Dr. Ungvári Zsigmond
A ló szerepe az oktatásban, a kultúrában, a fejlesztésben és a sportban szekció összefoglalója
A szekció keretében ezúttal is kiváló szakemberek előadásait hallgathattuk meg.
Üdítő élmény volt, hogy Dallos Gyula miniszteri biztos úr – évek óta folytatott tevékenysége az elkötelezett lovas szakembereink segítségével, szakmai támogatók közreműködésével – egyre közelebb jut a megoldáshoz és a gyakorlati megvalósításhoz. Mindazok a feltételek, amelyek a lovasoktatás általános iskolai bevezetését lehetővé teszik, egyre inkább rendelkezésre állnak.
A szekcióülésen megjelent Tóth Ferenc úr, aki nagylelkű felajánlást tett és kétmilliárd forint értékű lovas objektumot bocsátott a hazai lovastársadalom rendelkezésére. Örömünkre szolgált, hogy személyesen is megjelent a szekcióülésen. Így köszönetet mondhattunk a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem gondozásába került, a nemzeti lovaskultúra oktatását és a lovas szakember képzését szolgáló infrastruktúráért.
A „Hírös” Lovarda szakmai vezetését Zupán Péter látja el, aki a Testnevelési Egyetem lovaskultúra hallgatóit már évek óta oktatja. Tőle hallhattunk az oktatási és képzési központ terveiről, programjairól, működési módjáról. Végre otthona van ismét a lovaskultúrának!
Az infrastruktúra mellett nagyon fontos, hogy az oktatás céljaira használható lóállománnyal is rendelkezzünk. A történelmi méneseinkben kiváló tenyésztői munka folyik, amelyek bizakodásra adnak okot és a lovak sokcélú hasznosítását teszik lehetővé.
Boros Sándor ménesvezető úr a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. munkájáról tájékoztatott bennünket és beszámolt a ménesben folyó tenyésztési munka céljairól és eredményeiről.
Öröm számunkra, hogy a párizsi Olimpián és Paralimpián a lovaglás egyes szakágaiban már képviseltethettük magunkat. Dr. Fonyódi Ildikó díjlovagló számolt be élményeiről, tapasztalatairól, a parasport jövőjéről és a lovaglásban résztvevő parasportolók munkájáról.
Dallos Zsófia lovas szakedző és szövetségi kapitány kísérte és segítette az olimpikonunk munkáját. Élménybeszámolót kaptunk a Párizsig vezető útról, a felkészülés nehézségeiről és a kvótára jogosító sikerekről.
Büszkék lehetünk rájuk és minden dicséretet, elismerést megérdemelnek, hiszen óriási munkabírásról, elhivatottságról tettek tanúbizonyságot.
A hallgatóság kérdései és véleményei mind optimista, bizakodó hangulatról árulkodtak. Reméljük, hogy a lovasszakemberek ajánlásai célba találnak és a változó, átalakuló oktatási, nevelési programokban a ló a pedagógusaink segítségére lesz.
Tapasztaljuk a fejlődést, nyílnak a lehetőségek, reméljük, hogy az iskolai lovasoktatás a közeljövőben megvalósulhat. A lovat mint személyiségfejlesztő eszközt minden pedagógus figyelmébe ajánljuk!