Majer Zoltán Lajos

Duális képzés a szakképzésben

Szép napot kívánok Mindenkinek!

Majer Zoltán vagyok, az NSZFH-ból érkeztem, ahogy Elnökhelyettes Úr is mondta az imént. A duális képzésről szeretnék beszélni. Hogyan alakult az elmúlt négy évben?

Nézzük, mi is az a dualitás a szakképzésben? Ez azt jelenti, hogy a gyakorlati és az elméleti képzésben nemcsak az iskola, hanem egy duális partner, egy cég is részt vesz. Ott megtapasztalják modern eszközökön és a szakembereken keresztül a szakmát, amivel úgy fognak kijönni a tanulók a rendszerből, hogy vélhetően sokkal felkészültebbek és jobbak lesznek, mint régebben voltak. Piacképesebbé válik az egész rendszer maga, maguk a diákok is – ha lehet ezt mondani –, vagy utána már a vizsgázók.

A dualitás lényege tehát az lenne, hogy szakmai együttműködésen alapul az oktatásuk. A cégeknél – amikor ott vannak a tanulók – a cégnek az alkalmazottjai, a dolgozói oktatják a tanulókat, készítik fel őket a vizsgára. Amikor sikeresen teljesítik a követelményeket, levizsgáznak, akkor azt tapasztaljuk, hogy több sikeres vizsgázó ottmarad a cégnél. Ennél jobb marketing és tapasztalás nincsen álláskeresés/hirdetés szempontjából.

A fejvadász cégeknek sok százezreket fizetnek, hogy egy-egy jó alkalmazott bekerüljön egy céghez, viszont ebben az esetben egy tanuló ott tud lenni egy cégnél két vagy három évet. Ha azt tapasztalják, hogy rendesen jár munkába, normálisan kommunikál, jól végzi a munkáját, akkor a cég – ebből a maroknyi vagy akár sok száz diákból, attól függ, hogy melyik partnerről beszélünk – állást ajánl néhánynak. A tanuló szempontjából is előnyös ez, hiszen belülről tapasztalja meg a céget és eldöntheti, itt folytatja vagy máshol. A cég a tanulók egyrészét megtartja amikor levizsgáztak, így win-win helyzet tud kialakulni.

Az előny az, hogy jobb felkészültséget biztosít, a diákok valós munkakörnyezetben tanulnak, és ezzel a munkaerőpiaci alkalmazkodóképességüket növelik.

A tudás és tapasztalat összekapcsolása a következő előny, tehát az elméleti ismereteket – amelyeket nagyrészben az iskolában tanulnak meg az iskolai oktatóktól – ki is próbálhatják azonnal. Persze ez nem kizárólagos mód, mert nagyon sokféle tudást a cégeknél tanulnak meg, az elméletit a gyakorlati tapasztalatokkal ötvözve, és így sokkal hatékonyabb a képzés a számukra is. A diákok már a céges környezetben vannak, hozzászoknak, gyakorlatilag megismerik a céget is, illetve a cég is megismeri a diákokat.

Azért vannak kihívások is a rendszerben. Az egyik maga a koordinációja ennek az egésznek. Az, hogy a szakképző intézmények és a cégek között meg kell lennie a jó kommunikációnak, meg kell lennie a rugalmasságnak. Az adminisztrációról is lesz szó később. Látom a sok bólogató arcot, akik belefutottak már ebbe, tehát adminisztrálni is szükséges. Valamelyik cég szereti ezt magához venni, valamelyik kiadja az iskolának.

Nyilván a kihívások egyike az maga a rugalmasság, hogy azért a vállalatoknál, a cégeknél a diákoknak is alkalmazkodniuk kell a céges élethez, de a vállalatoknak is a fiatalokhoz. Ebben azért kell még segítség, és van benne kihívás.

A harmadik pedig a minőségbeli eltérés: sok cég rengeteg energiát fordít erre, és nagyon elkötelezetten tanítja a gyerekeket, és vannak olyan cégek is, ahol ennek a kultúráját még erősíteni kell, nem kapnak olyan képzést a gyerekek, mint ami szükséges lenne. Ezeket nézzük, ellenőrizzük, és próbálunk erre figyelni. Ez is a kihívások egyike.

Röviden, szövegesen és a fenti dián szemléltetve láthatjuk, hogy a 2020/2021-es tanévben kezdődött el ez a képzéstípus. 2020/2021-ben nemigen voltak még duálisban kint a tanulók, hiszen ahhoz, hogy valaki kimenjen, magasabb évfolyam szükséges, akkor pedig a többség még 9. évfolyamos volt. Most nem beszélek az érettségi utániakról (1/13; 2/14; 3/15), vagy a KSZ-esekről (KSZ/11; KSZ/12; KSZ/13), kizárólag szakképző iskolásokról. A kilencedik évfolyamon még nem mehetnek ki, mert az ágazati alapvizsgájukat 9. végén teszik le. A technikumi tanulók a 9-ben és a 10-ben vannak alapozó képzésen, és 11-től vesznek részt szakirányú oktatásban, tehát utána tudnak kimenni duális partnerhez.

Ez azért fontos információ, mert az első hivatalos számadatunk a NAV-tól 2021/2022-től van, tehát három évre visszamenőleg „látunk pontosan”. Ezekről az adatokról is szeretnék majd a későbbiekben beszélni. Néhány szám az érdekesség kedvéért:

• a 2021/2022-es tanévben 3464 duális partnerünk volt. Az országban ennyien vállalták, hogy tanulókat fogadnak;
• a rákövetkező évben ez 5600;
• az előző tanévben 6224.

Látszik, hogy majdnem megduplázódott a cégeknek a száma, akik befogadnak gyerekeket.

Itt van a tanulói létszám is. Nyilván változik ez hónapról hónapra, tehát kimennek tanulók, bejönnek tanulók, végeznek, keresztfélévben vannak stb. Az átlagot ábrázoltam az évből. Látszódik, hogy az első évben 20 000 alatt volt azoknak a száma, akik kimentek a cégekhez tanulni. A következő évben ez növekedett (kb. 40 000), és most már 60 000-en vannak kint. Ami érdekes, hogy maga az arány nem változott. Mindegyik tanévben körülbelül 30 százalék az, aki kiment.

A számok azt mutatják, hogy majdnem háromszorosára nőtt az alapvizsgát sikerrel letevők száma, de a duális képzésbe kerülők aránya lényegében stagnál. Ez azt jelenti, hogy – bár sokkal többen mentek ki, és sokkal több cég jött be – az egyik jövőbeni tervünk, hogy ez növekedjen. Nyilván az lenne a legjobb, ha 100 százalék lenne kint, de azért egy alacsonyabb érték is elfogadható.

Érdekes, hogy az informatika és távközlés ágazatban 5% van kint összesen csak. Ha a tegnapi diasorokat látták, akkor elnök asszonynak a diáján is ott volt, hogy a technikumban ott vannak a legtöbben, és a legtöbb végzős is ott van. Itt is látszik, hogy nagyságrendileg tízezren vannak. A gazdálkodás és menedzsmenten vannak kb. 11 000-en, viszont mennyire érdekes, hogy alig pár száz tanuló van kint ebből a tízezerből duális képzésben. Nincsenek olyan cégek, akik vállalnák. Ezen javítanunk kell mindenképpen.

A jövőbeni tervünkből néhány dolgot már mondtam. Az egyik az lenne, hogy magasabb arányban legyenek kint a tanulóink duális képzésben. Még több duális partner bevonása lenne a cél, akár külföldi cégek bevonásával is.

Többen bólogattak itt az előbb az adminisztrációs munka és terhek csökkentése kapcsán. Tudjuk, hogy a duális partner sokszor azt mondja: akkor jöhet ide ez a tíz tanuló, ha megszervezzük az adminisztrációs munkát, és az iskola még egy dolgot bevállal azért, hogy jót tegyen a gyerekeknek, és kint legyenek duális képzésben. Itt kellene az arany középutat megtalálni. Persze továbbra is figyelni kell arra, hogy a mai, a mindenkori társadalmi igényeket vegyük figyelembe.

Ennyit szerettem volna elmondani erről. Ha van valakinek kérdése, akkor tegye fel nyugodtan, és akkor megpróbálok rá válaszolni.

• Nekem egy kérdésem van, ugye lesz 13. technikum?
• Igen.
• Te hogy látod, ez hogyan befolyásolhatja a duális képzést?

Most érkezett el a rendszer a 13. technikus évfolyamhoz, ez meg fogja várhatóan növelni a duálisban lévő technikusok számát. Ez az iskoláknak is nagy teher, mert több gyerek lett az iskolában hirtelen, de nincsen annyi tanterem, vagy nincsen annyi hely. Úgyhogy az iskolának is az a célja, hogy kihelyezze duális partnerhez a gyerekeket, mert lényegében nem tudja leültetni őket az iskolapadba. Szerintem ez nagyot fog lökni a létszámon. Szóval idén szerintem ez még nagyobb ívet fog venni, és még több lesz a duális partner, vagy a duális partnerek, akik megvannak, azok több gyereket fognak bevállalni, mert különben nem tudják az oktatást megfelelően szervezni az intézmények, hiszen egy komplett évfolyammal, majdnem 60 000 gyerekkel lett több a rendszerben. Eddig négy év alatt kimentek, most van az első ötödik évfolyamunk, bejött egy komplett kilencedik osztálynyi tanuló, és nem ment ki a 12. évfolyam. Ezért a várakozásom az, hogy még több gyerek megy ki duális képzésbe, még több partner lesz.