6. szekció:

Virágné Nagy Éva

A pedagógusok teljesítményértékelésének
lehetséges megvalósulása vezetői szemmel

A teljesítményértékelés törvényi háttere

A Belügyminisztérium 2023 januárjában jelentette be, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatás területén. Ennek megfelelően a Pedagógusok Új Életpályájáról szóló törvénynek is egyik fontos eleme az új, teljesítményalapú bérrendszer bevezetése, ami által a pedagógusok a befektetett munkával arányos és méltányos bérhez juthatnak. A havi illetmény differenciált megállapításának alapja az a teljesítményértékelési rendszer lesz, melynek részletes szabályait előreláthatóan a köznevelésért felelős miniszter, kompetencia- és teljesítményalapú értékelési, szabályozó rendszert magába foglaló rendeletében határozza majd meg.

A teljesítményértékelés évenként ismétlődő értékelési forma, a meglévő külső értékelések alkalmazása mellett, az adott intézmény belső értékelési rendszere. Eredménye befolyásolhatja majd a pedagógusok, vezetők, igazgatók juttatását is.

Előadásomban elsősorban a pedagógusok teljesítményértékelésére az általános iskolai intézményen keresztül fogok fókuszálni, melynek alapját a 2023. március 10-től 2023. június 20-ig terjedő időszakban e témában végzett pilot képezi, amit 26 intézményben 1006 pedagógus (vezető, igazgató, igh., munkaközösségvezető) segítségével valósítottak meg. A pilotprogram zárását követően a tervezett pedagógus teljesítményértékelési rendszert felülvizsgálták, hatására a teljesítményértékelés több részén is változtatást, kiegészítést, módosítást hajtottak végre. A rendszert folyamatos javítják, alakítják. Ezért az elhangzottak, a leírtak, egy szupervíziónak is tekinthetők.

A teljesítményértékelés

Célja: a pedagógusok teljesítményének megerősítése, javítása, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztése az egyéni és a szervezeti célok összhangjának megteremtése mellett a rendszerszintű, éves teljesítményértékelés bevezetése, a belső és külső értékelés és kontrollrendszerek összehangolása, a meglévő értékelési formák egyszerűsítése, eredményeinek becsatornázása.

Alapelvei:

• egyszerű, világos felépítés;
• jellemezzék a gyermekek, tanulók tervezett fejlesztése során elért eredmények;
• adatokra, tényekre épülő rendszer az objektivitás erősítése céljából;
• mérésekre, iskolai eredményekre alapozzon;
• köznevelési adatszolgáltatásokból származó adatokat is vegyen figyelembe;
• átlátható és kezelhető számú teljesítménykövetelménye legyen;
• éves értékelési logika szerint készüljön;
• jól definiált, közérthető szempontok alapján.

Fontos feladata: ösztönözze, motiválja a pedagógusokat a minőségi munkavégzésre.

Az egyéni teljesítményértékelés rendszere:

• évente sorra kerül;
• intézménytípusonkénti protokoll szerint történik;
• a vezető feladata lesz, amelybe vezetőtársakat bevonhat;
• e-Krétában történik a dokumentálása.

Az értékelést meghatározott szempontok és azok mennyiségi és minőségi mutatói alapján végzi az intézmény vezetője, illetve az általa felkért, az adott pedagógus munkájára rálátással bíró vezető.

A teljesítményértékelési rendszer két részből áll:

• személyre szabott szakmai követelmények meghatározása és értékelése (3 szempont);
• munkavégzés meghatározott szempontjai (mennyiségi és minőségi mutatókkal) alapján történő értékelés (9 + 1 szempont volt a pilotban).

Az értékelt személy számára ismertek lesznek a vonatkozó szempontok, amelyet kiegészít a saját teljesítménycéljaival, melyet minden tanév szeptemberében önmaga vállal (az intézmény pedagógiai programjával, igényeivel összhangban), majd a vezetővel történő egyeztetés után kerül az értékelés szempontjai közé.

Az értékelésben résztvevők:

• a pedagógus, aki a saját munkáját, az önállóan vállalt feladatok „teljesítményét” értékeli (önértékelés);
• az igazgató, intézményvezető, illetve az általa felkért, az adott pedagógus munkájára rálátással bíró vezető, aki a pedagógus munkáját értékeli.

A teljesítményértékelés kiterjed majd a pedagógus munkakörének minden elemére, összetevőjére, részletére. Többek közt:

• kötelező tanórákra, foglalkozásokra, óvodai ellátásra, óvodai foglalkozásra, napközis ellátásra, tanulószobai - kollégiumi csoportfoglalkozásokra;
• az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció tervezettségére, szervezettségére, hátránykompenzáló hatására;
• tanórán kívüli foglalkozásokra, tevékenységekre, szakkörökre, korrepetálásokra, diáksportra felkészítésekere, önképzőkörök munkájára;
• tanulmányi versenyekre való felkészítés eredményességére;
• pályázati tevékenységekre;
• innovációra, önképzésre, továbbképzésre;
• tanulókkal való viszonyra, szülőkkel való kapcsolattartásra;
• kollégákkal, munkatársakkal való együttműködési készségekre;
• munkaköri kötelességeken túl vállalt feladatokra;
• munkamorálra, munkafegyelemre;
• adminisztrációs tevékenységekre.

Tanévenként ismétlődő tevékenység lesz, mely a szeptembertől június 30-ig terjedő időszakban értékeli az elvégzett és vállalt feladatokat.

Az értékelés folyamata:

• személyes teljesítménycélok kijelölése → résztvevői: pedagógus;
• célkijelölő beszélgetés, célok véglegesítése és jóváhagyása → résztvevői: pedagógus, értékelő, vezető;

ezeket írásban rögzíteni kell (a KRÉTA informatikai felületén);

• az értékelő begyűjti a szükséges adatokat → résztvevői: pedagógus, értékelő;
• személyes értékelő megbeszélés, tanítási-nevelési évenként egy alkalommal → résztvevői: pedagógus, értékelő, vezető;
• végleges értékelés;
• az értékelés rögzítése írásban az informatikai felületen;
• az értékelés kinyomtatása és aláírása;
• a teljesítményértékelés eredménye alapján a bérdifferenciálás mértékének megállapítása a következő nevelési-tanítási évre → résztvevői: vezető, fenntartó.

Az értékelés alapján kerülhet sor a béreltérítésre, illetve fejlesztési szükséglet megfogalmazására, az alábbiak szerint:

• átlag feletti (kiemelkedő) teljesítményt nyújtók (80% vagy afelett) esetén többletjuttatás;
• átlagos teljesítményt nyújtók (50–80%) esetén egyedi indoklás alapján van lehetőség többletjuttatásra, ha egyébként az érintett pedagógus elérte legalább a megszerezhető pontszám 70%-át;
• átlag alatti (fejlesztendő) teljesítményt nyújtók (50% alatt) esetén többletjuttatás nem adható, a fejlesztés eszközeit az értékelőnek, az értékelt pedagógussal közösen meg kell fogalmaznia és rögzítenie kell (továbbképzésen való részvétel, óralátogatások stb.).

A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az igazgató javaslatára és egyetértésével –– munkáltatói jogkörében eljárva mérlegelés alapján, szeptember 1-jétől a következő naptári év augusztus 31-jéig terjedő időszakra differenciáltan megemelheti (először 2025. szeptember 1-jétől)[1].

A teljesítményértékelés bevezetése

Bevezetésével kapcsolatos fontosabb mérföldkövek:

• 2023/2024. tanév a pilot időszaka; a vezetők megismerik és elsajátítják az értékelési módot.
• 2024/2025. tanév a teljesítmény értékelés bevezetésének szakasza (2024. szeptember 1. és 2025. június 30. közötti periódus).

2025. szeptember 1-től a teljesítményértékelés eredményeként a munkáltató először állapíthat meg eltérített illetményt[2].

[1] A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 98. § (3) bek. és 160. § (7)

[2] A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 160. § (7)