Csejtei Ildikó

A jövőtudatos gondolkodás fejlesztése

Előadásomban a jövőtudatosság koncepcióját vizsgálom, hangsúlyozva annak jelentőségét a mai gyorsan változó világban. Az OTP Fáy Alapítvány képzési tapasztalatai alapján érintem a jelenlegi oktatási rendszerek kihívásait, különös tekintettel a diákok jövőbeli munkaerőpiaci esélyeire és a XXI. században elengedhetetlen kompetenciák fejlesztésére. A fő célom együtt gondolkozást kezdeményezni, és inspirálni Öneket. Hangsúlyozom, hogy minden, amiről szó lesz, nemzetközi trendekkel, kutatásokkal, köztük magyar kutatásokkal alátámasztott. Utóbbiak közül többet az OTP Fáy Alapítvány végeztetett.

2024_CSEJTILD_dia1.png

Bevezetésként bemutatom az alapítványunkat, amelynek missziója, hogy hozzájáruljunk egy jövőtudatos társadalom létrejöttéhez, különös hangsúlyt fektetve a fiatalok jövőre való felkészítésére. Évente több mint 50 000 gyereket, tinédzsert és fiatal felnőttet oktatunk saját fejlesztői csapatunk által kifejlesztett interaktív, élményalapú módszertanra épülő személyes jelenléti tréningek formájában és digitális tananyagok segítségével. Bár kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a személyes interakcióknak, integráljuk az AR-, a VR-technológiákat és a mesterséges intelligenciát is. Szakmai műhelynek tekintjük magunkat, így a képzésen és tananyag- és oktatási módszertan fejlesztésen kívül kutatásokat is bonyolítunk és szemléletformáló rendezvényeket szervezünk.

A jövőtudatosság fogalmát a „Futures Consciousness” és „Futures Literacy” fogalmak mentén definiálom. Előbbi képességet jelent arra, hogy felkészüljünk a jövőre és lehetőségként éljük azt meg. Fejlesztése során olyan kompetenciákra teszünk szert, amelyek révén aktív, pozitív változásokat előidéző emberekké válhatunk.

Az UNICEF által javasolt „Futures Literacy” megközelítés a jövő, a hosszú távú perspektíva felhasználásának képességét jelenti a jelen (át)értékelésében, illetve a különböző jövők létrejöttéhez való hozzájárulás lehetőségét. Fejlesztésének célja olyan kompetenciák kialakítása, amelyek révén a jelenben hatékonyan és felelősen tudunk működni.

Miért különösen fontos a jövőre való felkészülés a XXI. században? A mai fiatalokat egy folyamatosan változó, sok dimenzió mentén diszruptív világra kell felkészíteni.

2024_CSEJTILD_dia2.png

A mesterséges intelligencia térnyerése, a digitalizáció és az új technológiai trendek olyan változásokat hoznak a munkaerőpiacon is, amelyekre a hagyományos oktatás már nem képes teljes mértékben felkészíteni a mai gyerekeket, fiatalokat.

A hagyományos oktatás főként kognitív képességekre összpontosít, és a munkaerőpiacot, ezáltal pedig leginkább a gazdasági fejlődést igyekszik kiszolgálni. Ugyanakkor az iskolákban, egyetemeken vagy akár munkahelyeken oktatott ismeretek hamar elavulnak és redundánssá válnak. Nem tudjuk, hogy milyen lesz a munkaerőpiac (vagy inkább: a munka világa) akár 5–10 év múlva. Egy ma végzős egyetemistának átlagosan hétféle karrierje és 20 állása lesz életében. A gyorsan változó munkaerőpiaci követelmények tehát új megközelítéseket igényelnek. Ebben a folyamatosan és egyre gyorsabban változó világban az oktatás célja kettős: egyrészt egy, a fenntarthatóságra nagy hangsúlyt helyező generáció nevelése, akik alkalmasak arra, hogy a globális folyamatokat az egyensúly irányába mozdítsák, másrészt a fiatalok rezilienciájának növelése, felkészítésük egy egyensúly nélküli világban való boldogulásra, azaz a változásokhoz való alkalmazkodási képesség fejlesztése.

Fontos, hogy ne csupán a specifikus tudásanyagok átadására – ezek továbbra is alapvető szerepet játszanak az oktatásban – fókuszáljunk, hanem ezekkel párhuzamosan olyan generikus készségeket is fejlesszünk, mint a kreativitás, a kritikai gondolkodás és problémamegoldás, az interperszonális képességek (kommunikáció, együttműködés, empátia stb.) vagy a stresszel való megküzdés. Ugyanakkor a két legfontosabb kérdés, amelyre a jövő generációinak (sőt már nekünk is) választ kell adnunk:

  • képesek vagyunk-e élethosszig tanulni;
  • pozitívan tudjuk-e értékelni a változásokat.

Jó hír, hogy mind a magyar, mind a nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a mai fiatalok szükségét érzik annak, hogy a tanulmányaik befejezését követően is folytassák a tanulást.

AZ OECD által koordinált nemzetközi PISA felmérés – a tanulmányi teljesítmény mellett – kiterjedt a diákok jóllétével kapcsolatos mutatókra is. Ezen eredmények alapján dolgoztak ki és tesztelnek jelenleg számos országban egy új oktatási koncepciót: az „Education for Human Flourishing” modell az oktatás hosszú távú célját a diákok jóllétének és kibontakozásának elősegítésében határozza meg. Fontos pillére a nyitottság megteremtése egy újfajta látásmódra, a világ újszerű magyarázatára, valamint a különböző hit- és értékrendszerek összehangolására. Nagy hangsúlyt helyez a tudásátadás mellett a jóllétre, a közösséghez tartozásra, valamint az élet céljának megtalálására.

Ebben a turbulens világban az oktatás-fejlesztés során kiemelt szerepet kap a rugalmas tanulási struktúrák kialakítása. A digitális oktatási formák integrációja mellett elengedhetetlen azonban a személyes jelenlétre építő oktatás fenntartása is. Az oktatásban a „blended learning” formátumok – azaz a személyes és a digitális oktatás kombinációja – válnak egyre inkább meghatározóvá. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy bár a mesterséges intelligencia térhódítása az oktatásban is megkerülhetetlen, a pedagógusok szerepe továbbra is meghatározó lesz, különösen a diákok érzelmi és szociális kompetenciáinak fejlesztésében.

Az MI azonban nemcsak az oktatás módjára, de a tartalmára is jelentős hatást gyakorol. Az oktatás egyik alapvető céljává válik az is, hogy az MI-vel való együttműködésre tanítsa a fiatalokat.

Az alapítványunk által kidolgozott oktatási programok célja a korábban említett kompetenciák összehangolt fejlesztése annak érdekében, hogy felkészítsük a diákokat a változásokkal teli jövőre, továbbá olyan gyakorlati ismeretek átadása, amelyek segítik őket a mindennapi életben való boldogulásban, felelős döntések meghozatalában.

2024_CSEJTILD_dia3.png

Képzéseink modern módszertani megközelítéseken, sok esetben blended learning formátumon alapulnak.

2024_CSEJTILD_dia4.png

Rendszeresen végzünk kutatásokat annak érdekében, hogy pontosan megértsük a fiatal generációk igényeit és életük fontos kihívásait. Célunk továbbá, hogy szakmai támogatást nyújtsunk a pedagógusoknak is.

Bízunk abban, hogy tevékenységünk hosszú távon is pozitív hatást gyakorol a fiatal generációk életére és jövőjére.

2024_CSEJTILD_dia5.png

Elérhetőségeink: