Kriskó Beáta
„A tanulás jövője” – A nemzetköziesítés elősegítése a szakképzés és a köznevelés világában – Tempus Közalapítvány Erasmus+ Program szekció összefoglalója
2024. november 6-án délután tartottunk a „A tanulás jövője” – A nemzetköziesítés elősegítése a szakképzés és a köznevelés világában címre keresztelt szekciónkat.
Szekciónk Setényi János (igazgató, Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézet) „Tudtunk élni a nemzetköziesítés lehetőségeivel? Mit lát a kutató” című előadásával kezdődött, amely a magyarországi közoktatási és szakképzési intézmények nemzetközi térben való elhelyezkedését vizsgálta. Igazgató úr előadásában többek között elhangzott, hogy bár sok, a nemzetköziesítési lehetőségeket elősegítő pályázat, program elérhető, kevés intézmény elkötelezett ez irányban. Ennek egyik fő oka a nyelvtudás vagy idő hiánya.
A bevezető előadás után Várszegi Dóra (igazgatóhelyettes, Tempus Közalapítvány, Erasmus+ és felsőoktatási nemzetköziesítési igazgatóság) tartotta meg előadását „Nemzetköziesítést elősegítő támogató rendszereink. A köznevelést és a szakképzést érintő fejlesztéseink jelene és jövője” témában. Az előadás során igazgatóhelyettes asszony bemutatta az intézmények támogatása céljából megalkotott, a köznevelési és szakképzési szektorok fejlesztését célzó koncepciójukat és fejlesztési terveiket, amelyek egymásra épülve szolgálják a teljes magyar köznevelési és szakképzési rendszer nemzetköziesítésének fejlesztését.
A Tempus Közalapítvány Erasmus+ és Felsőoktatási Nemzetköziesítési Igazgatóságon belül működő Szakmai programtámogatási csoport fő feladata a köznevelési és szakképző intézmények támogatása a nemzetköziesítés területén.
A következő fejlesztések megvalósítását határozták meg a köznevelési és szakképzési rendszer nemzetköziesítésének fejlesztése érdekében:
- Erasmus+ Mentorhálózat kialakítása, hatékony működtetése, hálózatosodás elősegítése.
- Nemzetköziesítés bevezetése az oktatási és képzési rendszerbe.
- Egyéb támogató felületek fejlesztése (disszemináció, tudásmegosztás).
Erasmus+ Mentorhálózat
Annak érdekében, hogy a köznevelési és a szakképzési szektorban a szektorspecifikus és nemzeti szinten kiemelten kezelt prioritások, stratégiai célok az Erasmus+ program által biztosított források teljeskörű felhasználásával tudjanak megvalósulni, szükségesnek tartják egy Erasmus+ Mentorhálózat (a továbbiakban: Mentorhálózat) kialakítását, működtetését. 2024-ben elindították az Erasmus+ Mentorhálózat pilotját, nyolc mentor bevonásával. A mentorok a pályázásban gyakorlott, kiemelkedő szakmai tudással rendelkező szakemberek, akik Magyarország régióira lebontva látják el feladataikat.
A pilot program alapvető célja a 2025. január 1-jétől induló mentorhálózat kialakításának, illetve működésének előkészítése volt. Elképzeléseik szerint, akkor tudnak hitelesen és az igényeknek megfelelően működő hálózatot elindítani, ha előzőleg azonosítják azokat a tényezőket, amelyek hatással bírnak a beadott pályázatok mennyiségére és/vagy minőségére. A helyi problémák ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a célcsoport erősségeire építő, annak igényeit figyelembe vevő mentorhálózat jöjjön létre. Ez a kísérleti program tehát lehetőséget biztosított arra, hogy gyakorlati tapasztalatok alapján tudják véglegesíteni a mentorok feladatait, valamint definiálják a mentorhálózat hosszútávú működéséhez szükséges kihívásokat és feltételeket. 2025. január 1-től további egy fő bevonásával indítják mentorhálózatukat, így régiónként egy-egy, Budapesten kettő mentor segíti a pályázókat.
A Mentorhálózat fő céljai:
- a sikeres pályázatok számának növelése,
- a pályázatok minőségének javítása,
- a szektor szakmaiságának a fejlesztése,
- forrás maximalizálás.
A mentorok fő feladatai:
Nemzetköziesítés bevezetése az oktatási és képzési rendszerbe
A szektorban jelenleg dolgozó pedagógusoknak és oktatóknak a bevonása a nemzetköziesítés és ezáltal az Erasmus+ program adta lehetőségekbe bizonyos szinten jelenleg is adott, ugyanakkor elő kell segíteni a terület iránt érdeklődők szakmai fejlődését, ezért egy többszintű, összetett, egymásra épülő, de egymástól függetlenül is működőképes képzési és információs rendszert dolgoztak ki, melynek fejlesztése folyamatos.
Sok jelzést kaptak arra vonatkozóan, hogy nagy szükség lenne egy „start csomagra”, amely a nemzetközi együttműködés kezdő lépéseinek, a pályázás alapjainak elsajátításában segít. A szekcióban bejelentettük, hogy 2024 őszétől online formában, a Moodle-felületen elérhető a „Start” képzésünk.
Ezeket a tartalmakat az akkreditált tanártovábbképzés rendszerébe is beépítették, idén októberben első alkalommal megtartották a „Nemzetköziesítés a köznevelésben – a projektmenedzsment alapjai” elnevezésű pedagógus-továbbképzésüket, a maximális 30 fő részvételével.
Egyéb támogató felületek fejlesztése (disszemináció, tudásmegosztás)
2024-től a korábbi Digitális Módszertár és E+ Módszertani Ötletgyűjtemény új közös adatbázisban áll a pedagógusok és oktatók szolgálatába Módszertani Ötlettár néven. Az érdeklődők ma már több száz kiváló módszertani ötlet között válogathatnak, amelynek kínálata folyamatosan bővül. A feltöltéshez korábban kapcsolódó Digitális Pedagógus és Oktatói díj továbbra is jelentős motiváció a pedagógusok és oktatók számára.
A tanulás jövője brand
A köznevelés területére tervezett fejlesztéseik egy új átfogó brand – „A tanulás jövője” – ernyője alá szervezik. A tanulás jövője brand magában foglalja a támogató hálózatot (mentorhálózat), a támogató rendszereket (például Módszertani adatbázisok), a képzéseket és a disszeminációs rendezvényeket is. Eredményeik és jövőbeni terveik bemutatására, a 2024. december 5-én második alkalommal megrendezésre kerülő „A tanulás jövője konferencia” alkalmával kerül sor.
Igazgatóhelyettes asszony szavait a gyakorlati térbe helyezve Tóth Vera szakmai igazgatóhelyettes asszony (Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium) is megerősítette, aki intézménye jógyakorlatát mutatta be. Előadása során bemutatta intézményük nemzetköziesítési eredményeit, a számára, vagy intézménye számára fontos, meghatározó pályázatokat, amelyek az intézmény, a pedagógusaik vagy éppen diákjaik életére voltak pozitív hatással.
Jó gyakorlatuk példaértékű: 2007-ben a Leonardo program keretében egyhónapos szakmai gyakorlattal kezdték el a nemzetközi tapasztalatszerzést. Mára már városi és vállalati együttműködésben kialakított nemzetköziesítési stratégia mentén, ötfős projekt team segítségével, a hazai és a nemzetközi partnerekkel való folyamatos szakmai együttműködések keretében valósítják meg nemzetközi programjaikat és mobilitásaikat, amelyek eredményeként az elmúlt 17 év alatt mind a 27 országba el tudtak látogatni.
A szekció második részében „Nemzetköziesítés adta lehetőségek az oktatásban, és azon túl” címen kerekasztal-beszélgetésre került sor, a szakképzés és köznevelés területéről érkező szakemberek, és a szekción résztvevők bevonásával. A panelbeszélgetés résztvevői az oktatás több szektorát is képviselték:
- Palencsárné Kasza Marianna szakértő – Nemzeti Szakképzési Szakértői Munkacsoport;
- Rozmán Éva mentor – Erasmus+ Mentorhálózat;
- Dr. Setényi János igazgató – Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézet;
- Ballagó Zoltán Tankerületi igazgató – Egri Tankerületi Központ;
- Baranyi Zoltán főigazgató – Nógrád Megyei Szakképzési Centrum.
A kerekasztal-beszélgetés alkalmával a nemzetköziesítés témakörét különböző szempontok szerint járták körül, különböző szemszögekből megközelítve. Nyitásként, gondolatindító kérdésként felmerült, hogy a résztvevő szakemberek hogyan látják az elmúlt 20 évet, amióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, és azt a 10 évet, amióta elérhető az Erasmus+ program. Az elmúlt időszak távlatából milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre, és melyek azok a területek, fejlesztési lehetőségek, amelyeket még nem használtunk ki? A nemzetköziesítés lehetőségét milyen módon lehet bevinni oktatási intézményeinkbe? A jó hangulatú és számos konkrét jógyakorlatot, példát, javaslatot is felvonultató beszélgetésben a résztvevők hangsúlyozták a nemzetköziesítés jelentőségét mind a tanulók és hallgatók, mind a pedagógusok és oktatók, mind pedig az intézmények szempontjából, és kiemelték, hogy szükség van a nemzetközi kapcsolatok és tevékenységek továbbfejlesztésére.
