Kalóné Szűcs Erzsébet, Dr. Pajtókné Dr. habil. Tari Ilona

A gyakorlatorientált pedagógusképzés tartalmi átalakítása

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – jogelődeivel egyetemben – immár két és fél évszázada folyamatosan aktív részese a hazai felsőoktatásnak. 2024. november 4-én múlt pontosan 250 éve, hogy megnyitotta kapuit a Líceum épülete. Az egyetemépítő püspök, gróf Eszterházy Károly – építve elődei iskolateremtő munkáira – 1774-ben azzal a céllal hozta létre az intézményt, hogy az a tudományok és a művészetek, a felsőoktatás és a kultúra szolgálatában álljon.

Eszterházy püspök főpap utódai megőrizték az örökséget. Mindannyian törekedtek fejleszteni az intézményt, illetve gondoskodni a benne zajló oktatói-kutatói, illetve művészi-alkotói munkáról. Közülük is kiemelkedik Pyrker János László érsek, aki 1828-ban megalapította hazánk első magyar nyelvű tanítóképző intézetét. Ezzel máig ható örökséget adott az egri pedagógusképzésnek.

Az ezt követő közel két évszázad során folyamatosan gazdagodott a pedagógusképzés kínálata, és a képzési programokban résztvevő hallgatói létszám. Mintegy ötvenezer pedagógus – tanító, tanár, óvodapedagógus és gyógypedagógus – szerezte meg felsőfokú végzettségét az egri intézményben, s szolgálhatta tudásával a tanítványokat, a közoktatást, tágabb értelemben hazánk épülését.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem ma a pedagógusképzés területén teljes képzési palettát és hozzá kapcsolódó egyedi, gyakorlatorientált metodikai rendszert kínál. Ezek a képzések az érdeklődő diákok rendkívül széles rétegét szólítják meg az oktatás minden szintjén immár évtizedek óta szerte az országból, sőt angol nyelvű képzési programjai révén immár az egész világból.

Konferenciánk címe: VÁLTOZÓ VILÁG, ÁTALAKULÓ NEVELÉS–OKTATÁS–KÉPZÉS. Mindannyian tudjuk, hogy állandóan változik a világ, vele együtt az oktatás, a képzés és a nevelés is állandó változásban van. Nincs köznevelés és szakképzés tanárképzés nélkül. Az elmúlt 25 évben folyamatos változások jellemezték a hazai tanárképzést is.

Az első kormányrendeleti szintű képzési és kimeneti követelmények az 1998. szeptemberében induló évfolyamokra vonatkoztak, tehát 26 évvel ezelőtt kezdődött a tanárképzésben az a folyamat, hogy rendeleti szinten, központilag meghatározott képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően képezik valamennyi felsőoktatási intézményben a pedagógusokat. 2005-ben jelent meg az a törvényi előírás, hogy 2006-tól már csak alapképzések indíthatók, és hároméves alapképzést követően lehet tanárképzésre jelentkezni, azaz 2009-től indult be a Bologna-rendszerű tanárképzés.

Négy év múltán, 2013-ban ismételten bevezetésre került az érettségire épülő osztatlan tanárképzés, amely 10 féléves képzést jelentett az általános iskolai, 12 féléves képzést a középiskolai tanári végzettség megszerzése esetén. Az utolsó egy év itt már tanítási gyakorlatról szólt, ami egy nagyon nagy változás volt az előző évekhez képest, hiszen a '98-tól induló főiskolai, egyetemi, általános iskolai és középiskolai tanárképzésben csupán négyhetes összefüggő tanítási gyakorlata volt a hallgatóknak. A bolognai rendszerű osztott tanárképzésben is csak féléves összefüggő gyakorlatot kellett teljesíteni a tanárjelölteknek, 2013-tól pedig egyéves összefüggő gyakorlatra mentek a hallgatóink.

Nagy változás történt a tanárképzés rendszerében 2022-től, amióta egységes, osztatlan tanárképzésre iratkozhatnak be a hallgatók. Attól egységes, hogy valamennyi diploma általános iskolai és középiskolai tanári kimenetet is jelent a hallgatóknak, tehát minden iskolatípusban elhelyezkedhetnek. Az összefüggő tanítási gyakorlat kezdetben tehát egyhónapos volt, majd az osztott tanárképzésben ez féléves időtartamra, 2013-tól egy évre növekedett. Az egyéves gyakorlatot viszont minimális gyakorló iskolai tapasztalat előzte meg.

A változó jogszabályi környezet mellett az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem mindig nagyon sokat tett azért, hogy különböző innovációkat vezessen be a pedagógusképzésbe. Ilyen újítás volt a Pedagógusképző Központ létrehozása 2016-ban. A tanárképző intézményekben a – törvényi szinten is nevesített – tanárképző központok létrehozása lehetővé tette, hogy – miután nálunk valamennyi pedagógusképzési szak megjelent – mi már akkor Pedagógusképző Központot hozzunk létre. Ennek a központnak az alapvető feladata volt kezdettől fogva

• a gyakorlati képzések szervezése;
• a partneriskolai hálózat kiépítése;
• a gyakorlóiskolával történő kapcsolattartás;
• a szakmódszertani alkotóműhely működtetése;
• a hallgatóink nyomon követése, illetve
• a tantervek felülvizsgálata minden pedagógusképzési szakon.

2019-ben vezetettünk be egy olyan pilot programot, amelyben - bár a központi képzési és kimeneti követelmények nem írták elő - a hallgatóink már képzési idejük kezdetétől a gyakorló iskolában más szemszögből, a tanár szemszögéből ismerhették meg az iskolát, amelyből érkeztek. Mivel akkor a rendelet[1] még nem adott erre egyértelmű lehetőséget, csak úgy tudtuk megoldani, hogy a tanári modulban megjelenő kreditértékű tantárgyakhoz kapcsoltuk ezeket a gyakorlatokat. Pilot programunk célja már 2019-ben is az volt, hogy minél gyakorlat-orientáltabb legyen a tanárképzésünk, minél többet vegyenek részt iskolai környezetben a tanárjelöltjeink.

2022-ben – RRF projekt[2] támogatásával – kidolgoztuk az Eszterházy Pedagógusképzési Modellt, amelynek célja a pedagógus mesterség legteljesebb mértékű elsajátíttatása, a pedagógusjelöltek elméleti és gyakorlati felkészítése annak érdekében, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket hivatásuk során magabiztosan és tudatosan, professzionálisan tudják alkalmazni. Képzési rendszerünkben központi szerepet kap a tapasztalás és a jártasság megszerzése. Az is célunk volt, hogy motiváljuk a diákjainkat a pályán való maradásra.

2023 decemberében kaptuk a Kulturális és Innovációs Minisztériumból azt a felkérést, hogy – a Nyíregyházi és a Debreceni Egyetemmel karöltve – ezt a modellt olyan szempontból fejlesszük tovább, hogy

• a képzési kimeneti követelményeket érték- és gyakorlatorientáltan igazítsuk a Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez;
• még jobban erősítsük a pedagógusképzés gyakorlati jellegét;
• a köznevelésből vonjunk be még nagyobb arányban pedagógusokat a pedagógusképzésbe, valamint
• a térségi szerepvállalás növelése céljából bővítsük a partneriskolai hálózatot, fejlesszük tovább a Pedagógusképző Központot.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyike azon felsőoktatási intézménynek, ahol a legtöbb levelező tagozatos hallgató tanul osztatlan tanárképzésben, hiszen az ország minden részéből érkeznek hozzánk hallgatók levelezős képzésre. Ezen hallgatóinknak nemcsak itt a régióban, hanem az ország valamennyi területén biztosítanunk kell partneriskolai kapcsolatot. 2024 augusztus végén jelent meg az a kormányrendelet[3], amely a 2024 szeptemberében induló évfolyamokra és az azt követő öt évre, Gyakorlatorientált, értékközpontú tanárképzés bevezetése címmel biztosítja a pilot program megvalósítását a három egyetemen.

A megvalósítás mérföldkövei az alábbiak voltak:

• A KKK-k NAT-KET szerinti átdolgozása.
• Tantervi hálók és tantárgyleírások kidolgozása.
• A szaktudományos felkészítés tartalmi megújítása és szakmódszertani ismeretekkel való bővítése.
• A pedagógus kompetenciák fejlesztése.
• Az iskolai gyakorlatok arányának növelése (25%).
• A tanár-és alapszakos hallgatók differenciált képzése.
• Köznevelésben tanítók arányának növelése a képzésben (25%).
• A pedagógusképzés térségi szerepvállalásának erősítése.
• PKK szerepének erősítése.

A képzési idő és a megszerzendő kreditmennyiség nem változott: 10 félév, 300 kredit. A szakmai és gyakorlati felkészítés egymást kiegészítve, párhuzamosan zajlik.

1. táblázat: Gyakorlatorientált, értékközpontú tanárképzés bevezetése című pilot program során a tanárképzésben alkalmazott kreditháló az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen.

A szakmai felkészítés során a hallgatóknak összességében 225 kreditet kell teljesíteni a 300-ból, amelynek során szakmódszertannal bővített szaktudományos felkészítést kapnak hallgatóink. A szakmai felkészítés része a pedagóguskompetenciák fejlesztése is.

A pedagógusok új életpályájáról szóló jogszabály[4] kilenc pedagóguskompetenciát nevesít. A hagyományos pedagógiai, pszichológiai modul elnevezés is megújult, pedagógus kompetenciák fejlesztését célzó tanegységek keretében történik a felkészítés.

A szakmai felkészítésben szakonként 95-95 kreditet kell a hallgatóknak teljesíteni, amelyhez jönnek még szabadon választható szaktudományos tantárgyak. A pedagógus kompetenciák fejlesztéséért 20 kreditet, míg a szakdolgozat elkészítéséért 5 kreditet kapnak a hallgatók.

2. táblázat: A szakmai felkészítés kredithálója az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen

A gyakorlati felkészítés a teljes képzési kredit (300 kredit) 25%-át adja, azaz pontosan 75 kreditet. Az első félévtől kezdődően folyamatosan gyakorlóiskolába vagy partnerintézménybe mennek a hallgatóink gyakorlatra és készülnek fel a pedagógus hivatásra. A gyakorlati felkészítés részét képezi az iskolai pályaismereti/pályaszocializációs gyakorlatok sorozata, amely összesen öt féléven keresztül tart. Elsősorban az iskola világával, az iskolai dokumentumokkal, az iskolai rendezvényekkel ismerkednek meg az első félévekben a hallgatók, majd egyre jobban a tanítás felé koncentrálódik a figyelem és hospitálással, végül tanítási gyakorlatokkal és záró tanítással fejezik be a féléves összefüggő gyakorlat előtt a tanulmányaikat.

3. táblázat: A gyakorlati felkészítés kredithálója az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen

4. táblázat: A tanárképzési gyakorlatok rendszere az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen

Félév	Kredit	A gyakorlat megnevezése	Szint	Gyakorlati helyszín
1.	2	Fókuszban az iskola (PK-nev. tud.)		gyakorlóiskola – nem szakos mentor
2.	2	Fókuszban a diák (PK-pszich.)		partnerintézmény – nem szakos mentor
3.	2	Fókuszban a pedagógus (PK-nev. tud.)		partnerintézmény – nem szakos mentor
4.	2	Fókuszban az osztály (PKK)		partnerintézmény – nem szakos mentor (+ speciális iskola)
5.	2	Fókuszban a tanítás (PKK)		partnerintézmény – nem szakos mentor (+ KAP-iskola)
6.	2 + 2	Fókuszban a szaktárgy I. (PKK)	középiskola	gyakorlóiskola/partnerintézmény szakvezető/szakos mentor
7.	2 + 2	Fókuszban a szaktárgy II. (PKK)	általános iskola	gyakorlóiskola/partnerintézmény szakvezető/szakos mentor
8.	2 + 2	Tanítási gyakorlat I. (PKK)	általános iskola	gyakorlóiskola/partnerintézmény szakvezető/szakos mentor
9.	2 + 2 (2 + 2)	Tanítási gyakorlat II. (ZT) (PKK)	középiskola	gyakorlóiskola/partnerintézmény szakvezető/szakos mentor
10.	20	Féléves összefüggő egyéni gyakorlat (PKK)		külső gyakorlóhely (KAPOCS iskolahálózat)

A projekt kapcsán feladatunk a partneriskolai hálózatunk bővítése, valamint a köznevelésben tanító pedagógusok bevonása az egyetemi oktatásba. A partnerintézmények nagy szerepet játszanak abban, hogy a pedagógusképzés gyakorlatorientáltsága erősödjön, az elmélet és a gyakorlat kapcsolata szorosabbá váljon. 

A partnerintézményi hálózatot 2022-től építjük, jelenleg 33 intézménnyel dolgozunk együtt az EKKE-n. A hálózatban részt vevő intézmények számát folyamatosan növeljük, e cél érdekében felvettük a kapcsolatot mind az állami, mind az egyházi intézmények fenntartóival. A jelentős számú intézmény bevonásával célunk egy országos lefedettségű, többféle fenntartó által működtetett intézményekből álló hálózat kialakítása. 

A hálózat kialakítása és működtetése egyetemünk Pedagógusképző Központjának feladata. A központ egységes szempontrendszer alapján tervezi a tanárjelöltek gyakorlatának lebonyolítását, a közös munka kereteit együttműködési megállapodásban rögzítjük. 

A partneriskolai hálózat kialakításának és bővítésének lépései: 

• Egyeztetés az intézmények fenntartóival. 
• A fenntartó javaslatai alapján a partnerintézmények kiválasztása. 
• Az együttműködési megállapodás megkötése. 
• Mentorok kiválasztása (szempontrendszer és igazgatói javaslat alapján) és felkérése.
• Az intézmény tanúsítványt kap, mely igazolja, hogy az egyetem partnerintézménye.

A partneriskolává válás feltételei: 

• Az intézmény vezetésének és tantestületének elköteleződése a gyakorlóhellyé válás folyamatában, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel való szakmai együttműködés felé.
• Az intézmény szervezeti kultúrájára és pedagógiai gyakorlatára jellemző a csapatmunka és a pedagógusok közötti együttműködés.
• Az intézmény alkalmazásában áll felsőfokú végzettségű és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus, akinek szakvezetői/mentortanári kinevezését az intézmény vezetője támogatja.

A mentortanárrá válás feltételei:

• Megfelelő pedagógus szakképzettséggel rendelkezik.
• Legalább ötéves szakmai (tanítási) tapasztalata van.
• Előnyt jelent amennyiben a pedagógusnak van korábbi tapasztalata a mentorálásban.
• A pedagógus vállalja a feladatra történő felkészítő képzés elvégzését.

30 kontaktórás, díjmentes, online akkreditált mentorképzésekkel készítjük fel a mentori feladatokra az iskolahálózat mentorait: 

• Pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok mentorálása:
  Fókuszban az iskola, Fókuszban a pedagógus, Fókuszban a diák kurzusok mentorálásához.
• A tanári tevékenységek és az osztályközösségi folyamatok mentorálása:
  Fókuszban az osztály, Fókuszban a tanítás gyakorlatának mentorálásához.
• A szaktárgyi tanítási gyakorlatok mentorálása:
  Fókuszban a szaktárgy I., Fókuszban a szaktárgy II., Tanítási gyakorlat I., Tanítási gyakorlat II. gyakorlatának mentorálásához.
• Összefüggő egyéni gyakorlatok mentorálása:
  Az Összefüggő tanítási gyakorlat mentorálásához.

Az akkreditált mentorképzések a mentortanári szakvizsgába beszámításra kerülnek.

A tapasztalataink pozitívak. Mind az intézmények, mind a mentorok részéről jó visszajelzéseket kaptunk arról, hogy a hallgatók már az első félévben megkezdik a gyakorlataikat az iskolákban. A mentorok a hallgatókról számos véleményt fogalmaztak meg a munka során:

• „Lelkesek, motiváltak, nyitottak, komolyan veszik a feladatokat.”
• „A tanárjelöltek számára szokatlan és egyben izgalmas perspektíva a gyakorlat – a tanári hivatás sokszínűségét és szépségét tapasztalják meg.”
• „Tudatosul a pedagógusmunka összetettsége, változatossága és szépsége a leendő tanárokban.”
• „Új szemszögből gyűjtik a tapasztalatokat.”
• „Betekintenek az iskola szervezeti felépítésébe (az értekezletek menetébe, az osztályfőnöki munkába, a tanórán kívüli tevékenységekbe, a hitéleti nevelésbe).”

A mentorok véleménye a pályaismereti, pályaszocializációs gyakorlatokról:

• „Örömmel végezzük ezt a támogató tevékenységet, hiszen ezzel elősegítjük a pedagógusképzés hatékonyságát.”
• „Szívesen adjuk át tapasztalataikat.”
• „Jó érzés támogatni a tanárjelöltek elköteleződését, lehetőségünk van a következő tanárgenerációt formálni.”
• „Jobb rálátást nyernek a pedagógusképzésre.”
• „Örülünk a gyakorlatorientált megközelítésnek.”
• „Szakmai fejlődési lehetőség számunkra is a programban való részvételre, mert: megújulhatok módszertanilag én is, kreatív problémamegoldásra inspirál.”

A Gyakorlatorientált, értékközpontú tanárképzés bevezetése során a céljaink elérése érdekében nélkülözhetetlenné vált, hogy a köznevelésben tanítók és az egyetemi oktatásban részt vevők kölcsönösen, egyre jobban megismerjék egymás munkáját, legyenek ismereteik a képzés megvalósításában betöltött szerepekről, feladatokról. Ezen feladatokhoz kapcsolódóan szakmai továbbképzési rendszert dolgoztunk ki az alábbi két területre: 

• A pedagógusképzésben diszciplínákat oktatók továbbképzése (a megújuló pedagógusképzésben a diszciplináris tárgyak tartalma kiegészül annak tanítási, módszertani ismereteivel, köznevelési tartalmaival).
• A köznevelésből és szakképzésből átoktatók továbbképzése (a felsőoktatás rendszereinek, a képzés kimeneti követelményeinek, oktatásszervezési feladatainak megismerése).

A jelenléti formában megvalósuló továbbképzés 11 modulból áll, amelyek kidolgozására és megtartására a témák szakértőit kértük fel. A továbbképzés 15 órás, amelynek keretében mind az egyetemi oktatóknak, mind a köznevelésből átoktató kollégáknak két kötelező és három szabadon választható modult kell elvégezni. A modulok 3 × 45 perces időtartamúak a 2. modul kivételével, amely 4 × 45 perces. A továbbképzéseket intézetenként valósítjuk meg, az előadók és az egyetem egyes intézetei közötti időpont- és helyszínegyeztetéssel. Az oktatók a kötelező modulok mellett bármely szabadon választható modult elvégezhetik. 

Fontos számunkra, hogy a pilot program során megerősítést kapjunk arra vonatkozóan, hogy a kitűzött célok maradék nélkül megvalósulnak. Ezért mérési és értékelési szakemberek bevonásával, tudományosan megalapozott mérési eredményekkel kívánjuk dokumentálni és értékelni a munkánkat.

Az ágazatirányító Kulturális és Innovációs Minisztérium ajánlása alapján a méréssel lefedett területek:

• KKK vizsgálata, NAT-KET-nek való megfelelés.
• Pedagógusi kompetenciák hangsúlyosabb megjelenítése a képzésben.
• A tanárképzésben és alapképzésben résztvevőket külön képezzük.
• A gyakorlatok óraszámának növelése.
• Köznevelésből bevont tanárok arányának növelése.

Célcsoportok:

• Pilot programban résztvevő hallgatók.
• Oktatók (fejlesztési folyamatba bevont oktatók, diszciplináris képzésben részt vevők, szakmódszertanosok).
• Gyakorló pedagógusok, gyakorlati helyek szakvezetői, mentorai.

Mérési pontok:

• pilot előtt;
• első év után;
• kilencedik félév után;
• tizedik félév után.

Kutatási apparátus:

• Kevert módszertan alkalmazása, kvalitatív és kvantitatív mérőeszközök segítségével.
• Kérdőív, interjú, reflektív napló, időmérleg-vizsgálatok.

Tervezett vizsgálatok száma:

• Pilot programban részt vevő hallgatók (hat mérési alkalom, de ebből több mérés is minden félévben megismétlődik).
• Oktatók (tíz mérési alkalom).
• Gyakorló pedagógusok, gyakorlati helyek szakvezetői, mentorai (4 mérési alkalom).

Munkánk során rendszeresen készítünk kutatócsoporti jelentéseket és vezetői összefoglalókat. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nemzetstratégiai fontosságú célkitűzése a magas színvonalú pedagógusképzés biztosítása. Meggyőződésünk, hogy mi is hozzájárulhatunk a jövőhöz, értékorientált, nyitott és kreatív – megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültségű – szakemberek képzésével.

 

[1] 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről

[2] RRF-2.1.2-21-2022-00033 Az EKKE gyakorlatorientált felsőfokú képzéseinek infrastrukturális- és készségfejlesztése

[3] 255/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról

[4] 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról