6. szekció:

Fórum

A szekcióban elhangzott témákról

Résztvevők:

• Marosi Katalin osztályvezető – Oktatási Hivatal Pedagógusminősítési Osztály.
• Virágné Nagy Éva alelnök – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete.
• Máté István Senior Service Designer és médiatervező, felnőttképző – PixelSpecialista.hu.

Moderátor:

• Jurecz Emil általános alelnök – Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete (KÖSZOE).

A szekció munkájához online formában előzetesen 19 kérdést juttattak el a Köznevelési Szakértők Országos Egyesületéhez.

Vitaindítóként, ezekből az eljuttatott kérdésekből olvastunk fel a fórum elején, a válaszokat Áldási Edit KÖSZOE főtitkár jegyezte fel.

A jelenlévők is tettek fel néhány kérdést, de inkább hozzászóltak a témához. Elmondtuk a jelenlévőknek, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban célunk a megismert problémák, információk továbbítása az Oktatási Hivatal felé, és bízunk abban, hogy az itt felmerült javaslatok is segíteni fogják a törvényhozók munkáját a témákkal kapcsolatos esetleges korrigálásokat, pontosításokat.

Marosi Katalin osztályvezető asszony válaszolt az elhangzott szakmai kérdésekre, és ígéretet tett arra, hogy az írásban eljuttatott felvetésekre válaszolni fognak.

Az ADHD-s gyerekek hatékony integrálásának gyakorlati elemei

A felvetett témával kapcsolatosan a választ sajnos ezen a fórumon, nem tudjuk megadni!

Miként alakul át a tanfelügyelet?

Az előadásban elhangzott megoldás született a következő évekre vonatkozóan. Annak, hogy a döntések milyen elvek alapján, hogyan születnek, sok lépcsője van. Nyilván volt egy kormányzati törekvés, hogy a belső értékelést megerősítsék és ezzel párhuzamosan a külső értékelést egyszerűsítsék. A döntésben sok összetevőt mérlegeltek, így szerepet játszott a korábbi évek tapasztalata, az intézményektől jövő visszajelzések az önértékelés és a tanfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatban.

Moderátor: Kicsit aggódom a külső ellenőrzés (pedagógus, vezetői tanfelügyelet) megszűnése miatt. Mert a külső tanfelügyelet segítő, objektív szakmai visszacsatolást adott az érintett kollégáknak, illetve az intézmény vezetőjének. Ez azért fontos, mert az intézményben elfogadott szakmai szemléletet egy külső visszacsatolás vagy megerősítette, vagy szembesítette az elvárásokkal, így szolgálta az intézmények azonos szemléletű (nem eltérő) szakmai fejlődését. Más szempontból persze lehet előnyös is a változás. Megmaradt a feladat, csak át lett helyezve az igazgatónak, az intézmény vezetőjének. A változtatás szándéka szerint tehát a pedagógus munkájáról a szakmai visszacsatolást nem a külső tanfelügyelő szakértő fogja elvégezni, hanem az intézmény vezetője, aki együtt dolgozik a kollégával, többet lát a pedagógus munkájából, mert jobban ismeri a munkáját, mint a szakértő. Az intézményi tanfelügyelet pedig vizsgálni fogja az intézmény vezetőjének ellenőrzési munkáját, itt jelenik meg a külső visszacsatolás.

Az alap tanfelügyeleti képzést kibővítik azoknak, akik nem végezték el a komplex képzést?

Igen, lesz ilyen jellegű bővítés, tehát a komplex eljárásban részt vevő szakértők külön képzésben részesülnek majd. Az alapképzésben – tehát az új szakértők képzésében – most az akkreditációnál, nyilván lesz szó a komplex ellenőrzésről, mint technikáról, mint módszerről, de alapvetően a komplex szakértők képzése az egy teljesen külön képzési forma marad, hiszen szűkebb körét érinti a szakértőknek. Jelenleg 3600 szakértőnk van, és abból 300 egyelőre az, aki a komplex értékelésekben részt vesz. Nem lesz nagyobb a szám 400 körülinél. Tehát nem érint minden szakértőt ez az ismeret.

Megmarad-e az intézményi tanfelügyelet mostani formában?

Erre volt az előadásban is példa, igen, megmarad. Tehát ez a korábbihoz hasonlóan, ugyanazokkal a módszerekkel, ugyanazzal az eljárással zajlik majd. Ez az önértékelésre is és a tanfelügyeletre is vonatkozik.

Az intézményvezetők ellenőrzése miképp valósul meg, hogyan kapcsolódik az intézményi tanfelügyelethez?

Az intézményvezetők tanfelügyelete, önértékelése megszűnik. Ez – ahogy Virágné Nagy Éva is említette az előadásban – a belső teljesítményértékelésnek a része lesz, tehát úgy, ahogy a pedagógust a vezetője, a vezetőt is a belső teljesítményértékelésben a fenntartó értékeli. Hogy milyen formában, hogyan, milyen szempontrendszer alapján fog az értékelés történni, kidolgozás alatt áll még, ezért várjuk a jogszabály megjelenését. Az, hogy a vezető, hogy látja el a teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatait, azt pedig én említettem az előadásomban. Ez beépül majd néhány szempont erejéig az intézményi tanfelügyelet szempontrendszerébe, elvárásrendszerébe.

Milyen módon épül be a teljesítményértékelés a tanfelügyeletbe?

Ezt az előadásomban már érintettem, elmondtam.

A változás hogyan, milyen mértékben fogja befolyásolni, a kollégák pedagógus II, és mesterpedagógusi jelentkezéseit?

Hogy hogyan változik az érdeklődés a jövőben? Ez az, amit nehezen tudunk megbecsülni. Ez azon múlik, hogy az intézményekben a fokozatokon belüli, magasabb fokozatba lépést, mennyire tudja a munkáltató anyagi vonalon is kifejezni a fizetésben. Mert látható, hogy a Pedagógus I-es és a Pedagógus II-es kategória ugyanaz a (minimum és a maximum) sáv, minimális eltéréssel. A mesterpedagógusnál azért van egy nagyobb bérugrás.

Ha nem látja a pedagógus kolléga azt, hogy érdemes a minősítési fokozatot megszerezni, akkor fog jelentkezni Pedagógus II-es minősítésre?

Akik most jelenleg Pedagógus II-esek – és rövidült a bekerülés a mestereljárásba – ott inkább látok esélyt arra, hogy többen jelentkezzenek. De megmondom őszintén, nem látom, még becsülni sem tudom ezt a számot. Amit látunk, hogy a 2024-es eljárásra most körülbelül 6200 fő jelentkezett. 2023-ban 7–7,5 ezer minősítendőt regisztráltunk. A korábbi években tudjuk, hogy volt, amikor 13–15 ezer pedagógust minősítettünk, úgyhogy azért ez a szám most jelentősen leesett. Nem említettem az előadásban, de a kötelező eljárásban körülbelül 15–16 ezer emberről lehet szó, bár most pontos számokkal nem készültem. Tehát körülbelül 16 ezer ember került be a kötelező eljárásba, és abból volt ez a körülbelül 800 ember, aki továbbra is akart minősülni. (Csak, hogy az arányokat érezzétek).

Ez kevés – szúrta közbe a kérdező.

Köszönöm, hogy ezt a megjegyzést tetted, mert amivel viszont kalkulálunk, az az, hogy a Pedagógus I-ből már egy év után lehet jelentkezni Pedagógus II fokozatba. Talán így a fiatalok motiváltabbak most ebben. Mert nem olyan nagy munka a következő fokozatnak megfelelni. Tulajdonképpen néhány kiegészítéssel korrigálja a korábbi porfólióját. Szinte ugyanazzal az anyaggal mehet tovább az újabb minősítési fokozatba. Erre mondtam az előadásban, hogy szakmailag nem tudom mennyire van ennek létjogosultsága. Ez – tényleg csak a szakmai oldalát tekintve – kétséges számomra.

A Fórum a kérdések után egy szakmai beszélgetéssé/vitává vált, ahol a résztvevők egymással beszélgetve vitatták meg a felvetett problémáikat. A szakmai párbeszéd után lezártuk a fórum munkáját.

Az Oktatási Hivatalnak továbbított kérdések

Az egyesülethez a konferenciát megelőzően beérkezett további kérdések (ezeket továbbítottuk az Oktatási Hivatalba):

• Milyen tervek vannak az idősebb kollégák szakértői munkájának fizetésben is megjelenő értékének megőrzésére?
• Mennyiben lehet az intézményvezetőket kötelezni az illetménytáblázatban szereplő különbségek érvényesítésére?
• A béralku negatív bérhatásait miként lehetne kiküszöbölni?
• Mi a jelentősége a „várható” szónak az illetményt és a további feltételeket tartalmazó dokumentumban?
• „10% bértömeg tervezhető”. Mikor és mi alapján dönt erről az igazgató?
• Mi alapján változhat az alapilletmény az elkövetkező években? Hogyan térhet el jelentős mértékben a gyakornok és a mesterpedagógus illetménye?
• Tálalókonyha esetében konyhai kisegítőt Mt. hatálya alá helyeztem. Adhatom-e neki a minimálbért, ha eddig garantált bérminimumot kapott? Cafeteriát megvonhatom-e?
• Felzárkózó települések listáján nem szerepelünk. Ha az októberi statisztikában megvan a HH és HHH 10%-os arány, januártól adhatom-e az esélyteremtési illetményt?
• Köznevelési foglalkoztatotti jutalom: ha januárban lenne esedékes a 25 éves jutalom – a közalkalmazotti jutalom miatt – de a 30 éves is esedékes lenne a magánfenntartású intézményben eltöltött idő miatt, akkor jár mind a kettő?
• Szakértő vagyok és munkaközösség-vezető is. Mennyi lesz 2024. jan. 1-től a kötelező órám? Ha a tantárgyfelosztásban 21 órám van, akkor ebből mennyi a kötelező órám feletti rész (túlóra)? Mennyi lesz 2024. január 1-től?
• Átfedési idő: Minden csoportban egy óvodapedagógus dolgozik egy fenntartó által fizetett pedagógiai asszisztenssel. Jár neki az átfedési idő „hiánya” miatt pénz?

Óvodavezető egyedüli pedagógusként vezet csoportot. 15 órában van a csoportban. Neki is jár az átfedési időre pénz?