Thaisz Miklós

A Máltai fenntartói modell, pedagógiai innovációk,
projektoktatás a máltai iskolákban szekció összefoglalója

A Máltai Fenntartói modell elemei, pedagógiai innovációk, projektoktatás a máltai iskolákban címmel tartott szekcióülést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány a XXVI. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői konferencián. Az előadók – Kiss Tibor szakmai igazgató, Asztalosné Kokos Mária szakképzési felelős, Koczor Margit intézményfelelős – az Iskola Alapítvány szakmai csapatának tagjai, illetve Nyírfalvi Melinda, a tarnabodi általános iskola és óvoda igazgatója, valamint Madai Judit, gyöngyösi máltai szakképző iskola igazgatóhelyettese voltak.

Kiss Tibor szakmai igazgató a fenntartói modellt ismertette, amelynek célja olyan új, innovatív pedagógiai módszerek és hatékony szervezeti modellek megtalálása, amelyekkel még eredményesebben lehet segíteni a máltai iskolákban tanulókat abban, hogy érettségihez, illetve szakmához jussanak és megállják helyüket a munkaerőpiacon is.

Ennek érdekében az MMSZIA:

• Tiszaburán (szoros együttműködésben Tiszabővel) egy mintaiskolát hoz létre;
• Tarnabodon, Gyulajon, Nyírpilisen, Sajókazán a mintaiskolai pályázatokban megfogalmazott kulcsfolyamatok mentén, a helyi sajátosságokra reflektáló fejlesztést valósít meg;
• Dombóváron fejleszti a középiskolai kollégiumot, amit az együttműködéseknek köszönhetően sok gyulaji gyerek választhat majd továbbtanuláskor;
• három helyszínen műhelyiskolai fejlesztést valósít meg;
• az intézményi fejlesztéseknek kimutatható, pedagógiai programokba is integrálható eredményei lesznek;
• a máltai intézmények egymás közötti, továbbá a saját intézmények és az együttműködő partnerek közötti kapcsolati háló erősödik;
• megfogalmazásra kerül az MMSZIA projekt által továbbfejlesztett „Fenntartói modell”;
• az MMSZIA a Fenntartói modellt más köznevelési és szakképző intézményekkel is megismerteti, továbbá a projektet követően is használja.

A fenntartói modell lehetőséget ad a máltai intézmények helyi sajátosságokra reflektáló fejlesztésére, a pedagógusok motivációjának megerősítésére a szakmai szolgáltatások, a módszertani mentorálás, az eszközök biztosítása révén. A cél, hogy az oktatás vonzóbbá váljon a gyerekek, a szülők és a tanárok számára. Továbbá, hogy ezek révén javuljanak a tanulási eredmények, ami lehetőséget biztosít a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre.

Koczor Margit intézményfelelős a tanulás jövőjéről és az oktatás szükségszerű fejlesztéséről beszélt, továbbá arról is, hogy milyen munkaerőpiaci elvárások teszik ezt szükségessé, valamint arról is, hogy milyen szerepe van az oktatásnak a társadalmi mobilitás elősegíté-sében. A mai diákok a jövőben gyakran váltanak majd munkahelyet és új szakmákat tanulnak, amit a gyorsan változó világ teszi szükségessé. Az előadásban elhangzott, hogy az OECD kutatásai is utalnak arra, hogy a rugalmasság, a folyamatos tanulás és az együttműködés a fejlesztés kulcsfontosságú területei. Ehhez kapcsolódik a máltai általános iskolákban az idei tanévben megkezdett intézményfejlesztési folyamat célja, nevezetesen, hogy az iskolák tanulószervezetté váljanak, amelyek képesek reflektálni a társadalmi és munkaerőpiaci változásokra. Mindezt annak érdekében, hogy a diákok piacképes szakmákat szerezzenek, továbbá az iskola felkészítse őket a munkaerőpiacon való sikeres részvételre is. Ennek eléréséhez fontos a tanulók folyamatos jelenléte az iskolában, a hiányzások csökkentése és a szociális kompetenciák fejlesztése.

Az Iskola Alapítvány szakképzésért felelős munkatársa, Asztalosné Kokos Edina a szakképzés és a hátrányos helyzetű diákok szükségleteivel kapcsolatos tapasztalatokról beszélt. A rugalmas tanulási utak fontosságát hangsúlyozta, amelyek lehetőséget adnak a diákoknak a különböző képzési formák közötti váltásra. A különböző modellek (például a műhelyiskola és a rugalmas tanulási utak) segítenek abban, hogy azok a diákok, akik esetleg kudarcot vallottak a hagyományos középiskolai rendszerben, új lehetőségeket találjanak és sikeresek legyenek. A legfontosabb cél az, hogy a diákok megtalálják azt a területet, ahol sikerélményük van, és ezt a tapasztalatot felhasználva motivációt nyerjenek a továbbtanuláshoz is. A hátrányos helyzetű diákok oktatásában kiemelt szerepet kap az alapkompetenciák fejlesztése, a személyre szabott tanulási utak és a mentorálás is – hangzott el.

A szekcióülésen Madai Judit, a gyöngyösi máltai szakképző iskola igazgatóhelyettese bemutatta a máltai „Keriben” az előző, 2023/24-es tanévben bevezetett projektoktatást, ahol a tanulók már nem tantárgyakat tanulnak, hanem projekt alapú képzésben vettek részt. A tanév egy négyhetes előkészítő hónappal indult, amit hathetes ciklusokban szakmai projektek követtek, és ezekhez rendeződtek a közismereti tárgyak is. A gyöngyösi 9. évfolyamos diákok nem „az órán ültek”, hanem kávéházat üzemeltettek, szakmai tudást igénylő társasjátékot és plakátot terveztek, menüsort állítottak össze, interjút készítettek a helyi szereplőkkel. Fontos eleme az egyes projekteknek a projektzáró rendezvény is, ahol már az előző pár hét után konkrét produktumokkal álltak a nagyközönség elé a diákok. A klasszikus értelemben vett tanulási eredmény sem marad el: az ágazati vizsgák sikere a módszer hatékonyságát tükrözi.

Nyírfalvi Melindának, a tarnabodi Máltai Óvoda és Általános Iskola igazgatójának előadásából kiderült, Tarnabodon úgy alakították át az órarendet, hogy a délelőttöket másfél órás, az alapkompetenciákat – matematikát, olvasást, írást – fejlesztő blokkok tagolják. A nap beszélgető körrel indul, ezt követi a fejlesztő torna, az ima, a reggeli és a fogmosás. A hét utolsó napja – a „pompás péntekek” – teljes egészében a készségfejlesztésről szól, vannak kutyaterápiás foglalkozások és nem mindennapi (zumba, kézműves, logopédiai, dráma, mese, jóga stb.) szakkörök. Az iskolán belül a tanulók a településen működő Glia Kft. mindennapjaiba is betekintést nyerhetnek, és élményszerű ismereteket szerezhetnek biológiából, kémiából és a gazdálkodás területeiről.