Péterffy Balázs

A Klebelsberg Központ szekció összefoglalója

A korábbiaktól eltérően két külső vendégelőadót is meghívtunk a szekcióba, hogy színesítsék előadásukkal a programot, így összesen hat előadást hallgathattak meg az érdeklődők.

Foglalkoztunk a közelmúlttal és a jelennel is, két nagy projektünk keretében a digitális fejlesztéseket mutattuk be. Az Okostantermek tavaly kerültek átadásra, összesen 180 feladatellátási helyen alakítottunk ki digitális kollaborációs tereket, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a pedagógusok – a digitális technológiát segítségül hívva – fejlesszék a tanulókat. Mindig elmondtuk, így itt is hangsúlyozta az előadó, Molnár Gábor főosztályvezető, hogy nem „informatikatermeket akartunk átadni, hanem olyan tereket, amelyekben az IKT-eszközök valóban eszközei a kompetenciafejlesztésnek, támogatják a megismerés teljes folyamatát, függetlenül attól, hogy egy természettudományos jelenséget vizsgálnak éppen vagy történelemóra keretében modelleznek egy középkori várat az eszközökkel.

Az RRF-1.2.1 projekt keretében sosem látott digitális eszközpark került ki a pedagógusokhoz és a tanulókhoz, elősegítve azt, hogy a digitáliskompetencia-fejlesztés, az online tér lehetőségeinek kiaknázása minden tanuló számára biztosított legyen. Dr. Lángi Alajos – a projekt vezetője – előadásában bemutatta, hogy milyen ütemben kerültek ki a tanulói laptopok az elmúlt három évben a diákokhoz, illetve a pedagógusok közül azokhoz, akik a korábbi notebook osztásból kimaradtak. A mintegy 579 000 kiosztott eszköz – a korábbi fejlesztésekkel együtt – hozzájárul ahhoz, hogy virtuális tér, a legmodernebb tanulást segítő módszerek és tananyagok mindenki számára elérhetővé váljanak. A projekt azonban nem csak arról szól, hogy kiosztjuk az eszközöket, hanem arról is, hogy a használatukhoz elkészült egy olyan pedagógus-továbbképzés, amely segítséget nyújt a különféle digitális módszertanok használatához, az eszközben rejlő lehetőségek kiaknázása révén. A konferencia végét követően fejeződött be az utolsó 125 000 notebook kiosztása.

Mint minden évben, így idén is szóba került – egy rövidebb előadás keretében – a KRÉTA-rendszer és fejlesztései. 2024 szeptemberében már a második tanév kezdődött úgy el, hogy minden iskola számára kötelezővé vált a KRÉTA-rendszer egyes moduljainak a használata, így különösen fontos, hogy az újdonságokkal mindenki megismerkedhessen. Péterffy Balázs elnökhelyettes prezentációjában bemutatta az új vagy megújult modulokat:

• az idén induló Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program modult;
• a Lázár Ervin Programnak az idei évre kissé átalakuló támogató rendszerét.

Szó esett – többek között – a naplózárás beállításairól is: minden hónap ötödikén lezár a rendszer az előző havi tanórák és az érdemjegyek beírása tekintetében, azaz eddig az időpontig van lehetőség beírni az előző hónapra osztályzatokat, és naplózni tanórákat.

Újdonság az eJogsi modul, amely egy új lehetőséget takar a középiskolásoknak: ingyenesen megszerezhetik a B-kategóriás jogosítványhoz szükséges elméleti képzést és vizsgát. Az idei tanév fontos újdonsága, hogy az orvosi igazolásokat az EESZT és a KRÉTA-rendszer összekapcsolásával már közvetlenül tudják az iskolába beküldeni a háziorvosok, azonban fontos, hogy a tanulmányi rendszerbe csak a hiányzás és annak igazolása kerül be, egyéb szenzitív egészségügyi adatok nem. A KRÉTA-rendszer, mint a köznevelés legmodernebb informatikai támogató rendszere folyamatosan fejlesztésre kerül a felhasználói oldal és a hatályos jogszabályok változásának megfelelően.

A Darts Matekről, mint komplex módszertani programról adott elő a cég vezetője, bemutatva a programban rejlő lehetőségeket, a felhasznált módszereket, továbbá azok logikai alapjait. A Darts tábla és számainak matematikaoktatásban történő alkalmazása a játékos oktatás, a tapasztalati tanulás és a logikai készségek együttes fejlesztésén alapuló módszer. Az előadásban Dr. Bogdán Csaba tájékoztatást adott a résztvevő iskolákról, az eddig elért eredményekről, a nagy sikerű országos versenyről, valamint a jövőbeli terveikről is.

Barcsák Marianna – a Katolikus Pedagógiai Intézet igazgatójaként – előadásában bemutatta a katolikus oktatási rendszer működését, azokat a speciális szempontokat, amelyek akár pedagógiai, akár a lelkiség szempontjából megkülönböztetik az iskoláikat. Kiemelte azokat a fontos alapelveket, amelyek mind a módszertan tekintetében, mind az iskolarendszer szervezeti összetételében és működési alapelveiben különböznek az egyéb fenntartású intézményektől. A Klebelsberg Központ és a történelmi egyházak oktatási szervezetei több mint egy éve megkezdték az együttműködést annak érdekében, hogy a köznevelési rendszerben az állami és az egyházi fenntartásban felmerülő problémákat közösen, egymást meghallgatva, a tanulók mindenekfelett álló érdekeinek megfelelően próbálják megoldani. Ez a sikeres program sok apró és kevésbé apró gyümölcsöt termett az elmúlt időszakban, és ezekről is beszélt igazgató asszony az előadásában. Azokat a közös helyzeteket, megoldásra váró feladatokat hozta fel, amelyek összekötnek bennünket, bemutatta a kihívásokat, és az állami fenntartók vezetői első kézből hallhatták, hogyan néz ki az együttműködés a katolikus intézmények szemszögéből, melyek azok a területek, amelyekben tovább szeretnék javítani az együttműködést.

Az utolsó előadás során Péterffy Balázs beszélt az állami fenntartói tervekről, elképzelésekről, lehetséges és a közeljövőben megvalósuló fejlesztésekről. Szó esett többek között a jelenlegi programozási időszakban futó kiemelt és tankerületi projektekről, amelyek között van szakmai, hátránykompenzáló, valamint többféle infrastrukturális és energetikai fejlesztést célzó is egyaránt. Ezen fejlesztések közös célja, hogy jobbá tegye az oktatási rendszer feltételrendszerét mind a tanulók, mind az ott dolgozók számára. Szó esett a kö-zelmúltbeli jogszabályváltozások iskolai interpretációjáról, illetve arról, hogyan lehet a megfogalmazott elvárásokat hatékonyan, és az oktatáspolitikai céloknak megfelelően elérni. A jövőkép felrajzolásához, a tervezéshez mindenképp adatok szükségesek. Ezért az előadás egy részében a jelenlegi legfrissebb adatokat is láthatták az érdeklődők, összefüggésekben elhelyezve.

Szó esett azokról a már működő vagy most induló programokról is – Iskolaőr, NEP, LEP, diákolimpia, bűnmegelőzés –, amelyek tovább erősíthetik a szinergiákat az oktatási rendszer szereplői között, illetve minden olyan szerv és az oktatás között, amely hozzá tud járulni ahhoz, hogy biztonságos körülmények között, egyenlő esélyekkel vághasson neki mindenki a köznevelési rendszernek, illetve esetleg később, ha úgy dönt, akkor a szakképzésnek. A már megvalósult fejlesztések eddig is sokat számítottak, de a már említett közös gondolkodás, a fenntartókat összefogó programok reményeink szerint új dimenziókat nyitnak meg az iskolák előtt.