljesedés évei során – 2018 és 2021 között – került megalapításra a KONELI Alapítványi Általános Iskola, az ALMA Egyesület ekkor vált nemzetközi egyesületté, illetve fenntartóként ekkor kapcsolódtunk be a Suliszerviz Pedagógiai Intézet munkájába.

A közelmúltban – 2021 és 2023 között – pedig létrehoztuk a KONELI Miniovit és a KONELI Varázsbagoly Tehetség- és Fejlesztő Központot.

Jövőbeli terveink között pedig középiskola, képzési központ és sportegyesület létrehozása is szerepel.

Szakmai munkánkról minden információ rendelkezésre áll intézményeink honlapjain – a koneli.hu-n és a konelilifestyle.hu oldalon –, ezért itt most idő hiányában nem térnék ki ezek részletes bemutatására. Két vezérfonalat azonban mindenképpen szeretnék megemlíteni. Az egyik az, hogy nevelési-oktatási intézményeinkben a Bábosik István professzor úr által kidolgozott pedagógiai keretrendszer a konstruktív életvezetés elmélete kerül megvalósításra. A másik pedig az, hogy valamennyi intézményünk egységes értékszemlélet alapján végzi tevékenységét. Úgy gondolom, hogy ez a két elem tudja legjobban szemléltetni intézményrendszerünk egyediségét, melyről kollégáimtól további információkat kaphatnak az előtérben lévő standunkon, ahová ezúton is tisztelettel invitálom Önöket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A KONELI intézményrendszer működési szemléletére egy igen fontos kettősség jellemző. Egyrészt élni szeretne azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az állami köznevelési rendszer biztosít a hazai nevelési-oktatási intézmények számára, másrészt társadalmi felelősségvállalása keretében maga is igyekszik támogatói szerepet játszani a köznevelés területén.

Emiatt intézményeink részt vesznek a nemzeti úszóprogramban, az ERASMUS+ programban, a tankerületek által biztosított Lázár Ervin Programban, a Klebelsberg Központ koordinálta pedagógus és tanulói számítástechnikai eszközfejlesztési programban, melyeket ezúton is köszönünk.

Mi pedig – a magunk lehetőségei szerint – igyekszünk egyedi támogatásokat nyújtani, szemléletformáló programokat szervezni, illetve segíteni a tehetséges vagy nagycsaládos gyermekeket, és a valamilyen hátránnyal élőket.

E cél érdekében az elmúlt években – többek között – anyagi támogatásban részesítettük a halmozottan hátrányos gyerekek nevelését-oktatását végző Veni Vidi Vici Egyesületet, részt vettünk az Autista gyermekotthon felújítását célzó adománygyűjtési akcióban, illetve az intézményeinkhez kötődő családok bevonásával folyamatosan támogatjuk a Katolikus Karitasz gyűjtőakcióit.

Többféle nagyszabású programsorozatot szerveztünk – például a „Krémek krémje vetélkedő”, vagy a „Szülők akadémiája” – illetve elismerő díjakat alapítottunk – mint az „Alma pedagógus-díj”, vagy az „Alma Minőség Tanúsítvány” –, amelyek bármely gyermek, szülő és pedagógus számára elérhetőek.

Nagy büszkeség számomra, hogy a KONELI intézmények által végzett tevékenység elismeréseként 2022. decemberében a Hungarian Business Awards EDUCATION & INNOVATION Nagydíját vehettem át a Matild-palotában.

Amint az itt elhangzottak is jól szemléltetik mind az állami, mind a magán intézményrendszer támogatási prioritásai között kiemelt szerepet tölt be a nevelés-oktatás feltételeinek fejlesztése, illetve a gyermekek, családok támogatása. Ez pedig megteremti azt a platformot, ahol az intézményrendszerek kapcsolódása természetszerűen meg tud valósulni.

Álláspontom szerint erre a támogató szemléletű, gyermek- és családközpontú gondolkodásra lehet tudatosan felépíteni egy olyan szervezet- és tartalomfejlesztési együttműködést, ahol a társadalmi célok megvalósítása érdekében segíteni tudja egymást az állami, az egyházi és a magán intézményrendszer.

A korábban említett példák tapasztalataiból kiindulva úgy vélem, hogy a jövőben érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az egyes fenntartói rendszerek közötti tudatos kapcsolatépítésre és közös szakmai tervezésre. Ennek egyik eredményeként különféle jövőbemutató, innovatív programok és szemléletváltó képzések születhetnének, melyek a köznevelés teljes vertikumát gazdagíthatnák.

Meglátásom szerint ez az együttműködés, igazi „vin-vin” szituációt tudna eredményezni, hiszen általa aktív és kölcsönösen inspiráló kapcsolatok épülhetnénk ki a köznevelésben az egyes fenntartói rendszerek között a jelenlegi eseti kapcsolatok helyett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezen a ponton érdemes pár gondolat erejéig felvillantani azokat a konkrét együttműködési lehetőségeket, amelyek mind az állami, mind a magán intézményrendszer számára hasznosak lehetnek. Ezek között vannak kisebb, programszintű együttműködési lehetőségek, és vannak nagyobb, rendszerszinten is érvényesíthető együttműködési formák.

A programszintű együttműködések terén a módszertani kultúra megújítása, gazdagítása, illetve a programfejlesztés lehetnének azok a pontok, ahol közös erővel komoly sikereket tudnánk elérni. Gondoljanak csak arra, hogy iskoláinkban jelenleg milyen nagy hiány mutatkozik jövőorientált pedagógiai szemléletből és innovatív technikákat nyújtó programokból, főleg a délutáni, napközis idősávban. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egyébként ez az az időszak, amikor a szekunder (az iskolarendszeren kívüli) oktatás a legnagyobb intenzitással zajlik, és amelyben a tanulók egy jelentős hányada részt is vesz. Miért ne lehetne ezt az érdeklődést egyedi programokkal visszacsatornázni az intézményekbe? Mi a magunk részéről rendelkezünk erre saját válasszal, egy délutáni fakultációs rendszer működtetésével. Zárójel bezárva.

A másik, rendszerszintű együttműködési kör lehet a kihasználatlan és emiatt nem gazdaságosan működő oktatási infrastruktúra közös használati lehetőségének rendszerszintű megteremtése. Ennek egyik formája az általunk már gyakorlatban is kipróbált „Egy épület – két intézmény koncepció”. Ebben a modellben a csökkenő gyermeklétszám miatt kihasználatlan, állami fenntartású épületben – hosszabb távú bérleti konstrukció keretében – az állami intézmény mellett egy vele együttműködő magán intézmény (óvoda, általános iskola vagy középiskola) működése valósul meg.

A modell legnyilvánvalóbb haszna természetesen a működési költségek csökkenésében jelentkezik, de számos előnye van mind a tanulók, mind a tanárok esetében is. Ráadásul ez az előny mindkét intézményben jelentkezik, hiszen a tudatosan szervezett közös programok és szabadidős tevékenységek révén a gyerekek között személyes kapcsolatok alakulnak ki, melyek elősegítik a társadalmi integráció megvalósulását. A pedagógusok pedig szakmai, pedagógiai segítséget és mintát is tudnak nyújtani egymásnak, illetve szükség esetén kölcsönösen tudnak óraadói munkát vállalni egymás intézményeiben, ami komoly humán erőforrás tartalékot biztosít mindkét intézmény számára.

Az együttműködés itt felsorolt lehetséges területei önállóan is megvalósíthatók, de meglátásunk szerint beilleszthetők egy nagyobb keretbe is, az általunk kidolgozott és megvalósítani kívánt oktatási franchise rendszerébe. Mivel a „KONELI franchise” jogi védelme épp folyamatban van, erről jelen pillanatban csak annyit árulhatok el, hogy egyedülálló szakmai modelljével ösztönzőleg kíván hatni a hazai köznevelés területén, illetve a főbb összetevőit az alábbiak alkotják:

• egyedi szellemiség,
• innovatív tevékenységek,
• projektmódszer,
• integrált szakmai programok,
• saját fejlesztésű programok,
• belső pedagógusképzés,
• többszintű kommunikáció,
• NAT.

Mindezt pedig piaci szereplők bevonásával szeretnénk megvalósítani.

Amint látják ez a lehetséges együttműködés végső soron egy „public-privet partnership” (azaz PPP) konstrukció megvalósítását jelenti az oktatás területén, mely számos projekt generálását is eredményezheti akár az infrastruktúra-fejlesztés, akár a tartalmi fejlesztés, akár a humán erőforrás fejlesztése, akár a 21. századi technikák alkalmazása terén.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Véleményem szerint a sokunk által megálmodott modern és jövőbemutató iskolát a konstruktív szellemiség, a piacképes tudás, a folyamatos innováció, a felkészült tanárok, a nagyfokú digitalizáció és az inspiráló oktatási környezet jellemzi.

Ennek kialakításában érzésem szerint a magánintézmények jó úton járnak, hiszen náluk „belső kényszerből”, illetve a „megrendelők” (a szülők és a külső partnerek) elvárásainak megfelelően érvényesülnie kell a folytonos megújulásnak, a versenyhelyzethez való alkalmazkodásnak. Meglátásom szerint ez az innovációs készség egy olyan sokrétű tapasztalati tudást hordoz magában, amelyet érdemes lenne felhasználni a hazai köznevelés továbbfejlesztése érdekében.

Mi a magunk részéről készen állunk az együttműködésre és a közös gondolkodásra.

Zárszóként pedig a KONELI intézményrendszer egyik mottóját szeretném idézni Önöknek: „Együtt az eredményes oktatásért!”

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Az előadás diasora