Petránné Képes Gizella

Az Óvodai nevelés szekció összefoglalója

Az Óvodai nevelés szekció munkájában – az előző évekhez hasonlóan – nagyszámú érdeklődő vett részt. Szekciónk szakmai tartalma – a XXVI. konferencia témájával összhangban – a „Változó világ, átalakuló nevelés-oktatás-képzés” tárgykörre épült. A szekció előadásainak teljes tartalma megtalálható a konferencia kiadványban, amely megjelenik papír alapon és a kiadvany.suliszerviz.com oldalon is.

Első előadónk, Dr. Balatoni Katalin köznevelési helyettes államtitkár, címzetes egyetemi docens volt, aki „Óvodai nevelésünk irányai – A magyar óvoda jelene és jövőképe” témában osztotta meg gondolatait a szekció résztvevőivel, mely során hivatkozott a konferencia első napján ismertetett plenáris előadására, melynek témája: „A köznevelés nevelési funkciói” voltak. „… Erről a tanévről az a tapasztalat, hogy szükséges elhelyezni azokat az újításokat és azokat a terveket, amik megvalósulnak az egész rendszerükben, hogy egy picit jobban értsük…” folytatta helyettes államtitkár asszony.

 „… én is látom és tapasztaltam és tapasztalom azokat a változásokat, amik történnek. És ez a világ rendje, hogy vannak változások. Az nem annyira a világ rendje, hogy ennyire sok, és ennyire gyors. Tehát tényleg annyira felgyorsult körülöttünk minden, annyira gyorsan változik a technológia és ezzel együtt a társadalom, az elvárások, a gyerekek, a családok, hogy elképesztően nehéz erre reagálni. Azt szoktam mondani, hogy napjainkban a legközpontibb pedagóguskompetencia az, hogy képesek vagyunk válaszolni a változásokra …”.

A továbbiakban a magyar óvodai nevelésben mostanában bekövetkezett, illetve várható változásokról kaptunk mélyreható gondolatokat a következő területeken:

• Digitális világunk hatása az óvodai nevelésünkre, óvodapedagógiai módszereink változtatásának szükségessége: „…és ezekre a konkrét szakmai kérdésekre is kell legyen kormányzati, tehát szakpolitikai válasz, de ez nagyon kevés, hogy nekünk van válaszunk, ezt együtt kell csinálnunk. Ez nagyon fontos, hogy együtt találjunk ezekre megoldást. De meg kell érteni, hogy amikor az egész világon digitalizáció van az egész világon minden területen, akkor, ha fáj, ha nem fáj, muszáj az oviKRÉTA-t is bevezetni…”
• A pedagógusok béremelése jelenlegi helyzetének elemzése során problémaként tárta szekciónk elé az előadó, hogy az éveleji béremelések nem mindenütt megfelelő mértékben valósultak meg. „… A nagyobb probléma – biztos vagyok benne, hogy itt is vannak érintettek – az önkormányzati rendszerben valósult meg, nagyon sok önkormányzat a minimumra sorolta be az óvodapedagógusokat … A probléma megoldása folyamatban van: jelenleg az államkincstár kiküldte azoknak az önkormányzatoknak a levelet, a felszólítást és a tájékoztatást, akinél azt láttuk, vagy azt látták, hogy nem valósult meg teljes egészében a béremelés … és most folynak az újra számolások…”. Nagy problémát jelentett, hogy több önkormányzat esetében az átfedési idő nem került kifizetésre, holott az új életpálya jogszabályban ez egészen egyértelműen le van írva. Remélhetően a jövő évi béremelés során már ezek a problémák nem fordulnak majd elő „…már beraktunk erre egy biztosítékot a jogszabályi tervezetbe…” – mondta az előadó.
• Az oviKRÉTA bevezetésének indokát az előadás elején hallhattuk a szekcióban. A felület fejlesztése folyamatos, jelenleg már megoldott az orvosi igazolások háziorvosok általi feltöltése, a szülői felület is készen van, de addig nem nyitják meg, amíg az intézmények, pedagógusok körében magabiztossá nem válik a használata. „A változásokra utalva: kell módszertani megújulás, kell új szemlélet, kellenek új ismeretek.”
• Pályakezdő pedagógusok behívása a pályára és benttartásuk az óvodai rendszerben szintén kiemelt feladatot jelent óvodáink jelenlegi és jövőbeni életében – fejtette ki előadónk: „… Ez közös feladatunk. Kérek szépen mindenkit, hogyha egy fiatal vagy nem fiatal – mert ilyen is nagyon sok van – tanul valamit, innovatív, jó dolgot, akkor ne az legyen a reakció, hogy mi nem így szoktuk, hanem szükséges, hogy adjunk teret, adjunk a fiataloknak is szárnyakat!” – hangzott el a kérés a szekció résztvevők felé. Ha a fiatalok nem érzik jól magukat óvodapedagógusként, akkor elmennek máshová.
• A jelenleg folyó online óvodapedagógus képzésről/vizsgáról elmondta a helyettes államtitkár asszony, hogy ez szívügye, hiszen aki vette a fáradtságot és megnézte, elolvasta a fejezetet, az felfrissíthette, megújíthatta az Óvodai alapprogrammal kapcsolatos ismereteit. A vizsgát sokan túl könnyűnek találták, de nem a vizsga volt a cél, hanem a tudásmegújítás és ez teljesült is.
• Végül, a 2025-től átalakuló továbbképzési rendszerről kaptunk rövid, mindenki számára jól érthető tájékoztatást.

Az előadás után több jelenlévő elmondta, hogy

• az év elején nem kapták meg a jogszabályban előírt béremelést. Helyettes államtitkár asszony megnyugtatta őket – hivatkozva szekció előadásának első részében elmondottakra –, hogy ennek orvoslására az államtitkárság már intézkedett.
• az oviKRÉTA működtetéséhez nincsenek meg a tárgyi feltételek az óvodában – internet és laptop nem biztosított. Az előadó válasza az volt, hogy a tárgyi feltételek biztosítása a fenntartó feladata.

Az előadás végén államtitkár helyettes asszony kiemelte, hogy minden problémát ismernek és igyekeznek ezek megoldásáért aktívan, eredményesen tenni. Zárómondatában megerősítette az előadásában többször hangsúlyozott gondolatát: „Számomra is nagyon fontos mindenkinek a bére, de emellett ugyanolyan fontos, hogy azért a szakmai részeken is gondolkodjunk, mert tényleg rajtunk múlik, hogy mi fog történni az országban, mi fog történni a világon, hogy milyen gyerekeket fogunk felnevelni, és ezzel is fontos foglalkozni. Tudom, hogy foglalkoznak vele, ezt nagyon szépen köszönöm!”

Második előadónk Szent-Gály Viola szakmai tanácsadó – Oktatási Hivatal, PhD hallgató – volt. Előadásának címe: Az Alapprogram állandósága – értékek és gyakorlatok.

Az előadás valamennyi résztvevő számára szuggesztívan és hitelesen szemléltette az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásrendszer, illetve a mindennapi óvodai élet gyakorlatának szükséges koherenciáját. Az előadó bemutatott diái mindenki számára világosan közvetítették azt, hogy az Alapprogram rendszere, állandósága és értékrendszere mindnyájunk számára biztos alapot kell képeznie az óvodai gyakorlatunkban. Az előadás kezdő diája is egyértelműen igazolta valamennyi résztvevő számára, hogy „… A magyar óvodai nevelésben az Alapprogram nélkül semmi sincs. Ezért alap.”.

Az előadás tématerületei a következők voltak:

• Rövid nemzetközi kitekintés.
• Az Alapprogram fejlődési szakaszai (korszakok).
• Az Alapprogram kutatásról röviden (Óvodák Országos Közössége, 2020).
• Az alapprogram összefüggésrendszere a gyakorlatban (példák).
• Az Alapprogram jövője.

Az előadás egyik legfontosabb mondanivalóját így fogalmazta meg az előadó: „…végső soron az a feladatunk, én így gondolom, én is óvodapedagógus vagyok, és dolgoztam is óvodában, hogy a gyermeknek a belső erőforrásait megtaláljuk…mozgósítsuk…”

A 28 éves Alapprogram „fejlődési szakaszai” részben az előadó bemutatta, hogy melyek azok a hasznos ismeretek, amelyeket szívből ajánlott a jelenlévőknek. A fejlődési szakaszok bemutatását összegezve egy olyan értelmezési szekvenciát mutatott be, amelyben jól látható, hogy az elmúlt 28 év nagyjából két nagy részre osztható. „…Az egyik a gyakorlatorientált rész, amikor az óvodát kitalálták, megalkották, feldolgozták és felépítették azt, hogy ők mit és hogyan szeretnének tenni az Alapprogram keretén belül, a maguk pedagógiai, nevelési vagy pedagógiai programján belül, és amikor ez feldolgozódott, akkor kerültek előtérbe az értékpreferenciák, akkor kezdtünk el többet és jobban beszélni például a játékról…”

Az előadó megfogalmazta: „Benne van az Alapprogramban a játék mindenek felettisége, de alig játszik a gyerek napi egy órát, mert össze-vissza rángatjuk mindenhová, mindent csinálunk, és mindent fejlesztünk…” Ezt a gondolatot az előző évi, XXV. Konferencia óvodai szekció előadásai is megerősítették.

Az Alapprogram kutatását bemutató részben azt láthattuk meg, hogy egy 2020-ban zajlott kutatásban közel 1000 óvodapedagógus, kérdőíves felmérésben mondta el véleményét arról, hogy mit kellene változtatni az Alapprogramban.

Az előadó kiemelten hangsúlyozta, hogy a helyi pedagógiai programokban szükséges szabályozni a tervezési, a szervezési és a képességfejlesztési feladatokat – meghagyva természetesen az óvodapedagógusok módszertani szabadságát. Példaként hozta fel és hívta fel a figyelmet arra, hogy a helyi pedagógiai programokban nincs leírva például: „…hogy az adott nevelőtestület a matematikai tapasztalatszerzésen belül köteles foglalkozni minőségi és mennyiségi eltérésekkel, matematikai fogalmakkal…, így akkor mi alapján tervez a pedagógus?” -tette fel a kérdést Szent-Gály Viola.

Az előadó hangsúlyozta, hogy minden szabály annyit ér, amennyit ismernek és betartanak belőle. A helyi pedagógiai programok csak akkor felelnek meg az Alapprogramnak, ha a nevelőtestület együtt készíti és együtt tartja be az abban közösen megfogalmazottakat, célokat, feladatokat, tevékenységeket.

Az előadás fontos elemeként hangzott el, hogy a magyar óvodákban nem kötelező a mérés, hanem a gyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentum vezetése a kötelező a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendeletnek megfelelve. Sajnos az óvodáink nem minden esetben felelnek meg ennek a feltételnek. Előadónk mindenki számára javasolta M. Nádasi Mária: Adaptív nevelés és oktatás című kiadványát.

Az előadó záró gondolatát minden óvodapedagógus számára ajánlom: „…Hinni kell a játékban…Muszáj hinni abban, hogy a gyermeket a játék fejleszti a legjobban, ki kell vinni az óvodákba, megmutatni az agyi folyamatot, azt, hogy hogyan reagál az ember az örömérzésre, és tényleg nagyon sok kutatás igazolja, hogy akkor tanul a legkönnyebben, legjobban a gyerek, amikor megnő annak az ingerületnek az átmérője, ami a játék alapján van ott az idegkapcsolatokban. Végső soron tényleg a gyermek belső erőforrásait kell mozgósítanunk, és ez a játékban válik a legegyértelműbbé…”

Előadónk zárómondata minden résztvevő számára igazi útravalót adott. „Az Alapprogram is azt adja nekünk, ami a szakmában talán a legfontosabb: a tudás összekapcsolása a gyermekismerettel és a gyermeki szeretettel. Ez a legfontosabb az óvodapedagógiában, amikor többé válhatunk önmagunknál, a pályánkon folyamatosan fejlődve, mindvégig gyerekszeretetben.”

Harmadik előadónk Szabadi Edit – neveléstudományi bölcsész, neveléskutató, oktatásmenedzsment, köznevelési szakértő, mesterpedagógus, intézményigazgató, az Óvodavezetők Országos Szakmai Egyesület alelnöke – volt. Előadásának címe: A minőségi munkavégzésre ösztönző Teljesítményértékelési Rendszer (TÉR) hatékony működtetése, szakmai iránymutatás az óvodák adminisztratív feladatainak ellátásához az e-KRÉTA pilotjában szerzett tapasztalatok tükrében.

Az előadás címében megfelelteknek – az előadói prezentáció bemutatásával párhuzamosan – nagyon részletes, az igazgató asszony vezetői és szakértő ismeretének, pilotban végzett gyakorlati munkájának tapasztalatain alapuló tájékoztatást kaptak a résztvevők a jelen időszakban, valamennyi magyarországi óvodát érintve a zajló változásokról.

Előadásának témakörei:

• A TÉR elérendő céljai, megvalósításának forrásai, szempontrendszere.
• A TÉR bevezetésének ütemezése, az értékelés folyamat, az értékelési szempontok súlyozása, értékelési skálák.
• Teljesítményértékelés az oviKRÉTA felületén.
• az oviKRÉTA rendszer használata a mindennapi pedagógiai gyakorlatban.

„...a teljesítményértékelési rendszer célja az, hogy egy új, rendszerszintű belső értékelési rendszer épüljön be szervezeti kultúránkba, ami a minőségi munkavégzésre ösztönzi a pedagógusokat és az intézményvezetőket. Az oktatásirányításnak az volt a célja, hogy egyszerűsítse a már meglévő eljárásokat, a belső és külső értékelés koherenciája valósuljon meg…, hogy ezzel az új típusú értékeléssel az értékeltnek erősödjön a motivációja, és minden köznevelési intézmény hosszú távon megfeleljen a társadalmi elvárásoknak …”

Az előadó ezen a ponton megerősítette, hogy természetesen nagyon fontos: – ezen a területen is – az óvodapedagógus folyamatos tájékoztatása, az informatikai tárgyi háttér biztosítása.

Az előadó megosztotta saját, intézményi tapasztalatát a TÉR-célok kialakításával kapcsolatban, amelynek eredményeként dolgozói nem teherként, hanem közös munka eredményeként élték meg a személyes célok meghatározását.

Az előadó azon információja, amely azt tartalmazta, hogy az oviKRÉTA felületen pár napon belül változások következnek be, nagy érdeklődést keltett a résztvevőkben. A bejelentéssel, mely azt tartalmazta, hogy hamarosan feltöltésre kerül az oviKRÉTA felületre a gyermek „Fejlődés nyomon követési” sablon, valamint bővítésre, változtatásra kerül a „Csoportnapló” felület, több kérdést generált a jelenlévőkben, melyekre a választ a szekció beszélgetésben adta meg az előadó.

Ezt követően a gyermekek hiányzásának igazolásával kapcsolatosan tájékoztatás hangzott el, melynek sarkalatos pontja volt, hogy az óvodai működésben vannak olyan rövidebb (nevelés nélküli napok) és hosszabb távú gyermeki hiányzások, melyet – az adott óvodában szokásos módon történő felmérő lappal– lehet szülői igazolásként is feltölteni az oviKRÉTA „Jelenléti ív” felületén. Hangsúlyozta, hogy az óvodában nincs őszi, téli, tavaszi vagy nyári szünet, azonban az iskolai szünettel párhuzamosan több szülő kéri, hogy gyermeke ezeken a napokon ne vegye igénybe az óvodai ellátást.

Zárásként az előadó kiemelte, hogy az intézmények a TÉR eljárásrendüknek megfelelően kell, hogy működtessék a TÉR rendszerüket. A Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ szakértői minta eljárásrendeket dolgoztak ki, aki még nem rendelkezik TÉR eljárásrenddel javasolta a jelenlévők számára megismerni és a helyi sajátosságaiknak megfelelve elkészíteni. „Én magam is elkészítettem óvodánk TÉR eljárásrendjét, bárkinek szívesen elküldöm.” – ajánlotta fel szakmai segítségét előadónk.

Negyedik előadónk Bertók Zoltánné köznevelési szakértő volt, aki a konferencia témájával koherensen, a konferencián az óvodai szekció időpontjáig elhangzott plenáris előadásokhoz, illetve szekciónk első három előadójához kapcsolódva tárta elénk témáját: „Az óvodák működését szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálata”.

Az előadó arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az intézményvezetők kiemelt feladata az intézményi működést érintő jogszabályok megjelenésének folyamatos, rendszeres figyelése, megismerése, azok beépítése a helyi szabályozó dokumentumokba, megismertetése a dolgozókkal, az érdekelt partnerekkel, kiemelten a szülőkkel.

Az óvodák működését szabályozó három fő dokumentum – SZMSZ, Házirend, Helyi pedagógiai program – jogszabályi hátterét az előadásra készülve összerakta az előadó, számuk meghaladta a 120-at. Persze az előadásban nem került sor az egyes jogszabályok ismertetésére.

„…Varázsszó: rendszeres…” mondta az előadó. Mindenkinek felhívta a figyelmét arra, hogy azért van az előadása főcímében az, hogy rendszeres, mert bizony ez azt jelenti, hogy minden évben hozzá kell nyúlni a belső működést szabályozó dokumentumokhoz. „Miért is” -kérdezte az előadó, melyre meg is adta válaszát. Természetesen nem minden dokumentumhoz kell minden évben hozzányúlni, azonban azt tudomásul kell venni, hogy amelyek a mindennapi működésre vonatkoznak, azok meg kell, hogy jelenjenek a helyi szabályozás szintjén. Ezt azért kell megtenni, mert csak úgy kérhető számon bárki az adott viselkedéséért, ha az intézményi működés minden folyamata szabályozott, természetesen a mindenkori hatályos jogszabályi elvárásoknak megfelelve. Mindebből kiindulva az előadó a jogszabályok felsorolása helyett egy olyan rendszert állított fel – példákkal színesítve – amellyel bizonyosságot közvetített arról, hogy azt a koherenciát kell az intézményi működést szabályozó dokumentumok között garantálni. Ez nem jelent könnyű feladatot, de előadónk több példán keresztül szemléltette, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani, és egyáltalán mire figyeljünk. Szemléltette azt is, hogy mi indokolja a jelenlegi konferencia címét: „Változó világ. Átalakuló nevelés-oktatás-képzés”.

Az előadás diái kiválóan szemléltetik az előadó hiteles, időszerű, rendszerszemléletű, rendkívül színes, sokszor humoros, mindenki számára jól érthető gondolatsorát, amelynek meghallgatását követően tudatosodott bennünk, hogy az előadó minden mondatát, gondolatát meg kell fogadnunk és óvodáink működésében minden területet rendszeresen szükséges szabályozni. Nem kell mindig szabályzat formájában megtennünk mindezt, lehet vezetői utasításban, belső eljárásrendben stb., de meg kell tennünk, mert ha a dolgozók, a közvetlen partnereink (elsősorban a szülők, akik, ha ismerik, átlátják az óvoda működését, akkor azonosulni tudnak vele) nincsenek tisztában a működési folyamatokkal, egyáltalán, hogy mi a dolguk, akkor nem várható el tőlük az, amit a hatályos jogszabályok elvárnak. Természetesen mindez vonatkozik a mindennapi pedagógiai munkánkra (Helyi PP-nek való megfelelés), munkaköri kötelességeinkre (oviKRÉTA felület kezelése).

Összegző gondolatként előadónk hangsúlyozta, hogy a szabályzatok naprakész, rendszeres felülvizsgálata, a változásokhoz való igazítása nagyon fontos „…elsősorban azért, mert csakis ez biztosítja a gyermekek biztonságát, jólétét, és a jogaiknak a védelmét.”

A szekció utolsó perceiben szekcióbeszélgetésre került sor.

Sajnos a szekcióbeszélgetésre nagyon rövid idő állt rendelkezésünkre, hiszen a négy előadónk rendkívül sokrétűen, kiváló rendszerszemlélettel, innovatív módon, hitelesen tárta elénk gondolatait jelenlegi óvodai működésünk változó világunkba, átalakuló nevelési-képzési rendszerünkbe történő beillesztésével kapcsolatban, így az előadások időkeretei megcsúsztak.

A szekcióbeszélgetésben két előadó – Bertók Zoltánné és Szabadi Edit – várta a résztvevők kérdéseit, észrevételeit, amelyek mind az oviKRÉTA felületére, használatára irányultak.

Az oviKRÉTA felület kezeléséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekre, és a felületen rövid időn belül történő várható változásokra irányultak az első kérések: a gyermek „fejlődését nyomon követése” dokumentum megjelenése és a „Csoportnapló” felület változtatása tekintetében”. Kérdéseikre Szabadi Edit válaszolt. Megerősítette: mindkét dokumentum vezetése valamennyi óvodapedagógus számára kötelezővé válik. Egyben jelezte, hogy az óvodák által eddig használt – a nevelőtestületeik által innovatívan kifejlesztett dokumentumok – beépíthetőek lesznek az oviKRÉTA felületén találhatókba.

Többen elmondták, hogy az oviKRÉTA vezetéséhez nincsenek meg a tárgyi feltételeik (számítógép, internethozzáférés), továbbá ugyanilyen problémát jelent az óvodapedagógus hiány. Több résztvevő is megerősítette, hogy ez nem egyedi, hanem általánosnak is mondható probléma. A kérdések még az óvodai hiányzások igazolási módjára irányultak. Erre a kérdésre is megnyugtató választ kaptak az előadóktól. Az EESZT felület november elejétől pontosan küldi a gyermekek orvosi igazolását. Elmondták, ha valahol ez mégsem történik meg, úgy a papír alapú orvosi igazolás feltöltését kell megtenni.

Kérdések érkeztek az oviKRÉTA „TÉR” felületével kapcsolatban, mégpedig a vezetőhelyettesekre vonatkoztatva. A kérdésre kapott válaszok tartalma: minden igazgatóhelyettest azok szerint a szempontok szerint kell majd értékelni, amelybe év elején besorolták (óvodapedagógus, vagy vezető). A válaszadó kiemelte, hogy most a legfőbb cél a szempontok megismerése, a kijelölt TÉR-célok folyamatos megvalósítása, annak dokumentálása az oviKRÉTA felületen.

Az óvodai szekció munkáját eredményesnek értékelem, valamennyi előadó anyaga a konferencia témájával koherensen, szakmai elkötelezettséget közvetítve tárta elénk változó világunk okozta átalakuló óvodai nevelésével kapcsolatos feladatainkat. A szekció résztvevői aktívan és őszintén mondták el véleményüket az előadók által felvetett, a magyar óvodai hálózatot érintő kulcskérdésekkel és a megújult jogszabályi környezetből adódó sokrétű, rendkívüli felelősséggel bíró feladatokkal kapcsolatban. Az óvodai szekció valamennyi előadására vonatkozóan javaslom előadóink bemutatóinak elolvasását, megismerését az intézményvezetőknek, az óvodapedagógusoknak. Mind a négy előadás rendszerszemléletűen, a minőségi szintű óvodai nevelés elkötelezett szemléletével elemzi változó világunk okozta átalakuló (állandó értékeket képviselő) magyar óvodai nevelésünk múltjára épített jelenét, jövőjét.