Dr. Varga-Bajusz Veronika

A tanárképzés átalakítása; felsőoktatás, szakképzés, innováció

Mindenekelőtt nagyon szeretném megköszönni Zolinak, hogy egy kicsit túltolta az előadását, mert – épp egy munkáshitelről szóló sajtótájékoztatóról beesve – volt egy kis akklimatizációra időm, úgyhogy ezt nagyon szépen köszönöm.

Sok szeretettel köszöntöm Önöket. Az előadásom témája a felsőoktatás, a szakképzés és a tanárképzés átalakítása – ami igazából mindent is jelenthet. Úgyhogy ezen a tematikán akkor végig is mennék. Nemrégiben került sor egyébként a modellváltott intézmények teljesítményének az értékelésére, az idei év értékelésére, úgyhogy majd ebből is tudok mutatni pár izgalmas diát.

Most alapvetően úgy gondolunk a tárcán belül a felsőoktatás, a szakképzés, az innováció, illetve felnőttképzés területeire, hogy azok a területek, amelyek a munkaerőpiac szempontjából abszolút kiemelt fontosságú területek, hiszen közvetlenül a munkaerőpiacra termelő oktatási rendszerekről beszélhetünk. Ezért is mindennél fontosabb, hogy ezek egymással együttműködve, egymást erősítve működjenek folyamatosan, és ezáltal a magyar gazdaság jövőképességét, tudásgazdaságát, tudásgazdagságát tudják támogatni. Ami az elmúlt évek eredményeit illeti a szakképzés területén: azt gondolom, hogy négy év alatt, az elmúlt négy évben – amit a szakképzés területén még Anna asszony vitt végig – a struktúra egy fantasztikus fordulatot eredményezett egy dinamikus, egy abszolút a munkaerőpiaccal együtt dolgozó, együttműködő szakképzési rendszerünk alakult ki. Egyébként anyaként is figyelemmel kísérem a működését. A lányom egy technikumban kezdte az idei tanévet. De azt látjuk, hogy egyszerre tud adni egy motivált tanári közeget, egy motivált diákközeget, és egyébként a környezetet is folyamatosan úgy tudjuk frissíteni, úgy tudjuk, próbáljuk felújítani, hogy minél inkább inspiráló legyen.

Mitől is van ez a motiváció? A diákok esetében azt látjuk, hogy egyrészt az ösztöndíjrendszer, amit bevezettünk, az az ösztöndíjrendszer, ami nyolc és 59 ezer forint közötti támogatást biztosít a fiataloknak. A rendszer egyben a hiányzáshoz is kötött, tehát hogyha túl sok az igazolatlan hiányzás (hét órát követően), akkor elesnek tőle. Ez például adott egy motivációt, ami egyszerre bent is tartja őket az iskolában, valamint egy tanulmányi elvárással tud ez magasabb lenni. A duális képzésbe lépés esetén már megjelenik a munkabér, amely akár 168 ezer forint is lehet. Erre jön rá az a pályakezdési támogatás, ami 150–300 ezer forint összegű. Próbáljuk úgy végig kísérni a diák életét bent, hogy folyamatosan arra ösztönözzük, hogy csinálja tovább, vigye végig a tanulmányait. Erre épül most rá egyébként a munkáshitel-konstrukció is.

Ami még fontos, hogy a szakképzésben dolgozók bérét is folyamatosan növeltük. Az idei évben a köznevelési dolgozók bérével egyszerre, egyező mértékben került sor, és várhatóan a jövő év során a további 21 százalék is beépül, pontosabban ráépül az eddigi bérekre.

Fontos még, hogy próbálunk folyamatosan korszerűbb körülményeket is kialakítani – a 21. századi szakképző intézmény projekt keretében több szakképző intézményt újítunk fel, hogy minél korszerűbb körülmények között tudjanak azokban tanulni, illetve tanítani. Azt érzékeljük, azt mutatják a versenyeredményeink, akár a tavalyi évi Euroskills, akár az idei évi World Skills versenyt vesszük, hogy nagyon szépen haladnak előre, hiszen tavaly második lett az ország az Euroskillsen, idén pedig a World Skillsen 70 ország közül Magyarország a tizedik helyezést érte el, több aranyérem, több bronzérem és több kiválósági érem is született ezen a versenyen. Ebből is látszik, hogy a magyar szakképzés világszínvonalúvá vált.

Ami szintén nagyon fontos és talán összefügg, vagy valószínűleg összefügg a motivációs eszközeinkkel, hogy már 20%-kal tudtuk csökkenteni az elmúlt években a lemorzsolódók számát. Ez több mint ezer főt jelent, aki bent maradt a szakképzésben, és szakmával a kezében tudott távozni az intézményeinkből. Ennek egyik fontos eszköze egyrészt a Dobbantó program, illetve a Műhelyiskola program, amellyel próbáljuk azokat a hátrányos helyzetű diákokat is minél inkább felzárkóztatni, hozzásegíteni szakmaszerzéshez, akik nehezebb körülmények között, nehezebb háttérből érkeznek az oktatási rendszerre.

Felsőoktatásra áttérnék ezek után, hiszen a szakképzésnek az is egy nagy előnye, hogy az elmúlt két évben meg tudtuk már duplázni a szakképzésből a felsőoktatásba érkező fiatalok számát, most már több mint 16 ezren nyertek felvételt a felsőoktatásba. A jövő év azt gondolom, hogy még eredményesebb lesz, hiszen akkor jönnek ki az átalakítás utáni első technikumi végzettek, mind az okleveles technikumi képzésekkel, mind az alap technikumi képzésekkel. Azt számolom, hogy ez most nagyon meg fog ugrani 2025 nyarán.

Szintén három-négy éve indítottuk el a felsőoktatás struktúrájának átalakítását, szintén egy versenyképességi, munkaerőpiaci, rugalmas struktúrát kívántunk kialakítani. Látható a folyamat, hogy melyik egyetem mikor állt át erre az új struktúrára és hogy érkeztek meg az új lehetőségeikhez. Az elmúlt években, a hallgatói létszám – köszönhetően egyrészt a modellváltásnak, másrészt a felvételi újraalkotásának vagy új felvételi szabályok megváltoztatásának – nagyon szépen elkezdett nőni. Folyamatosan bővülünk, erősödünk, és látszik, hogy régiós szinten nagyon szépen haladunk felfelé, közelítjük Csehországot is.

A modellváltott intézmények kapcsán még azt érdemes kiemelni, hogy míg öt éve hét, mostanra 12 egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában. Ez egyrészt rangsorfetisizmus szempontjából is biztosan fontos, de ami ennél is fontosabb, hogy ezeknek a rangsoroknak úgy van összetéve az indikátorrendszere, az elvárásrendszere, hogy a hallgatóknak, az oktatóknak olyan környezetet biztosító, olyan lehetőségeket adó felsőoktatási intézmények kerülnek a rangsorra, amelyek erősek ebben, amelyek valóban tudnak segíteni, inspirációt adni az ott dolgozóknak, illetve az ott tanulóknak.

A hallgatói eredményeket látva a tavalyi évben nagyon régóta nem látott eredményt értünk el, több mint 310 ezer hallgató volt a felsőoktatásban. Az pedig szintén kiemelendő, hogy idén nyáron már második éve több mint százezer hallgatót tudtunk felvenni. A modellváltott intézmények esetében, illetve az egyházi intézmények esetében van is egyfajta elvárásrendszer a szerződésükben, a teljesítményfinanszírozásukban, hogy milyen vállalásokkal, milyen hallgatói bővülési vállalásokkal rendelkeznek. Látható, hogy a növekedés valós üteme meredekebb, mint a vállalt, tehát várhatóan a finanszírozási időszak végére még erősebb teljesítés várható az egyetemektől.

Ami a preferenciákat illeti, szintén nagyon üdvözlendő, és az egyetemeink térségmegtartó erejének növekedését jelzi, hogy a vidéki egyetemek népszerűsége megugrott, most már minden második diák vidéki egyetemen kezdi meg a tanulmányait. Mind a jelentkezési, mind a felvételi adatokban most már átbillent az olló (49,7% vs. 50,3%), tehát még nem igazán kimutatható, de átbillent a mérleg a vidéki egyetemek javára.

Szintén fontos, hogy a teljesítményfinanszírozások olyan elvárásokat, olyan kéréseket tartalmaznak az egyetemekkel szemben, hogy azokra a képzésekre vegyenek fel minél több hallgatót, azokra vonzzák be a hallgatókat, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságúak. Ilyen a pedagógusképzés, a műszaki, a természettudományi, az informatika, az agrár-, az orvos-, illetve az egészségtudomány, de ennek a pedagógusképzés is elég jelentős részét képezi.

Bár nyilvánvaló, hogy a történelmi mértékű béremelés az, ami ennek leginkább a katalizátora volt, de azért azt is látni kell, hogy tavaly is, meg idén is ezüstérmes lett a pedagógusképzésre felvettek száma. Közel 15 ezer pedagógust vettünk fel, ebből 7400 körüli az, aki kifejezetten tanár-/tanítóképzésre jutott be, ott kezdi meg a tanulmányait. A pedagógusképzés a piros vonal, mutatja, hogy hogyan ugrott meg a létszám az elmúlt években.

Szintén az egyetemek teljesítményéhez tartozik, hogy a minőségi kérdéseket is támogatjuk, tehát minden olyan tudományos teljesítményt, amelynek eredményeképpen a rangsorokban az egyetemek erősödni tudnak, és ezáltal valós és versenyképes tudást, valamint oktatási környezetet tudnak biztosítani a hallgatóknak, oktatóknak. Látszik, hogy alakultak a lehívási arányok. Ez azért fontos, mert évről évre erősebben teljesítenek az egyetemek, évről évre többet tesznek oda annak érdekében, hogy a teljesítményfinanszírozásból minél inkább részesüljenek. Azért azt ne felejtsük el, hogy a modellváltott egyetemeknél már minden második forint teljesítményalapon jár. Tehát hozniuk kell ahhoz az indikátorokat, hozniuk kell ahhoz a vállalásokat, hogy hozzájussanak ahhoz a finanszírozáshoz, amihez szeretnének.

A felvételi trendekből csak egy kis képet hoztam, hogy milyen változások voltak, milyen trendfordulók az elmúlt években. Az is látszik, hogy a diploma értéke jelentősen nőtt. Az is kimutatható, hogy emiatt a levelező tagozatosok száma, a munka mellett tanulók száma is nagyon megugrott az elmúlt években, hiszen egy diploma átlagosan másfélszeres bérszorzót jelent, valamint kevesebb mint 42 nap alatt lehet vele elhelyezkedni. Az is jelentős eredmény, hogy minden ötödik felvettünk 30 év fölötti, tehát biztosan munka mellett vállalta a tanulást.

Amikor megvoltunk a rendszerek átalakításával – felsőoktatás és szakképzés –, akkor egyre jobban látszott az az igény, hogy – főleg már 2022-től – a tanárképzéshez is hozzá kell nyúlni, a pedagógusképzést is újra kell gondolni, abban is lépni szükséges, hiszen látszódott a távolság a kijövő hallgatók és a tanterem között. Ennek érdekében felmértük, hogy 2022-ben

• hol vannak a legnépszerűbb tanárképző helyek;
• mi jellemzi a bent lévő, a dolgozó pedagógusok statisztikai adatait;
• hányan jönnek ki egy évben, hány pedagógus diplomás várható, hogy megérkezik;
• milyen a felvettek száma, mely szakokra mennek leginkább, és hol igényel mindenképp beavatkozást.

Az eredmény az ötéves osztatlan tanárképzés lett, de emellett behoztuk azt a rövid ciklusú képzést, tanárképzést is, amelynek eredményeképpen két vagy három félév alatt tanárdiplomát szerezhet a hallgató. Nagyon fontos, hogy ez az alapképzésre épít. Ez nem azt jelenti, hogy bárki bármikor tanár lehet, hanem ehhez ott kell lennie annak a hároméves alapképzésnek, diszciplínaképzésnek, amely megadja azt a tárgyi tudást, amely egyrészt a NAT-hoz igazítását biztosítja, illetve olyan módszertant, továbbá olyan gyakorlatot biztosít, amelynek eredményeként aztán diplomás tanárként tud elhelyezkedni az egy-másfél évet követően.

Az is fontos változtatás volt, hogy az óvodapedagógusok esetében is hoztunk egy ilyen áramvonalasítást. Elindítottuk az óvodai nevelő képzést a technikumokban. Nem az óvodapedagógusok helyett, hanem az óvodapedagógus munkájának a támogatására jött létre ez a képzési forma, illetve azt is lehetővé tettük, hogy az óvodapedagógusok esetében a tanítóképzés kétéves ráképzéssel megszerezhetővé vált, pontosan azért, mert az óvoda és az iskola közötti átmenet eléggé azonosított gócpontja általában a gyerekek, a diákok tanulási útjának. Fontos, hogy összekössük ezeket a pedagógiai utakat.

Ilyen beavatkozási pontokkal haladtunk az elmúlt években, és emellett még a tavalyi évben a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem segítségével elindítottunk egy pilot programot, hogy hogyan lehetne a képzéseket még jobban átstrukturálni, átgondolni annak érdekében, hogy azok olyan tanárképzést eredményezzenek, amelynek eredményeként a gyakorlatba kikerülve azonnal használható tudással felvértezett tanárok helyezkedjenek el. Azonosítottunk több területet, ilyenek például az önálló tanárképzés kialakítása, a képzési tartalom NAT-hoz illesztése, a tantervi hálók felülvizsgálata, a módszertani oktatás közelebb vitele a diszciplína oktatáshoz, a gyakorlati képzés 10%-ról 25%-ra emelése, a köznevelésben dolgozó tanárok bevonása az egyetemi képzésekbe és fordítva. Azaz az egyetemi képzésben oktatók is tanítsanak át a köznevelési intézményekbe. Emellett a MAB segítségét is kérjük a tanárképzések felülvizsgálatára, illetve létrehoztuk a pedagógusképző központot és a tanárképzési tanácsot az egyetemeken belül, amiben elvárásként le is írtuk, hogy az egyetem partneri hálózatában lévő köznevelésben dolgozóknak is részt kell venni. Ez a tanárképzési tanács támogatja a pedagógusképző központ munkáját abban, hogy az egyetem tanárképzésének, a pedagógusképzéseinek a szupervízióját valósítja meg.

Ezzel indultunk el, létre is jöttek az új pilot KKK-k, amelyek ezeknek a szempontoknak megfelelően kerültek már kialakításra. A három intézmény el is kezdte az idei évtől ennek a megvalósítását, az idei évben bejövő hallgatók, illetve a bent lévő hallgatók már eszerint a képzés szerint kezdenek el tanulni. Bízunk abban, illetve a modellváltott egyetemek esetében ennek már szerződésben is rögzített lába van, hogy ők felmenő rendszerben ezt az új típusú képzési modellt vezetik be a jövőben, a jövő évtől kezdve.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. Ennyit szerettem volna a felsőoktatás, a szakképzés, a tanárképzés átalakítása témakörében Önökkel megosztani.

Mindenkinek további szép napot és jó tanácskozást kívánok!

Nagyon köszönöm!