Papp András

Mesterséges intelligencia az oktatásban – átalakuló köznevelés? szekció összefoglalója

2024. november 6-án az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen rendezték meg a „Mesterséges intelligencia az oktatásban” című szekciót, amely a köznevelési rendszer változásait és az MI lehetőségeit tárgyalta. A szekcióvezető Papp András, az Európa 2000 Gimnázium igazgatója volt. A program célja az volt, hogy bemutassa, hogyan használható fel a mesterséges intelligencia a közoktatás különböző szintjein, valamint milyen kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe a pedagógus ezen új technológia alkalmazásakor.

A szekció három kiemelkedő előadást tartalmazott, melyeket Papp András, Koren Balázs és Kiss Károly tartottak. Az előadások során a résztvevők betekintést nyerhettek abba, hogyan hasznosíthatják az oktatási intézmények a mesterséges intelligenciát a mindennapi gyakorlatban, hogyan támogathatják a pedagógusokat a modern technológiák, valamint milyen módszertani újításokkal tehetők még hatékonyabbá a tanórák.

A három előadás után egy kerekasztal-beszélgetés következett, ahol a hallgatóság lehetőséget kapott kérdéseik feltevésére. A panelbeszélgetésen Papp András, Koren Balázs, Kiss Károly és Dr. Nagy Róbert, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa osztották meg véleményüket és tapasztalataikat. A beszélgetést Papp András moderálta, és a középpontjában az MI gyakorlati alkalmazása és jövőbeli kilátásai álltak a közoktatás területén.

Papp András: GPT az Európa 2000 Gimnáziumban – avagy hogyan is használhatja egy vezető a mesterséges intelligenciát

Az Európa 2000 Gimnázium igazgatója előadásában azt mutatta be, hogyan alkalmazza a mesterséges intelligencia (MI) eszközeit az iskola vezetésében és az oktatásszervezésben. Előadásának középpontjában a ChatGPT gyakorlati felhasználása állt, különös tekintettel arra, hogyan segítheti egy vezető munkáját az oktatási intézmény mindennapjaiban.

Papp András hangsúlyozta, hogy a GPT-típusú modellek jelentős mértékben támogathatják az iskolai adminisztrációt, a kommunikációt és a belső folyamatok hatékonyabbá tételét. Példákkal illusztrálta, hogyan használta az MI-t az iskolai levelezések, szülői értesítések megfogalmazásához, valamint a tanári és szülői értekezletek előkészítéséhez. Kiemelte, hogy a rendszer képes gyorsan és pontosan generálni személyre szabott tartalmakat, ezzel időt és energiát spórolva a vezetői feladatok során.

Az előadás során Papp András arra is kitért, hogy a ChatGPT milyen szerepet játszhat a tanulók értékelésében és a tananyag testreszabásában. Például a chatbot segítségével az oktatók könnyedén hozhatnak létre személyre szabott gyakorlófeladatokat, illetve automatikusan elemezhetik a tanulói visszajelzéseket és teljesítményeket. Az előadó hangsúlyozta, hogy bár az MI kiváló támogató eszköz lehet, fontos, hogy a pedagógusok ne veszítsék szem elől a személyes kapcsolatot és a tanulók egyéni szükségleteit.

Zárásként Papp András megosztotta tapasztalatait a technológia bevezetésének kihívásairól is. Elmondta, hogy az iskola kezdeti lépései során a kollégák között voltak fenntartások az új eszközökkel kapcsolatban, de a sikeres implementációhoz elengedhetetlen volt a folyamatos tájékoztatás és a gyakorlati tréningek megszervezése. Hozzátette, hogy az MI nem helyettesíti a pedagógust, hanem egy olyan támogató eszközként működik, amely hatékonyabbá teszi az oktatási folyamatokat és az iskolai működést.

Összességében Papp András előadása rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása az iskolai környezetben nem csupán a jövő lehetősége, hanem már a jelen valósága is, amely hozzájárulhat a vezetési és tanítási gyakorlat modernizálásához.

Koren Balázs: Hogyan segíthet az AI a pedagógusoknak?

Koren Balázs, digitális oktatási szakértő, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, valamint robotika oktatója és az EduTech Hungary Zrt. munkatársa, előadásában arra világított rá, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan támogathatja a pedagógusok munkáját a mindennapi oktatásban.

Előadása elején Koren Balázs kiemelte, hogy az MI-technológiák – mint például a gépi tanulás és a természetes nyelvfeldolgozás – már most is jelentős mértékben megváltoztatják az oktatás világát. Részletesen bemutatta, hogyan lehet ezeket az eszközöket a tanórák tervezésében és lebonyolításában alkalmazni, hogy hatékonyabbá tegyék a pedagógusok munkáját, és hogyan járulhatnak hozzá a diákok fejlődéséhez.

Példaként említette a tananyag személyre szabását, ahol az MI-rendszerek képesek elemezni a tanulók teljesítményét, és automatikusan javasolni a számukra legmegfelelőbb tanulási útvonalakat. A diákok különböző képességeihez igazított feladatok generálásával az MI elősegíti az egyéni különbségek figyelembevételét, ezáltal hozzájárul a differenciált oktatáshoz. Koren Balázs külön kiemelte a Reading Progress és a Microsoft Reflect eszközöket, amelyek segítséget nyújtanak az olvasási készségek fejlesztésében és a diákok érzelmi állapotának jobb megértésében.

Az MI nemcsak a tanórák hatékonyabbá tételében, hanem a tanárok adminisztratív terheinek csökkentésében is fontos szerepet játszik. Koren bemutatta, hogyan használhatók ezek az eszközök például tesztkérdések automatikus generálására, dolgozatok javítására és visszajelzések készítésére. Külön hangsúlyozta, hogy az MI alapú rendszerek gyorsan és pontosan képesek értékelni a tanulói válaszokat, így a tanárok több időt fordíthatnak a személyes kapcsolatok ápolására és az órák minőségi előkészítésére.

Zárásként Koren Balázs kitért az MI jövőbeli lehetőségeire is. Elmondta, hogy bár a technológia jelenleg még fejlődő fázisban van, a jövőben még nagyobb szerepet kaphat az oktatásban, különösen a hibrid tanulási környezetek kialakításában. Az MI segítségével a tanárok hatékonyabban integrálhatják a digitális és a hagyományos oktatási módszereket, ami hosszú távon hozzájárulhat a tanulási élmény gazdagításához.

Koren Balázs összességében optimista képet festett arról, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia az oktatási folyamatokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a technológia csak akkor lehet igazán sikeres, ha a pedagógusok nyitottak a használatára és készek alkalmazkodni az új eszközökhöz.

Kiss Károly: A XXI. századi pedagógiai módszerek használata a tanórán

Kiss Károly, az Európa 2000 Gimnázium igazgatóhelyettese előadásában a modern pedagógiai módszerek és a mesterséges intelligencia (MI) integrálásának lehetőségeit tárta fel a tanórai gyakorlatban. Előadásának célja az volt, hogy bemutassa, hogyan alkalmazhatók a legújabb technológiai megoldások a tanulási folyamat hatékonyabbá tételében, és hogyan segíthetnek ezek a módszerek a diákok elköteleződésének növelésében.

Kiss Károly kiemelte, hogy a XXI. századi oktatásnak alkalmazkodnia kell a digitális korban felnövekvő generációk igényeihez. A diákok figyelmének megragadása és fenntartása egyre nagyobb kihívást jelent a pedagógusok számára, ezért kulcsfontosságú, hogy a tanárok olyan módszereket alkalmazzanak, amelyek ösztönzik a tanulók aktív részvételét és kreatív gondolkodását. Az előadó hangsúlyozta, hogy az MI nem csupán egy eszköz, hanem egy lehetőség arra, hogy a tanítási módszerek még rugalmasabbá és személyre szabottabbá váljanak. Az előadó példákat hozott a tanórai gyakorlatban már bevált módszerekre – például az interaktív feladatok és a digitális eszközök használata a tanulók motiválásában. Beszélt arról, hogyan alkalmazza iskolájuk a Microsoft Teams és a Google Classroom platformokat a digitális tananyagok eléréséhez és a diákok közötti együttműködés elősegítésére. Emellett bemutatta, hogyan segíthet az MI a tanulók teljesítményének nyomon követésében, lehetővé téve a tanárok számára, hogy azonnali visszajelzést adjanak, és jobban támogassák a tanulási folyamatot.

Az előadó hangsúlyozta a projektalapú tanulás fontosságát is, amely során a diákok valós problémákat oldanak meg és gyakorlati készségeket fejlesztenek. A mesterséges intelligencia ebben a kontextusban támogatást nyújthat a feladatok személyre szabásában és a tanulói előrehaladás nyomon követésében. Kiss Károly rámutatott, hogy a diákok akkor tanulnak leghatékonyabban, ha aktív résztvevői lehetnek a tanulási folyamatnak, azaz saját tempójukban haladhatnak előre.

Zárásként hangsúlyozta, hogy bár az MI és a digitális eszközök számos lehetőséget kínálnak, a legfontosabb mégis az emberi tényező, vagyis a tanár–diák kapcsolat. A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti a pedagógusok személyes jelenlétét, de kiegészítheti és támogathatja azt, különösen a tanulói önállóság és a kritikai gondolkodás fejlesztésében.

Összefoglalva, Kiss Károly előadása rámutatott arra, hogy a XXI. századi pedagógiai módszerek és az MI alkalmazása nemcsak a tanulási folyamat hatékonyságát növeli, hanem segíthet a diákok aktív részvételének és elkötelezettségének erősítésében is.

Kerekasztal-beszélgetés: Mesterséges intelligencia az oktatás jövőjében

A szekció záróeseménye egy élénk és tartalmas kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Papp András, az Európa 2000 Gimnázium igazgatója moderált. A résztvevők között Koren Balázs, digitális oktatási szakértő (EduTech Hungary Zrt.), Kiss Károly, az Európa 2000 Gimnázium igazgatóhelyettese, valamint Dr. Nagy Róbert, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa foglaltak helyet. A panel középpontjában az állt, hogyan használható a mesterséges intelligencia (MI) az oktatásban, és milyen hatásai lehetnek az iskolák jövőbeli működésére.

A mesterséges intelligencia jelenlegi helyzete és lehetőségei

A beszélgetés elején Papp András arra kérdezett rá, hogy a résztvevők hogyan látják az MI jelenlegi szerepét az oktatásban. Koren Balázs megosztotta, hogy az MI eszközei – különösen a természetes nyelvfeldolgozáson alapuló technológiák, mint a ChatGPT – már most jelentős támogatást nyújtanak a pedagógiai munkában. Kiemelte, hogy az MI képes automatizálni az adminisztratív feladatokat, mint például a dolgozatjavítást vagy a tanulói visszajelzések elemzését. Ez nemcsak időt szabadít fel a pedagógusok számára, hanem lehetővé teszi azt is, hogy fokozottabban figyelhessenek a diákok egyéni szükségleteire.

Dr. Nagy Róbert az MI szélesebb körű alkalmazásáról beszélt, hangsúlyozva, hogy az eszközök nem csupán a tanítási folyamatok optimalizálására szolgálnak, hanem segíthetnek a tanulói fejlődés hosszú távú nyomon követésében is. Rámutatott, hogy az MI-alapú rendszerek képesek az adatgyűjtésre és elemzésre, amelynek segítségével a tanárok jobban megérthetik a diákok tanulási szokásait, erősségeit és gyengeségeit. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia által generált riportok segíthetik a tanárokat abban, hogy célzottabban és hatékonyabban támogassák a diákokat.

Hogyan formálhatja az MI a tanári munkát?

Kiss Károly arról beszélt, hogy az MI alkalmazása az oktatásban nemcsak a tanárok munkaterhét csökkentheti, hanem a tanulási folyamat minőségét is javíthatja. Kiemelte, hogy a XXI. századi pedagógia egyik legnagyobb kihívása a diákok figyelmének fenntartása és motiválása, különösen a digitális világban. Kiss szerint az MI eszközök – például a Reading Progress és a Microsoft Reflect – lehetőséget biztosítanak arra, hogy a diákok személyre szabott támogatást kapjanak, így javítva az elmélyült tanulást és a tanulási élményt.

A beszélgetés során Koren Balázs hozzátette, hogy az MI segítségével a pedagógusok olyan új módszereket próbálhatnak ki, amelyek korábban túl időigényesek vagy nehezen kivitelezhetők lettek volna. Példaként említette a projektalapú tanulást, ahol az MI támogatja a feladatok differenciálását és az egyéni haladás követését. Az MI használatával a tanárok több időt fordíthatnak a tanulói interakciókra és az oktatás kreatív aspektusaira, mivel a rendszer elvégzi a rutinjellegű feladatokat.

A jövőbeli kilátások: Kihívások és lehetőségek

A jövőbeli lehetőségeket tekintve a résztvevők optimistán nyilatkoztak az MI oktatásban való terjedéséről, ugyanakkor rámutattak néhány komoly kihívásra is. Kiss Károly szerint az MI-eszközök bevezetése a magyar iskolákban fokozatos és átgondolt megközelítést igényel. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok képzése és a megfelelő technológiai infrastruktúra kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos eszközzé váljon. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az MI soha nem helyettesítheti a tanár-diák kapcsolatot, amely az oktatás egyik alapvető pillére.

Dr. Nagy Róbert az etikai szempontokat emelte ki. Rámutatott, hogy az MI széles körű alkalmazása során elengedhetetlen az adatvédelem és az átláthatóság biztosítása. A diákok személyes adatainak biztonságát meg kell őrizni, és fontos, hogy a tanárok és a szülők egyaránt tisztában legyenek azzal, hogyan használják fel ezeket az adatokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az MI által kínált automatizáció ellenére meg kell őrizni a tanárok mentori, illetve nevelői szerepét.

Gyakorlati tapasztalatok és javaslatok az MI használatára

A beszélgetés során a résztvevők gyakorlati példákat is megosztottak az MI alkalmazásáról. Koren Balázs beszámolt arról, hogyan használják iskolájában az MI-t a tanulói eredmények elemzésére és a tananyag személyre szabására. Hangsúlyozta, hogy a technológia segítségével a tanárok könnyebben azonosíthatják a diákok erősségeit és fejlesztendő területeit, ezáltal hatékonyabban támogathatják őket a tanulási folyamat során.

Papp András moderátorként összefoglalta a beszélgetés főbb tanulságait, kiemelve, hogy az MI nem egy mindent megoldó csodaszer, hanem egy hatékony eszköz, amely a pedagógusok kezében komoly változásokat hozhat a tanulásban. Mindegyik paneltag egyetértett abban, hogy a mesterséges intelligencia használata jelentős előrelépést hozhat az oktatásban, de csak akkor, ha a pedagógusok és az intézmények hajlandóak befogadni és helyesen alkalmazni azt.

Záró gondolatok

A beszélgetés zárásaként a résztvevők arra ösztönözték a jelenlévő pedagógusokat, hogy bátran kísérletezzenek az MI eszközeivel, és próbáljanak meg új módszereket integrálni az oktatásba. Ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy a technológia bevezetése során mindig szem előtt kell tartani az emberi tényezőt: a tanár–diák kapcsolatot és a tanulási élményt nem szabad feláldozni az automatizáció oltárán.

A kerekasztal-beszélgetés sikeresen zárta le a szekció programját, világosan bemutatva, hogy az MI már most is hatalmas potenciált rejt az oktatás területén, és hogy ez a technológia a jövőben még jelentősebb szerepet játszhat az oktatási rendszerek modernizálásában