Dr. habil. Révész László

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
szekció összefoglalója

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) kiemelt szereplője a pedagógusképzés megújításának Magyarországon. Az Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián a Pedagógusképző Központ és a Pedagógiai Kar képviselői öt előadásban mutatták be innovatív megközelítéseiket és az új pedagógusképzési modell gyakorlati alkalmazását.

A szaktudományos felkészítés kihívásai a tanárképzésben című előadás keretében Oláhné Téglási Ilona a szaktudományos felkészítés dilemmáira világított rá. Az új, tízféléves osztatlan tanárképzés 300 kreditjéből 225 a szakmai felkészítést szolgálja. Az előadás kiemelte a tudományos ismeretek és a gyakorlati pedagógiai készségek egyensúlyának szükségességét. A képzés hangsúlyozza az iskolai gyakorlatok fokozatos integrációját, lehetőséget adva a hallgatóknak, hogy már az első félévtől bekapcsolódjanak a tanítás gyakorlati folyamataiba.

A gyakorlati felkészítés szerepe. Révész László és Kaknics-Kiss Barbara a gyakorlati képzés kulcsfontosságú elemeit ismertették előadásukban. Az EKKE teljes képzési portfólióval rendelkezik a pedagógusképzés területén, a csecsemő- és kisgyermeknevelőtől a tanárszakos képzésekig. A gyakorlati képzések során a hallgatók forgószínpadszerű rendszerben, több iskolatípusban (például általános iskolában, középiskolában és speciális intézményekben) szereznek tapasztalatot. Az egyetem partneriskolai hálózata folyamatosan bővül, lehetőséget biztosítva a gyakorlati képzés széles körű megvalósítására.

Mogyorósi Zsolt: A pedagóguskompetenciák fejlesztésének neveléstudományi alapjai című előadásában hangsúlyozta, hogy az EKKE tanárképzési programja a pedagóguskompetenciák holisztikus fejlesztésére fókuszál. Az olyan tantárgyak, mint a „Nevelési, oktatási folyamatok irányítása, támogatása” és „Közösségi, környezeti és szakmai felelősségvállalás” gyakorlatközpontú megközelítést alkalmaznak. A képzés célja, hogy a hallgatók ne csak elméleti tudást szerezzenek, hanem azt a gyakorlatban is alkalmazni tudják. A kurzusok során hangsúlyt kap a tanítási-tanulási folyamat rendszerszintű megértése és az elméleti ismeretek gyakorlati problémák megoldására való alkalmazása.

Hanák Zsuzsanna az előadásában az új tanárképzési programba beépített pszichológiai tartalmak jelentőségét hangsúlyozta. A képzés célja, hogy a tanárok megfelelő módszerekkel ismerjék meg tanulóikat, és hatékonyan támogassák azok fejlődését. Az „A tanári tevékenység pszichológiai alapjai” és „A tanulói fejlődés pszichológiája” tantárgyak példák arra, hogyan integrálják a pszichológiai ismereteket a tanárképzésbe.

A partneriskolai hálózat és a gyakorlati képzés fejlesztéséről adott elő Hollóné Bódi Katalin. Előadásában a partneriskolai hálózat szerepét és a gyakorlati képzés struktúráját mutatta be. Az EKKE kiemelt célja, hogy hallgatói már az első félévtől gyakorlati helyszíneken szerezzenek tapasztalatokat. A rendszerben a hallgatók a gyakorlóiskolák mellett partnerintézményekben is tanítanak, ahol különböző oktatási szinteket és pedagógiai módszereket ismerhetnek meg. Az intézmények mentorpedagógusai támogatják a tanárjelölteket, biztosítva a folyamatos szakmai fejlődést. A forgószínpadszerű modell lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók általános iskolákban, középiskolákban, valamint speciális intézményekben is tapasztalatokat szerezzenek. Ez a gyakorlat elősegíti, hogy a tanárjelöltek széleskörű ismeretekre és készségekre tegyenek szert, amelyeket a tanítási folyamat során alkalmazhatnak.

Zentai Péterné előadásában a szakmai támogatás és innováció jelentőségét hangsúlyozta, valamint az EKKE szakmai támogatási tevékenységeiről számolt be. Az egyetem kiemelten támogatja a pedagógiai innovációkat, például az Élménysuli-címek pályáztatását és a Tehetségpont-akkreditációhoz kapcsolódó programokat. Az online és jelenléti szakmai napok, valamint a módszertani műhelymunkák lehetőséget biztosítanak a pedagógusok szakmai fejlődésére, miközben erősítik a hálózati együttműködést az intézmények között. A szakmai napokon a résztvevők bemutató órákon vehetnek részt, amelyek során megismerhetik a Komplex Alapprogram alkalmazását és annak hatásait. A program fontos eleme az inkluzív oktatás erősítése és a hátrányos helyzetű tanulók támogatása, amely az EKKE stratégiai célja.

Szőke-Milinte Enikő a gyakorlatalapú tanárképzés előnyeit emelte ki előadásában, melynek címe: Gyakorlatalapú tanulási környezetek a mérés-értékelés aspektusából. A jól strukturált szakmai gyakorlatok segítik a tanárjelöltek felkészülését a komplex iskolai környezetre. A mentorokkal és egyetemi oktatókkal való szoros együttműködés biztosítja, hogy a hallgatók az elméleti tudást a gyakorlatban is alkalmazni tudják.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem példája jól mutatja, hogy a tradíció és az innováció hogyan ötvözhető a pedagógusképzésben. Az egyetem módszertani innovációi, gyakorlati fókusza és átfogó partneriskolai hálózata révén jelentős szerepet játszik a magyar pedagógusképzés megújításában. Az EKKE elkötelezett amellett, hogy hallgatói korszerű, gyakorlatias és inkluzív képzésben részesüljenek, amely megfelel a 21. századi oktatás kihívásainak.