Dr. Balatoni Katalin

A köznevelés nevelési funkciói

A köznevelés alapfeladata, hogy a tanulókat olyan tudással és képességekkel ruházza fel, amelyek mind a tanulás, mind a munka világában alkalmassá teszik őket a helytállásra, a fejlődésre és az előrejutásra. A köznevelés kiegészíti a gyermekek, tanulók családban megvalósuló nevelését, erősíti ezzel a hazához és a nemzet történelméhez való kötődést, a generációk közötti kapcsolatot, a közös kulturális gyökereket, az anyanyelv használatát. Így rögzíti azt a minden magyar emberben közös tudást, amely megalapozza a nemzeti identitást. Az iskolában a tanulók nemcsak a tananyagot sajátítják el, hanem közben felnőnek, személyiségük kibontakozik. Ezt a folyamatot a köznevelés úgy támogatja, hogy a nevelési funkciót hangsúlyossá teszi.

A nevelés pedig olyan terület, mely változókat is hordoz. Alap társadalmi, nemzeti, erkölcsi, értékrendre épül, de reagál a változásokra. A változás pedig soha nem volt ennyire intenzív társa az emberiségnek, mint napjainkban. Ez a pedagógia minden területén folyamatos értékelést és sok esetben újratervezést is igényel. Azt tapasztaljuk, hogy az évtizedek módszertana, útjai már nem mindig érnek el a gyerekekhez, már nem azt az eredményt hozzák, nem azt a tartalmat közvetítik, melyekre napjainkban szüksége van a tanulóknak, vagy épp a családoknak. És az ő viszonyulásuk, jelenlétük is nagyban változott. Teljesen más az a készség- és képességszint, amivel a különböző köznevelési intézmények színtereire megérkeznek. Ezekre a sokösszetevős változásokra kell megfelelő válaszokat adni. Nem tehetjük meg, hogy mindezeket figyelmen kívül hagyjuk. Ha egyetértünk abban, hogy mások a szülők és mások a gyerekek, akkor ebből adódóan mások a családok is. Egy újfajta gyermekkép van, egy újfajta családképpel kell együtt dolgoznunk, új utat kell találnunk velük a kommunikációhoz, az együttműködéshez. Más elvárásokra kell építeni a munkánkat.

A COVID nagyban felgyorsította azt a jelenséget, hogy ma például egy óvodában arról kell beszélni, hogy a gyermekek beszédkészsége mennyire visszamaradott. Ha azt tudjuk mondani, hogy erősen észleljük ezeket a visszalépéseket, akkor teljesen más szintre kell hozni azt, hogy hogyan és merre dolgozunk. Teljesen máshogy kell építeni. Új ismeretek és új fókuszok jelentek meg, új elvárások a tudásátadásban, megújult a környezet, digitális eszközök jelentek meg a családi nevelésben is. Ennek hatását azonban már az óvodában és ugyanúgy az iskolában, vagy a gimnáziumokban és a felsőoktatásban is már erősen lehet érezni, hiszen hatást gyakorol az idegrendszer fejlődésére, hatást gyakorol az agyi struktúrák alakulására is, tehát összességében a tanulásra. Van egy jelentős társadalmi változás is abban, ami körülvesz minket azáltal, hogy megnyílt a világ, azzal, hogy a digitális térben nagyon-nagyon gyorsan elképesztő távolságokat tudunk megnyitni, és nagyon gyorsan tudunk kapcsolódni, vagy bárhova odaérni. Globális trendek arra biztatják a világot, hogy nemzeti, vallási sajátosságokat eltörölve próbáljunk meg létezni ebben a világban. Magyarország ebben nagyon erősen kitart, és ez az oktatásunkban is, az oktatáspolitikánkban is, ahogy az egész nemzetpolitikánkban, és az egész kormányzati politikában is megjelenik, hogy az embernek szükséglete legyen sajátossága, hogy legyen hovatartozása, és ebben nagyon erős szerepet tölt be a nemzeti hovatartozás is.

Nem véletlenül hívják Magyarországon a közoktatás területét köznevelésnek. Ennek a legfőbb oka az, hogy egyre több nevelési funkcióban kell jelen lenni a családok mellett. Természetesen az ő életüket kiegészítve, segítve és támogatva. Ez megjelenik tantárgyakban, programokban egyaránt az óvoda és az iskola életében is.

A nevelési funkciók során kiemelten kell foglalkozni az érték- és kultúraközvetítéssel, a személyes és nemzeti identitás erősítésével, az egyéni és a kollektív felelősséggel, a környezettudatossággal, a fenntarthatósággal, a digitalizációval. Ezek azok a témakörök, melyek megjelennek a köznevelésben is. Ezek megjelenésének felületeit a Kormánynak, a szakpolitikának együtt kell képviselni az intézményekkel, a pedagógusokkal. Szükség van a közös munkára, a közös gondolkodásra és a közös elhatározásra is.

Tantárgyi szinten a nevelés kiemelten megjelenik az etika, a hit- és erkölcstan, a közösségi nevelés, a mindennapos testnevelés, a közösségi szolgálat, valamint a különböző művészeti tantárgyakban. Az etika, a hit- és erkölcstan tantárgyak az első nyolc évfolyamon kapnak helyet. Fő céljuk az egyéni és a közösségi identitás formálása, az erkölcsi érzék és a gondolkodás fejlesztése. 2013 óta alternatívaként választható a hit- és erkölcstan. Európában mi vagyunk az egyetlen ország, ahol az erre a tantárgyra jelentkezők száma nem csökken, hanem évről évre nő. 2016 óta az első évfolyamon például a résztvevők száma 53 százalékra tehető. A közösségi nevelés – a régi nevén osztályfőnöki óra – az 5–12. évfolyamok között valósul meg. A kerettantervbe olyan területek kerültek, mint a közlekedésbiztonság, az egészségtudatosság, a drogprevenció, az egészségvédelem, és ehhez az elmúlt évben digitális tartalmak is kidolgozásra kerültek. Ezek tartalma mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak elérhető. A 2012/13-as tanévtől került felmenő rendszerben bevezetésre a mindennapos testnevelés, ami a 2015/16-os tanévtől a köznevelés minden tanulója részére biztosítva lett. Ide sorolható az 50 óra közösségi szolgálat is, mely az érettségi vizsga egyik feltétele. Ugyanilyen fontos, kiemelt a nevelési funkcióval bíró tantárgyak tekintetében a művészetoktatás. Ide tartozik az önkifejező alkotás, a közösségi tevékenységekben megvalósuló művészeti élmény, mint az ének vagy a tánc is. Kodály Zoltán szellemi örökségének továbbéltetése ebben kiemelt feladatot ad mindannyiunknak. Feladatot és jelentős felelősséget. Fontos feltenni a kérdést, hogy napjaink magyar társadalmának tagjai miért nem tudnak elénekelni 10 magyar népdalt. Ennek felelősségével szembe kell nézni mind az óvodáknak, mind az iskoláknak, hiszen nélkülözhetetlen a zenei anyanyelv – mint önkifejezési eszköz – biztosítása.

A nevelés tantárgyi integrációja mellett a köznevelési intézményeknek számos olyan program áll rendelkezésre, amelyek olyan területeket dolgoznak fel, melyek hozzájárulnak a gyermekek, a tanulók ismereteinek bővítéséhez, de szokás- és értékrendszerük fejlődését is segítik. Az első nagy terület a nemzeti nevelésre, a történelmi és a kulturális örökségek megismerésére irányul. Ilyen program a Határtalanul, amely nemzetpolitikai célok mentén a nemzeti összetartozást erősíti. Ebbe eddig közel 900 magyarországi település kapcsolódott be, évente körülbelül ezer kirándulás valósul meg. Ilyen a Lázár Ervin Program is, melynek célja, hogy a művészet – szociális helyzettől és területi elhelyezkedéstől függetlenül – minden köznevelésben tanuló diák számára egyenlő feltételek mellett hozzáférhető legyen. A Lázár Ervin Program egyik legfontosabb nemzetstratégiai célja a kulturális nevelés kiszélesítése. De ide tartozik a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program a fiatalok élményalapú megszólítására és a jógyakorlatok megosztására alkalmas program. Célja a nemzeti identitás erősítése, a tanulói aktivitás növelése, a tanulók érzelmi bevonása, illetve közösségi élmények biztosítása számukra, tanulmányaik egyidejű támogatásával.

A következő jelentős terület a programok között a fenntarthatóság témaköre. 2006-ban indult el a Zöld Óvoda Program, melyhez mostanra már az óvodák 25%-a csatlakozott, így elmondható, hogy minden 4. óvodás gyermek zöld óvodába jár. Ugyanígy 2000-ben indult el az Ökoiskola Program. A kezdetekben 22 iskola alkotta közösséghez mostanra mintegy 1350 iskola csatlakozott. Ehhez a területhez kapcsolódik a Fenntarthatósági Témahét, mely a tanév rendjében is szerepel és évről-évre új projekteket szolgáltat az intézményeknek, a pedagógusoknak, a diákoknak. 2024-ben a Kárpát-medence teljes területéről fogadtuk az iskolai regisztrációkat, így a határon túli iskolák is be tudtak kapcsolódni a Fenntarthatósági Témahét programjaiba – 1713 iskola regisztrált a Témahétre, négyszázezer diák részvételével. A Fenntarthatósági Témahét mellett minden évben megszervezésre kerül a Digitális Témahét, valamint a Pénz7 is. A Digitális Témahét 5500 pedagógus részvételével, a Pénz7 pedig 2045 tanár és 203 000 gyerek bevonásával valósult meg.

A felsorolt tantárgyi keretek között és programok által megvalósuló nevelési koncepció rövid- és hosszú távú eredményeket hoz és ígér. A mindennapos testnevelés például felívelő eredményeket hozott, amely a világjárvány során visszaesett. Most új szabályzást igényelt az a célkitűzés, hogy elérjük és meghaladjuk a COVID előtti tanulói eredményeket. Az elmúlt évben több nemzetközi mérésben is kiemelkedő eredményeket mutattak fel diákjaink. A PISA pénzügyi tudatosság és az ICILS digitális kompetencia mérésein is átlagon felüli eredménnyel szerepeltünk a világ 20, illetve 34 országa között. De ide sorolható a mobiltelefonok használatának iskolai korlátozása is, hiszen a nevelés tekintetében is eredményekről számolnak be országszerte az igazgatók és a pedagógusok egyaránt.

Összegezve: a nevelés elsődleges színtere a család, a mi feladatunk oktatásirányítóként és pedagógusként, hogy ebben a folyamatban segítsük, támogassuk a családokat és a mindennapokban együttműködjünk velük. Együtt kell megtalálnunk a világ változásaira a válaszokat, hogy a lehető legjobban tudjunk a jelen és a jövő generációja mellett állni fejlődésük, tanulásuk során. Értékek, értékrendek mentén tudjunk olyan tudást biztosítani, mellyel mindannyian képessé válnak gyermek majd felnőtt korukban boldogulni.