Dr. habil. K. Nagy Emese Ph.D

Új típusú tanárképzés

Bevezetés

Témám az új típusú tanárképzés bemutatása, amely során az alábbi részek kerülnek kifejtésre:

• vonatkozó törvényi szabályozás, amelynek a fókuszában a gyakorlatorientált tanárképzés megvalósítása áll;
• az új típusú tanárképzés bemutatása;
• a Miskolci Egyetem gyakorlatorientált tanárképzésének, mint jó példának a bemutatása.

Törvényi szabályozás – a tanárképzés osztatlan és osztott (több ciklusú) formája

A felsőoktatás folyamatosan igazodik a változó körülményekhez, igényekhez, amely érinti a felvételizőknek a közoktatásból hozott pontszámítását is. A felvételi pontszám 2024 szeptembertől három jól elkülöníthető egységből tevődik össze (1. ábra):

• érettségi pont,
• tanulmányi pont és
• intézményi pont.

Az érettségi eredménnyel hozható legmagasabb pontszám értéke 200. E tekintetben a felsőoktatási intézmények határozzák meg az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgy esetében a figyelembe vehető érettségi tárgyakat és azok szintjét.

A tanulmányi pontszám értéke szintén 200 lehet. A felsőoktatási intézmények meghatározhatnak a középiskolai eredményekhez egy (ötödik) középiskolai tárgyat és az érettségi átlaghoz egy érettségi vizsgatárgyat.

1. ábra: Felvételi pontszámítás 2024-től

Új elemként jelenik meg az intézményi pontszám, amelynek értéke 100 lehet. Az intézményi pontok körét a felsőoktatási intézmények határozzák meg, amelyek a következők lehetnek:

• emelt szintű érettségi vizsgaeredmény;
• nyelvtudás;
• felvételi vizsga;
• esélyegyenlőség;
• sporteredmény;
• kompetenciaszint;
• szakképesítés;
• munkatapasztalat;
• részképzésben való részvétel;
• felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél.

Osztatlan tanárképzés

2022 szeptemberétől új, egységesen ötéves (általános és középiskolai) osztatlan tanárképzés indult. A képzés időtartama: 10 félév (ebből az utolsó félév során a hallgatók egy összefüggő egyéni iskolai gyakorlaton vesznek részt). A tanárjelölt fél évet tölt el az egyetem egyik partneriskolájában, ahol felkészül a tanári munkára, illetve ő maga is tanít mindkét szakjából)[1]. Ennek az új típusú tanárképzésnek a fókusza a gyakorlatorientált képzés megvalósítása. Cél, hogy a felsőoktatási intézményeket úgy hagyják el a hallgatók, hogy pályakezdésükhöz megfelelő önbizalommal és ismeretekkel rendelkeznek.

A megújult tanárképzés mintatantervében az egyik legszembetűnőbb változás a korábbihoz képest az iskolához kötött gyakorlati tárgyak első szemesztertől való megjelenése.[2] A Pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok című kurzus több féléven keresztül ad lehetőséget a hallgatóknak arra, hogy közvetlenül az iskolában figyeljék és ismerjék meg a pedagógusszakma kihívásait és módszereit. Az iskolai jelenlét egészen a képzés végéig megmarad, egyre bővülő gyakorlati idővel és egyre komplexebb feladatokkal, illetve módszertani repertoárral. Így a szakmai szerepszocializáció az egyetemre való belépés első pillanatától megkezdődik. A tanári felkészítés pedagógiai-pszichológiai moduljának több tantárgya is ennek a szocializációs folyamatnak a támogatását szolgálja, a lexikális ismeretek elsajátításán túl. A pszichológiai kurzusok közül a Szakmai önismeret és a Pedagógiai pszichológia gyakorlat kurzus ad tágabb lehetőséget a szakmai szerep önreflektív kidolgozására. A teljes képzési rendszer inspirálja és igényli a pedagógushallgatók reflektív gondolkodását és így egy egészen újszerű, transzverzális kompetenciakészlet kialakulását és fejlődését motiválja és katalizálja.

A tanárképzésben fontos cél, hogy a hallgató a képzés elvégzésével képes legyen önmaga megtervezni egyéni fejlődési és tanulási útját. Ebben a folyamatban az autonómia és a saját tanulásért való felelősségvállalás kialakítása kiemelten fontos tényező. Az önszabályozó tanulás nem pusztán egy kognitív képesség, hanem egy olyan összetett kompetencia, amelyben számos személyiségtényező is szerepet játszik, mint például az önismeret, a tapasztalatokra való nyitottság vagy a kritikák kezelésének képessége.

Osztott, több ciklusú tanárképzés – a tanári mesterszak megszerzésére irányuló párhuzamos képzések

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. §-ának 2020. július 31-től módosított (1a) bekezdése értelmében lehetőség nyílt arra, hogy a nem tanári mesterképzési szakon tanuló hallgató párhuzamos képzésben tanárszakon folytasson képzést. E törvényben némi módosítás következett be 2022 szeptemberében. Diplomától, szakképzettségtől és szakoktól függően 2, 3 és 4 féléves képzések jelentek meg, amely képzések lehetővé teszik, hogy a szükséges és elégséges legrövidebb időn belül tanári képesítést szerezzen a hallgató (1. táblázat).

1. táblázat: Példa – A Miskolci Egyetem rövid ciklusú tanárképzésének „ösvényei”

Belépés	Félévek száma
Nem tanári MA után v. diszciplináris MA-val párhuzamosan: mérnöktanár, közgazdásztanár	2
Nem tanári MA után v. diszciplináris MA-val párhuzamosan többi szakon + informatika BSc után	2
Főiskolai tanári, osztatlan általános iskolai tanári után, azonos szakon	2
Szaktanár azonos szakon (Osztatlan általános iskolai szintemelő)	2
Főiskola, egyetemi, mester szintű közismeretei tanári után szakmatanárira (mérnök, közgazdász, eü) másik szak	4
Főiskola, egyetemi, mester szintű közismeretei tanári után másik szak	3
Földrajztanár (természettudomány-környezettan szakos tanári előképzettség esetén)	3
Földrajtudományi BSc után földrajztanár	3
Tanító után	4
Szakoktató alapképzés után	4
Szakmai alapképzés, főiskolai képzés után (eü.tanár)	4
Szakmai alapképzés, főiskolai képzés után (mérnöktanár, közgazdásztanár)	3
Szakmai alapképzés, főiskolai képzés után szakképző intézményi munkatapasztalattal (kivéve eü. tanár)	2

A gyakorlatorientált tanárképzés megvalósítása – jó példa – Miskolci Egyetem

A gyakorlati képzés célja a hallgatók professzionális felkészítése a tanári pályára, amelynek eredményeképpen a szaktudományos ismeretek mellett magas pedagógiai mesterségbeli tudással hagyják el a felsőoktatási intézményt. A gyakorlatorientált tanári felkészítés fókuszában a hallgató tudásának, képességeinek, attitűdjeinek, autonómiájának és felelősségének, a tanári pálya iránti elköteleződésének a kialakítása, fejlesztése, továbbfejlesztése áll.

2. ábra: A Miskolci Egyetem tanárképzésének felépítése

A képzés a transzverzális kompetenciák kialakítása mellett elősegíti a reziliencia kialakulását. További cél, hogy a gyakorlat megkönnyítse az egyetemi tanulmányok és a munkaerőpiaci követelmények közötti átmenetet. Kívánalom továbbá, hogy a hallgatók értsék az oktatásnak a társadalom fejlődésében betöltött szerepét. A Miskolci Egyetemen az elméleti képzés/felkészítés és a gyakorlatszervezés egy intézethez tartozik (2. ábra).

A képzés eredményeként a hallgatónak lehetősége van

• megismerkedni a pedagógusszerep teljességével;
• az elméleti és a gyakorlati tudást integratívan kezelni, összekapcsolni azt a pedagógiai munka során;
• az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítására;
• a tanulók életkori és szociokulturális sajátosságainak, a tantestület az iskolai légkör jellemzőinek, az intézményt körülvevő társadalmi környezet megismerésére;
• annak elsajátítására, hogy képes legyen kritikus gondolkodásra és problémamegoldásra nevelni a diákokat, érzékenyen reagálni a szociális hátterükre, a szülők igényére, valamint arra, hogy középpontba helyezze a tanulók egyéni szükségleteit és személyre szabott fejlesztését.

A képzés minden szegmensében megjelenik a kívánalom, hogy a tehetséggondozás mellett a tanárképzés kiemelt célja a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulócsoportok nevelése, előtérbe helyezve a méltányos oktatási környezet megteremtését.

Az egyes gyakorlatszervezések rövid bemutatása

Előre bocsátjuk, hogy a Miskolci Egyetem a minél hatékonyabb felkészítés céljából már az első szemeszterben kívánatosnak tartja az iskolai gyakorlat megkezdését, de – a hatékonyság miatt – nem javasolja a gyakorlat tömbösített teljesítését. Ez alól kivétel a 10. félév.

A Pályaismereti és szocializációs gyakorlatok (1–3. félév) célja a hospitálások és az egyéni, illetve csoportos feladatok megoldása, valamint a tanítással összefüggő „részfeladatok” végzése révén az iskola világával, a pedagógusszereppel, a pedagógus feladataival, a tanulócsoportok sajátosságaival való megismerkedés, a tanórákon és azon kívül. A hallgatók képesek lesznek a szerzett tapasztalatok irányított, majd egyre önállóbb elemzésére, értelmezésére. Ez az első fázis egy olyan – pedagógus pályára való – szocializációs folyamat, amelyben gazdag lehetőségtér jelenik meg a hallgatók számára módszertanilag, lexikális tudásban, valamint a szakmai önismeretüket tekintve. A Pályaismereti és szocializációs gyakorlatok során a hallgató folyamatos támogatást kap a megszerzett tapasztalatok integrálására.

A Társas vagy egyéni tanítási gyakorlatok (4–7. félév) célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a globális óramegfigyelések és a fókuszált hospitálások keretében szerzett tapasztalatok szakmailag releváns reflexiójára, az órákon és azokon kívül végzett részfeladatok, illetve a teljes időkeretet felölelő tanítások, foglalkozástartások elemzésére az i-mentorral (iskolai, gyakorlóterepi szakvezető), a hallgatótársakkal, valamint az aktuálisan kapcsolódó elméleti pedagógiai és pszichológiai tárgyak óráin 1-1 problémakör elemzésére. Ez a gyakorlatcsoport már a fokozott tudatossági szint kialakítását célozza meg a hallgatóknál: a sikerélmények beépítésén túl a folyamatos hibakorrekció és tapasztalati tanulás lehetőségét adva. Ebben a fázisban kerül előtérbe a hallgató személyiségének és a pedagógiai szakmai ismeretanyagnak az egymáshoz történő konstruktív illesztése.

A Szaktárgyi tanítási gyakorlatok (8–9. félév) célja, hogy a hallgatók elsősorban a szakjukhoz kötődő a tanári feladatokkal, az azokat szabályozó dokumentumokkal, valamint azoknak az osztályoknak/csoportoknak a sajátosságaival ismerkedjenek meg, ill. bővítsék tudásukat, amelyekben tanítani fognak. Lehetőség szerint minél szélesebb körű tervezési, szervezési, ellenőrzési, értékelési, módszertani digitális eszközhasználati tapasztalatokat szerezzenek mindkét általuk oktatandó szaktárgyuk vonatkozásában. A gyakorlat középpontjában a különféle tevékenységek egyre tudatosabb végzése, a „hibák” javítása, a „hiányosságok” pótlása áll, valamint az ezekre való rendszeres reflexió. Ebben a folyamatban a vezetőtanár támogató, facilitáló szerepe kiemelkedő, akinek a hallgatót abban is segítenie kell, hogy egyre önállóbban legyen képes a különféle tevékenységek ellátására, valamint pl. a tanulók sajátosságaihoz, igényeihez illeszkedve módszertani repertoárjának bővítésére, változatosabbá tételére. A Szaktárgyi tanítási gyakorlat során szerzett tapasztalatoknak meg kell alapozniuk az Összefüggő egyéni iskolai gyakorlatot.

Az Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (10. félév) célja, hogy a tanárjelölt hallgató a szaktárgyak tanításán kívül az adott intézmény életében, mindennapjaiban – lehetőség szerint a legtöbb területen – aktívan részt vegyen. Iskolai/intézményi mentora irányításával legyen képes önállóan végezni órai, iskolai és iskolán kívüli feladatait, amelyek magukban foglalják a tanári kompetenciák fejlesztési terve alapján megtervezett tanítás/foglalkozás tartását, a hospitálást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, valamint a saját szakmai fejlődést megalapozó feladatok végzését, az adatgyűjtést, tapasztalatok szakszerű dokumentálását. A gyakorlat további célja, hogy bővüljenek a tanárjelölt általános tanári és az adott tanári szakképzettséghez, szerepkörökhöz kapcsolódó gyakorlati ismeretei, az iskola világával kapcsolatos tapasztalatai, fejlődjön saját pedagógia tevékenységével kapcsolatos elemző-értékelő képessége, reflektív gondolkodása, tudatosítsa pedagógiai nézeteit, felkészüljön az önálló tanári szerepre, illetve, különösen ebben a gyakorlati szakaszban, folyamatosan gyűjtse a portfólió anyagát, vezessen reflektív naplót.

A Miskolci Egyetemen a gyakorlat évfolyamonkénti szervezése azt a gyakorlatot követi, hogy a hallgatók iskolai elfoglaltsága lehetőleg délelőtti órákra essen, amelynek a szervezési kívánalma, hogy a tanárképzési órákon kívül a szakos órák is igazodjanak a terepi/iskolai gyakorlathoz (2. táblázat).

2. táblázat: A hallgatók egyetemi képzésen és a gyakorlaton való részvételének a (lehetséges) beosztása, évfolyamonkénti bontásban (E = egyetem, Gy = gyakorlat)

	Hétfő	Kedd	Szerda	Csütörtök	Péntek
1. évfolyam	E	E	E	GY délelőtt	E?
2. évfolyam	E	E	GY délelőtt	E	E?
3. évfolyam	E	GY délelőtt	E	E	E?
4. évfolyam	GY délelőtt	E	E	E	E?
5. évfolyam	E	GY	GY	GY	GY

Az 5. évfolyam Összefüggő gyakorlata minden hallgató tekintetében egyénileg alakul.

A gyakorlóhely és a szakvezető pedagógus kiválasztása

A gyakorlati képzés egyik fontos célja a hallgatók felkészítése az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazására. A hallgatók legfőbb feladata, hogy a gyakorlóhelyükön tapasztalatokat szerezzenek és a tanulók megváltozott igényéhez igazodó, színvonalas tanítási órákat tartsanak. A gyakorlaton első éves koruktól fokozatosan ismerjék meg az intézmény szervezeti felépítését, működését, kapcsolódjanak be a tanulói közösségek életébe, alakítsanak ki kapcsolatot a pedagógusokkal, a diákokkal és a szülőkkel. Nyerjenek bepillantást az intézmény és partnerei együttműködésébe. A Miskolc Egyetemen a jelölt munkáját az első három évben az iskolai (i-mentor) és az egyetemi mentor (e-mentor) majd a felsőbb évfolyamokban a szakvezető és szakmentor segíti.

A tanárképzés segítése kutatással

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézete 2021-ben létrehozott egy kutatócsoportot, „Közoktatás és a felsőoktatás partneri kapcsolata” (KFPK) kutatócsoport néven. A kutatócsoport azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a gyakorlatorientált képzési irányt szem előtt tartva, az egyes oktatási szinteket összekapcsolja, illetve az iskolák és az egyetem közötti kapcsolatot és a közös munkát támogassa, vizsgálja, kutassa. Az egyetem és az iskolák közötti együttműködés a tanárképzés területén a „tudásháromszög” triád, egy sajátos formájaként értelmezendő (3. ábra).

3. ábra: Az egyetem, a hallgató és az iskolák közötti együttműködés azonos státusza

Ez a fajta együttműködés ideális keretet biztosíthat a kutatás, az oktatás és az innováció összekapcsolásához az oktatási szektorban. Az iskolák és az egyetem közötti partnerségi kapcsolatok számos előnyös eredményt hozhatnak. A kutató csoport olyan kutatási témákat választ, amelynek területi, régiós, országos és nemzetközi jelentősége és időszerűsége mellett megvannak a kutatási előzményei vagy az intézményi gyökerei (Országos Neveléstudományi Konferencia 2022; K. Nagy et. al., 2022), valamint a kutatás elvégzésének tárgyi és személyi feltételei is. Ehhez a Tanárképző Intézetben a Ph.D. fokozattal rendelkező, minősített oktatók aránya 100%.

Összegzés

Az új típusú tanárképzés a bevezetés időszakában tart, de már most érezhetőek pozitív eredmények. E tekintetben elsősorban az egyetemi mentorok és a hallgatók visszajelzéseire támaszkodunk.

Minden tanárképző intézmény önállóságot, szabadságot kap abban a tekintetben, hogyan, milyen módon szervezi meg a képzését. A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében a (szakmai-elméleti) oktatási és a (gyakorlat)szervezési feladatok párhuzamosan futnak, harmonikus egységet alkotnak, beleértve az oktatási feladatok végzésében és a gyakorlatszervezésben résztvevő kollégák személyét is. Tulajdonképpen a Miskolci Egyetem azt, hogy az elméleti képzés/felkészítés és a gyakorlatszervezés egy intézethez tartozik, ideális állapotként éli meg. Előnyt jelent, hogy a képzés alatt, megismerve a hallgatókat, megpróbálja személyre szabni a gyakorlóhely kiválasztását, a hallgatóknak kijelölt feladatokat és a haladás tempóját.

Források

K., Nagy Emese – Lubinszki, Mária – L., Pálfi Dorina – Fazekas, Róbert (2022): Innovatív helyzetkép a gyakorlatorientált tanárképzés megújításáról. Új Pedagógiai Szemle 11–12 pp. 128–143.

8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300008.emm

 

[1] R. 1. melléklet 4.1.2. ca): képzéssel párhuzamosan folyó, különböző típusú partnerintézményekben, saját szakpárjához is tartozó órákon, foglalkozásokon végzett, az ajánlott tantervben meghatározottak szerinti társas gyakorlatok a pedagógiai és pszichológiai szakterületek oktatóinak vezetésével, kurzushoz kapcsolódva.

[2] A pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlatok célja, hogy a hallgatók tanári nézőpontból megfigyeljék az iskola világát, megfigyeljék az intézményi környezetet, infrastruktúrát, különböző iskolatípusokban tanórákon, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai rendezvényeken gyűjtsenek tapasztalatokat az iskola mint szervezet, mint munkahely működéséről, a visszajelzések alapján képet formáljon saját pályaalkalmasságáról.