Pölöskei Gáborné

Folytatódnak a fejlesztések a szakképzésben

Mindenkit sok szeretettel, nagy tisztelettel köszöntök!

Köszönöm a nagy érdeklődést, és szeretnék megosztani veletek néhány gondolatot a szakképzés fontosságáról és jövőjéről. Az elmúlt években, különösen 2020 óta, jelentős átalakuláson ment keresztül a szakképzési rendszerünk, és örömmel tapasztalom, hogy egyre több fiatal dönt a szakképzés mellett. Az elmúlt időszakban a demográfiai csökkenés ellenére is sikerült növelnünk a beiratkozások számát, ami azt jelzi, hogy a szakképzés iránti érdeklődés folyamatosan növekszik.

2024_PölGáb_dia1.png

Ma van olyan megye, ahol a tanulók nagy része – közel 70%-a – a szakképzést választja. Erre elsősorban az általános iskolák vezetőinek a figyelmét szeretném felhívni. Jelzem, hogy Ausztriában a gyerekek 23%-a választja a gimnáziumot, a döntő többség a szakképzésbe kerül.

Fontos, hogy megértsük, miért elengedhetetlen a szakképzés. A célunk, hogy minőségi, képzett munkaerőt bocsássunk ki, aki hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a GDP növekedéséhez, és végső soron a bérek emelkedéséhez. Ha elzárjuk a gyerekeket a szakképzéstől, akkor a saját fejlődési lehetőségeinket is korlátozzuk.

A szakképzés különböző igényeket szolgál ki, hiszen a diákok képességei és érdeklődése sokféle. Azok a tehetséges fiatalok, akik a szakképzés keretein belül szeretnék kibővíteni tudásukat, nemcsak a szakmai ismereteket sajátítják el, hanem olyan alapokat is, amelyek segítik őket az egyetemi tanulmányok során. Célunk, hogy a szakképzés valóban a felsőoktatás előszobája legyen. Az oktatási ágazat létrehozásával, akár a pedagógusképzés előszobája is lehet, a mérnökképzés mellett.

A minőség hangsúlyozása érdekében bevezettük a legjobb technikumok TOP 100-as listáját, amely segít a diákoknak és a szülőknek a választásban, ösztönzi az intézményeket a fejlődésre. Feladatunk itt még létrehozni egy olyan TOP 50-es listát, amely kiemeli azokat az iskolákat, akik legtöbbet tesznek a felzárkóztatásban, a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásában.

2024_PölGáb_dia2.png

Fontosnak tartjuk a bemeneti méréseket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy nyomon követhessük a diákok fejlődését, és az igényeiknek megfelelően alakítsuk a programokat. A méréseket minden 9. évfolyamba belépőnél elvégezzük még szeptemberben, hogy októbertől már elindulhasson a felzárkóztatás. Az egyéni képzés sikerességét a májusi követő mérés eredményei mutatják.

A szakképzés és a felsőoktatás közötti kapcsolat több szempontból is fontos, hiszen mindkettő kulcsszerepet játszik a munkaerőpiacra való belépésben és a szakmai fejlődésben.

Sok esetben a szakképzés és a felsőoktatás között átjárhatóság van. A szakképző intézményekből kikerülő diákok lehetőséget kapnak arra, hogy folytassák tanulmányaikat a felsőoktatásban, ahol bővíthetik tudásukat és szakmai lehetőségeiket.

Az okleveles technikusképzés egy olyan új lehetőség, amelyben az egyetem és a technikum a tartalmat összehangolja, és az egyetem meghatározott szakjaira kreditpontként is elismeri a technikusi oklevelet. Minimum 30 kreditpontot kapnak, (ez akár egy félév beszámítása), de van olyan egyetem, amely 69 kreditpontot, vagyis egy egész tanév beszámítását ajánlja a gyerekeknek, akik ezt az okleveles technikusit elvégzi, hogy őt válasszák. Így akár egy évvel lerövidítik a képzést.

A munkaadók gyakran előnyben részesítik azokat a jelölteket, akik rendelkeznek szakképzettséggel, de a felsőoktatás végzettsége is fontos lehet a karrier, az előmenetel szempontjából. A szakképzés tehát egyfajta belépőként is szolgálhat a felsőoktatásba. A szakképzés során a diákok gyakorlati tapasztalatot szereznek, ami előnyös lehet a felsőoktatásba való belépéskor, hiszen a gyakorlati tudás segíti az elméleti ismeretek alkalmazását.

A szakképzés másik fontos feladata a felzárkóztatás támogatása. A felzárkóztatás során fontos, hogy a szakképzési programok figyelembe vegyék a résztvevők egyéni szükségleteit, képességeit és érdeklődési körét. Ez segíthet abban, hogy a résztvevők motiváltabbak legyenek és sikeresebbek a képzésben.

Felhívom a figyelmüket arra, hogy változott a szabályozás. Amikor a gyerek betöltötte a 15 éves kort és látszik, hogy nem tudja elvégezni az általános iskolát, adják át a szakképzésnek. Ezeket a gyerekeket nem lerúgni akarjuk magunkról, hanem kompetenciafejlesztéssel fel akarjuk hozni legalább egy részszakma szintjére. Ez valóban működik, hiszen ezen gyerekeknek közel 46%-a bennmarad az oktatási rendszerünkben, és meg akarja tanulni az egész szakmát. Vagyis a műhelyiskola után bekerül a szakképző iskolába. Mi ez, ha nem siker?

A szakképzés nemcsak a tudás átadásáról szól, hanem arról is, hogy felkészítsük diákjainkat a munka világára. A digitális oktatási környezet és a modern módszertanok alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tartsunk a fejlődő munkaerőpiaccal. Az oktatóknak is folyamatosan képezniük kell magukat, hogy hatékonyan tudják alkalmazni a digitális tananyagokat. Ebben segít az IKK (Innovatív Képzéstámogató Központ Nonprofit Zrt.). Kérem keressék fel honlapját[1], és tájékozódjanak a kínálatából.

A jövő kihívásaira fel kell készülnünk, és a szakképzésnek rugalmasan kell alkalmazkodnia a változó igényekhez. Belépett a világunkba a mesterséges intelligencia, amely az oktatási területünk következő nagy kihívása lesz. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy a fiatalokat a legjobb tudással és felkészültséggel lássuk el. Csak együtt, nyitott szemmel és elkötelezetten tudunk előrehaladni.

Köszönöm a figyelmet, és bízom benne, hogy közösen sikerül továbbra is előrelépni a szakképzés területén!

 

[1] https://ikk.hu/