Brassói Sándor

Az Oktatási Hivatal új feladatai a köznevelési ágazat támogatásáért

Tisztelt Szakértők, Tisztelt Kollégák! Köszöntöm Önöket az idei szakértői konferencián.

Egy gyorsan változó világban élünk, „Változó világ, átalakuló nevelés–oktatás–képzés” a konferencia mottója is és nagyon sok változás vesz körül bennünket. Az Oktatási Hivatal is követi a változásokat. Az előadásom elején engedjék meg csak egy dia erejéig, hogy mutassam, mennyire sokat változott az Oktatási Hivatal az utóbbi 25 év alatt. Hivatásunkból is következően követjük a szakpolitikai változásokat, és ha esetleg nem is változnánk magunktól, a közigazgatási döntéshozatal segít bennünket abban, hogy folytonosan változzunk új feladatokkal. Kevés ilyen szerteágazó portfóliójú közigazgatási szerv van szerintem, ez alatt a hivatal szervezete folyamatosan beépítette, implementálta azokat a szakmai feladatokat, amelyek sehol máshol nem szerveződnek jelenleg a köznevelési és a felsőoktatái ágazatok területén.

1999-ben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttal indult a szervezet, majd több mint 20 szervezet és feladataik épültek be a szervezetünkbe. Néhány nevet fogok felsorolni Önöknek, amit a hallgatóság egy részét feltételezem ismer is. Ezek azok a szervezetek, amelyek folyamatosan beolvadtak a hivatalba, vagy feladataik a hivatal részei lettek áttételesen, más szervekkel együtt beolvadva. Ilyenek voltak például a NYAK, a KÁOKSZI, a KÖNKOMP a SuliNova vagy 14 megyei pedagógiai intézet, az Educatio nKft., a MEIK, a Felsőoktatási Regisztrációs Központ, a Felsőoktatási Felvételi Iroda, a Nemzeti Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó beolvadásával megerősödő OFI. Ez a szervezet kellően sokszínű, sokoldalú intézmények váltak a részévé, tehát nagyon sok területen erősítették az OH-t, így sok ponton tudunk segíteni Önöknek.

A jelenlegi portfóliónk láthatóan tovább fog bővülni újabb köznevelési feladatokkal, adatok kezelésével, a kompetenciamérés erősítésével, tartalmi, szakmai kiszolgálásával, továbbá a kapcsolódó, támogató informatikai rendszerek további szervezésével. Digitalizáltuk a mérést, bevezettünk ebbe egy újabb tanulmányi területet – a természettudományos mérést – és eljutottunk oda, hogy tudunk viszonylag gyorsan eredményeket szolgáltatni az iskoláknak, a fenntartóknak és a tanulóknak. Ez megtörtént 2022-ben, de ehhez képest bevezettük a digitális méréseknek az előzetes visszajelző rendszerét is. Ez is egy óriási fejlesztés, ahol hatalmas adattömeggel dolgoznak a statisztikusaink, és viszik át, forgatják be az adatokat a digitális platformokba. Ezek eredményeképpen a tanuló, az iskola és a pedagógus is viszonylag hamar – a mérés után akár két héttel – már összehasonlításra alkalmas módon láthatja a saját adatait a rendszerben. A mérést kiterjesztettük újabb évfolyamokra, valamint bevezettünk adatvizualizációs felületeket, ezért azt gondolom, hogy eléggé komoly szintet lépett a technológiai támogatás a digitális mérések rendszerében.

2024-ben már tudtunk adni előzetes visszajelzéseket a mérési eredményekről is és új mért tartalmakról, illetve bevezettünk további két új mérési területet is, nevezetesen a történelem és a digitális kultúra területeket. Sokat teszünk azért, hogy korszerűbb informatikai alapokra helyezve segítsük az iskolákat abban, hogy tudják pontosan mérni a gyerekeket, tudják támogatni az egyéni fejlesztésüket, és segítjük az iskolákat abban, hogy a bevezetett pedagógusteljesítmény-értékelés rendszerben tudják a pedagógushoz hozzákapcsolni az általa tanított csoportokban elért kompetenciamérési eredményeket. Mindezt azért is tettük, hogy a pedagógus igazgatója is objektívabban tudja majd mérni a munkáját, az egyéves szakmai, pedagógiai tevékenységét. A mérés adatait feldolgozó felületek publikusak, tehát bárki bárhol a világban tud akár iskolára, akár feladatellátási helyre, akár fenntartóra, akár térségre, akár területre szűrni, tehát olyan szintű statisztikai programokkal támogatjuk az Önök munkáját, a szakértőket, fenntartókat, ami alapján azt gondolom, hogy ez párját ritkítja. A nemzeti mérésekről ilyen volumenű és professzionalitású publikus adatokat nem nagyon lehet ilyen egyszerűen, szabadon és könnyedén elérni külföldön.

További új informatikai megoldásokat is bevezettünk az idei tanévtől. Kivezettük az ADAFOR programunkat, bevezettünk egy új kommunikációs és üzenetküldő rendszert az iskoláknak és az OKTV-k szervezéséhez. Az őszi érettségi időszakban már pilot jelleggel bevezettük azt is, hogy az érettségi vizsgán a CD-k, digitális hangzóanyagoknak a lejátszását nem CD-vel, hanem egy védett rendszerű fájlmegosztó struktúrával valósítottuk meg a vállalkozó, tesztelő iskoláknak.

Jelentős változásokat generált a KIR nyilvántartó rendszerben a pedagógus életpálya törvény változása is. Itt is bevezettünk nagyon sok újítást. Az új törvényi szabályozáshoz illeszkedően az új munkaköröket, a tevékenységi formákat a pótlékokhoz, a megbízási díjakhoz kapcsolódó funkciókat az új törvény szerint építettük fel a KIR rendszerében. Ezt 2024 januárjára valósítottuk meg. Ez lehetővé teszi például a hibajegyeknek is a gyorsabb azonosítását, illetőleg a hibák visszacsatolását az intézmények felé. Ez nemcsak azért fontos, mert ezáltal az iskolák, az óvodák, a köznevelési intézmények személyzetpolitikája még alaposabb, pontosabb adatokra épülhet, hanem azért is fontos mert az EU ígérete alapján majd egyszer ideérő pedagógusbérek felhasználását, ellenőrzését jobban sikerül majd adatokkal támogatni. Sikeresek így ezek az EU-s ellenőrzések, merthogy a rendszer olyan struktúrákkal van felépítve, ami azt teszi lehetővé, hogy kevesebbet hibázzanak az adatszolgáltatók.

Megújult egy kicsit a pedagógus minősítési rendszer is, ami kedvező változásokat eredményezett, hiszen pontosan látni, hogy az idei évben több pedagógus jelentkezett minősítésre, pedig már nem kötelező továbblépni Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba. Változtak kicsit a részletszabályok is, az OH a múlt héten kiadta a mester-, valamint a kutatópedagógus útmutatókat, a minősítési folyamat rendben, a beosztások szerint halad.

Röviden szólnék még az OH-hoz várhatóan érkező új további feladatokról. Egyrészt a pedagógusteljesítmény-értékelés új rendszerébe nagyon komoly munkát tett bele a Hivatal, így kialakult az az új értékelési rendszer, aminek a szabályozása is kihirdetésre került a tavaszi időszakban. Ezt folyamatosan segítjük, támogatjuk, az OH szervezeti egységeivel, a Pedagógiai Oktatási Központok szervezik ehhez területi alapon a rendszeres szakmai eseményeket. Fontos feladatunk a – köznevelésért felelős miniszter által rendeleti alapon a pedagógusoknak előírt – NAT2020-as, 10 órás pedagógusképzés. Ez szépen elindult, az NKE-vel együtt szervezzük a beosztásokat a képzésekre, mennek a vizsgák is már, és elkezdjük a pedagógusok számára kiküldeni a tanúsítványokat.

Új feladat az is, hogy a KIR nyilvántartása bővül, a fenntartók – a tankerületi központok is – a fenntartói ellenőrzéseket betöltik a KIR nyilvántartásba, annak az ellenőrzési moduljába, ezáltal a kormányzat, a tárca számára átláthatóbbá tesszük az ágazat működését. Várható, hogy változások lesznek jövőre a pedagógus-továbbképzés és a pedagógus szakvizsga, különösen az intézményvezetői képzés rendszerében is. Ebben a hivatalnak lesznek komoly új feladatai.

Azt gondolom, hogy az új tanév is új feladatokat hoz majd, ezek egy részét már látják Önök is, a másik fele januártól fog indulni, ami érinteni fogja a teljes pedagógustársadalmat, az intézményrendszert. Ebben továbbra is számíthatnak az Oktatási Hivatalra, a kollégáimra, és segítünk minden olyan kérdésben, aminek az értelmezése nem lesz esetleg egyértelmű Önöknek.

Ezúton is köszönöm a figyelmet, és további sikeres konferenciát kívánok.

A következő oldalakon – az előadás diái alapján – további információkat ismerhetnek meg.