Hudacsek Lászlóné
Minőség a szakképzésben
Nagy szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit!
A szakképzés az elmúlt években jelentős átalakulásokon ment keresztül, melynek célja, hogy a magyar gazdaság számára naprakész tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakembereket képezzünk.
A stratégiai főigazgató asszony már részletesen bemutatta a szakképzés terén az elmúlt években megvalósult fejlesztéseket. Az én feladatom ezek folytatásaként megvilágítani, hogyan járul hozzá az Innovatív Képzéstámogató Központ (továbbiakban IKK) szakmai igazgatósága ahhoz, hogy az oktatók, a diákok és az intézmények napi gyakorlatába ezek az újítások beépüljenek.
Célunk, hogy a munkáltatók számára naprakész tudású, minőségi szakembereket képezzünk, ezért az oktatóknak is meg kell találniuk azokat az eszközöket és módszereket, amelyek a fiatalok számára vonzó és hasznos kompetenciákat alakítanak ki. Ez nemcsak a tanulók, hanem a tanárok motiválását is igényli, hiszen a módszertani változások bevezetése folyamatos tanulást és alkalmazkodást követel minden érintettől.
A szakképzés jövője azon múlik, hogy a szakképző intézmények és oktatóik hogyan alkalmazzák az újításokat a mindennapi gyakorlatukban. Az IKK szakmai igazgatósága – módszertani központként – arra törekszik, hogy megfelelő módszerekkel és eszközökkel támogassa a szakképzésben résztvevőket. Célunk, hogy minden érintett számára érthető és elérhető legyen a korszerű oktatás, amely vonzó a diákok számára, ugyanakkor megfelel a munkaerőpiac elvárásainak.
Oktatók szakmai támogatása és továbbképzése
A megújított szakképzés alappillérét jelentik a naprakész tudású, 21. századi módszereket alkalmazó oktatók. Az oktatók felkészítése kulcsfontosságú a szakképzés minőségének javításában. A hagyományos módszerek helyett ma már a tanulóközpontú, együttműködésre építő megközelítések előnyben részesítését igényli a szakmatanulás. A hagyományos, elméletközpontú oktatást a gyakorlatközpontú, projektszemléletű, motiváló tanítási módszerek váltják fel. Szakmai programunkban komoly hangsúlyt fektetünk az oktatók módszertani és szakmai felkészítésére. Az egyik legfontosabb célunk, hogy az ismeretátadó tanári szerepből egy tanulást támogató, együttműködő szerepkör irányába mozduljunk el. A hagyományos, elméletorientált oktatás helyett a projektalapú megközelítések kerültek előtérbe, amelyek elősegítik az együttműködést és a problémamegoldó képességek fejlesztését. Ehhez több területen biztosítunk támogatást oktatóinknak, intézményeinknek.
Tanácsadó hálózat
Az oktatók módszertani támogatására szakmai tanácsadó hálózatot hoztunk létre. Jelenleg 11 ágazatban működnek tanácsadó pontok, ahol 54 szakértő nyújt támogatást az érdeklődő tanároknak. Az elmúlt időszakban több mint 26 országos szakmai napot és számos regionális rendezvényt szerveztünk, amelyek keretében jógyakorlatokat osztottunk meg és támogattuk az oktatókat abban, hogy új módszertanokat vezessenek be, hogy avval is segítsék a diákok szakmai vizsgára történő felkészítését.
Szakmai tananyagok fejlesztése
A szakértői támogatás mellett innovatív szakmai anyagok kifejlesztésére is sor került. Több szakmai anyag – köztük számos interaktív és projektalapú feladatgyűjtemény – készült el. Ezek az ágazati alapoktatástól a szakmai vizsgákig használhatók, például az élelmiszeripar, a környezetvédelem és a műszaki ágazatok területén. A fejlesztések célja, hogy megkönnyítsék a diákok számára a projektalapú vizsgák eredményes teljesítését. Az anyagok egy része már elérhető az IKK honlapján, másik részük pedig hamarosan hozzáférhető lesz.
Az ágazati információk, segédanyagok és a tanácsadók elérhetőségének megosztására – minden oktató számára elérhető – aloldalak kerültek kialakításra az IKK weboldalán[1].
Oktatói továbbképzési rendszer
A szakmai segédanyagok kidolgozása mellett a módszertani támogatás fontos elemét és egyben a szakértő kollégák munkájának hiánypótló eredménytermékét jelentik az oktatói továbbképzési rendszerből (OTR) elérhető szakmai, módszertani továbbképzések.
Az oktatói kompetenciák fejlesztésére kifejlesztett OTR 229 különböző képzési lehetőséget kínál. A képzések az OTR-t támogató digitális platformon keresztül érhetők el a szakképzésben oktatók számára. A továbbképzések célja, hogy az oktatók négyévente 60 órás továbbképzési kötelezettségüket teljesíthessék.
Az IKK által minősített képzések mellett ajánljuk a kollégáknak a saját szakértőink által kifejlesztett képzéseinket is.
- Legnépszerűbb képzéseink között szerepel az intézményvezetők számára összeállított 20 órás gyakorlati útmutató, amelyet eddig több mint 600 intézményvezető és intézményvezető-helyettes teljesített.
- Kiemelt figyelmet fordítunk a digitális tananyagok használatára felkészítő képzésekre is, amelyek ingyenesek és gyakorlatorientáltak. A KRÉTA rendszerből elérhető Központi Tananyagtárban több, mint 670 szakmai és közismereti digitális tananyag került publikálásra. Fontos tartjuk, hogy az új tananyagokkal együtt azok használatára is felkészítsük az oktatóinkat. Hat ágazatban 10-10 órás ingyenes továbbképzéseken tanulhatják meg a kollégák, hogyan alkalmazzák a digitális felületeken elérhető tananyagokat a mindennapi oktatásban.
Az OTR-ből elérhető továbbképzések mellett webináriumok szervezésével is segítjük az ismeretek megosztását. A 2022-ben indított webinárium-sorozatunk keretében tanároktól tanároknak szóló tudásmegosztó fórumokat szervezünk. Ezek az online események lehetőséget biztosítanak a kollégáknak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel és tapasztalatokat osszanak meg egymással.
EQAVET alapú minőségirányítási rendszer a szakképzésben
Az EQAVET alapelvei szerint működő minőségirányítási rendszer bevezetése – az európai sztenderdek mentén, a helyi igényeket és lehetőségeket is figyelembe véve – segíti a szakképző intézmények szakmai munkájának folyamatos értékelését és fejlesztését.
A minőségi szakképzés megvalósítása nem csupán a tanulók szakmai ismereteinek bővítésére és képességeik fejlesztésére terjed ki, hanem a képzési folyamatok és rendszerek folyamatos fejlesztésére is. Ez az uniós szinten is elfogadott modell segíti a szakképzési intézményeket abban, hogy hatékonyan biztosítsák a képzések minőségét és folyamatosan alkalmazkodjanak a munkaerőpiaci igényekhez. Az EQAVET alapú indikátorok alkalmazásával mérhetővé válik a képzési rendszer teljesítménye. Ezek közé tartozik például a képzést sikeresen befejezők aránya, a tanulók és az egyéb partnerek elégedettsége, továbbá a szakképzésből kikerülő szakemberek munkaerőpiaci elhelyezkedésének mutatói.
A szakképzés minőségirányítási rendszere a PDCA ciklus (Tervezés – Végrehajtás – Ellenőrzés – Cselekvés) módszertanát követi az alábbiak szerint.
A minőségirányítási rendszer területei
A minőségpolitika meghatározása – az intézmények rögzítik céljaikat, stratégiáikat és indikátoraikat, amelyek a minőségmérés alapját képezik. Ide tartoznak a tanulók fejlődésére, az oktatói munka hatékonyságára és a munkaerőpiaci igényekre vonatkozó mutatók.
A folyamatok szabályozása – az intézményi folyamatok szabályozása a szakképzés minőségirányítási rendszerében kulcsfontosságú szerepet játszik a képzések hatékonyságának, eredményességének és fenntarthatóságának biztosításában. A folyamatszabályozás célja, hogy az intézményben zajló tevékenységeket átláthatóvá, mérhetővé és optimalizálhatóvá tegye. Ez magában foglalja:
- A folyamatok azonosítását.
- A folyamatok dokumentálását.
- A teljesítménymutatók meghatározását.
Az önértékelés és partneri mérések – az intézmények – az önértékelési kézikönyv alapján – felmérik működésüket, a partneri mérések pedig visszacsatolást nyújtanak az érintettek (a tanulók, a szülők, a munkaadók) elégedettségéről. Az önértékelés megállapításai alapján az intézmény meghatározza a következő időszak fejlesztési feladatait.
A teljesítményértékelési rendszer – az oktatók és az intézményvezetők számára egy standardizált, de egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő teljesítményértékelési rendszer biztosítja a folyamatos fejlődést szolgáló visszajelzést. Az oktatók teljesítményét az igazgató háromévente értékeli. Eljárásrendjét az intézmény minőségirányítási rendszerleírása tartalmazza.
Külső értékelés és szakértői szerepek
Az EQAVET-keretrendszer hangsúlyozza a külső értékelés fontosságát, amely biztosítja az intézményi önértékelések objektivitását és hitelességét.
A külső értékelés módszertanának kidolgozása és tesztelése, továbbá az értékelő szakértők és az intézmények felkészítése a GINOP Plusz 5.2.2 projekt támogatásával valósul meg. A szakképző intézmények minőségügyi rendszerének külső értékelése az Innovatív Képzéstámogató Központ által valósul meg. A külső értékelés javasolt módszertana:
- Dokumentumelemzés: Az intézmények minőségpolitikájának, folyamatszabályozásának és indikátorrendszerének vizsgálata.
- Online konzultáció: Az intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás az értékelési folyamat során.
- Helyszíni látogatás: A gyakorlati működés és eredmények közvetlen vizsgálata.
Zárszó
A szakképzés jövője a minőségi oktatók képzésén, a tananyagok fejlesztésén és az innovatív módszerek alkalmazásán múlik. Az IKK elkötelezett a folyamatos fejlődés mellett, és biztosítja, hogy az oktatók minden segítséget megkapjanak ahhoz, hogy munkájuk eredményes és motiváló legyen.
Köszönöm a figyelmet, és bízom benne, hogy egy év múlva újabb sikerekről és eredményekről számolhatunk be!
