Ungvári Mária

Pályaorientáció, képzésválasztás és képzési tervek a pályakövetésben

A középfokú oktatás választása és a jövőbeli tervek megformálása fontos mérföldkövei a fiatalok életútjának, amelyeket számos tényező befolyásolhat. A család szerepe a szocializációs folyamatban kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, illetve a családi háttér olyan elemek, amelyek már az iskolaválasztás korai szakaszában meghatározó hatással lehetnek a tanulók pályájára. A szülők foglalkozása és iskolai végzettsége, a család szerkezete, valamint a családi minták mind befolyásolják, hogy a tanulók mely oktatási utat választják.

Az iskolai szelekció a középfokon is megmutatkozik: a tehetősebb, iskolázottabb szülők gyermekei gyakrabban választanak gimnáziumi képzést, míg a szakképzést választó diákok körében nagyobb arányban találunk alacsonyabb társadalmi státuszú családokból származó gyermekeket, akik esetleg korábban már kudarcokat éltek át az iskolában. A szakképzés választása gyakran a stabil munkaerőpiaci esélyek és a magasabb jövedelem reményében történik, de a szakirodalom is hangsúlyozza, hogy a diákok motivációi sokszor a gazdasági és társadalmi helyzetükből fakadnak.

Az előadás célja, hogy bemutassam, milyen motivációk befolyásolják a diákokat a képzésválasztásban, és milyen jövőképet képzelnek el maguknak.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal pályakövetési rendszert működtet, amely két fő modulból áll. Az egyik az adatintegrációs pillér, amely különböző intézmények regiszteradatait kapcsolja össze. A másik a kérdőíves modul, amely több szempontból vizsgálja a tanulók motivációit, attitűdjeit és jövőbeli terveit. A kérdőív a központi tanulmányi rendszeren keresztül kerül ki, és minden érintett diák számára elérhető.

Eddig a felmérés három alkalommal került kiküldésre:

• a 2021/2022-es tanévben,
• a 2022/2023-as tanévben, valamint
• a 2023/2024-es tavaszi félévben.

Az eredmények reprezentatívak a tanulók képzésének típusa, neme, életkori csoportja, SNI vagy BTMN státusza, valamint regionális elhelyezkedése szempontjából. Az elmúlt három évben a kérdőívet egyre többen töltötték ki. Míg az első évben, 2022-ben 10 000 diák vett részt, addig 2024-ben már 37 000 válaszadóval számolhattunk.

A mintát három különböző csoportra, úgynevezett almintára lehet osztani:

• az egyik csoport a kilencedikeseké,
• a másik a végzősöké, míg
• a harmadik a köztes évfolyamoké. Az utóbbi csoportba azok a tanulók tartoznak, akik nem kilencedikesek, és nem is végzősök.

Elsőként azt vizsgáltuk, hogy honnan tájékozódnak a tanulók a szakképzésről. Legtöbben az iskolák honlapjait használják, de ez az arány csökkenő tendenciát mutat: míg 2022-ben ezt 81% említette, addig 2024-re ez az arány 63%-ra esett vissza. A tanulók közel egyharmada számára jelentett a facebook fontos tájékozódási csatornát.

A szakképzés választásának motivációit vizsgálva az eredmények azt mutatják, hogy a tanulók elsősorban saját érdeklődésük alapján döntenek. Ezt követik a munkaerőpiaci lehetőségek, például az a meggyőződés, hogy az adott szakmában könnyebb lesz elhelyezkedni vagy magasabb fizetést érhetnek el. Az ösztöndíj szerepe szintén kiemelkedővé vált: míg 2022-ben a diákok mindössze 12%-a említette, addig 2024-re ez az arány 20%-ra nőtt. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a tanulói összetétel jelentősen megváltozott az elmúlt években. Az OKJ képzések kifutásával és az ebben részt vevő diákok számának csökkenésével párhuzamosan nőtt a szakmajegyzékes képzésekben tanulók aránya. Ebben a csoportban pedig az ösztöndíj mint motiváló tényező, egyre hangsúlyosabb szerepet kapott, ami hozzájárulhatott az emelkedő arányokhoz.

A kérdésre, hogy miért választották a diákok az általuk tanult képzést, három fő motivációs tényezőt azonosítottunk.

• Az első az érdeklődés, azaz a diákok saját érdeklődése az adott szakma iránt.
• A második a hasznosság, amely a képzés gyakorlati előnyeit jelenti, például, hogy a végzettség segíti a munkavállalást, és magasabb jövedelmet biztosíthat.
• A harmadik motiváció a továbbtanulási szándék.

Ágazati elemzés esetén az figyelhető meg, hogy az érdeklődés alapján a legtöbben a specializált gép- és járműgyártást, valamint a mezőgazdaságot és az erdészeti szakmákat választották. A hasznosság szempontjából az épületgépészet, az elektronika és az elektrotechnika, valamint az építőipar voltak a legnépszerűbbek. A továbbtanulás szándéka alapján a diákok az egészségügyet és a rendészetet emelték ki.

A jövőbeli tervekkel kapcsolatban a tanulókat arról kérdeztük, hogy mit terveznek 3–5 év múlva. Az eredmények szerint a végzős diákok körében a munkavállalás áll a középpontban, akár a jelenleg tanult szakmában, akár más területeken. A fiatalabb évfolyamon a továbbtanulás és a felsőoktatás iránti érdeklődés nagyobb arányban jelenik meg, és ez az arány az elmúlt években folyamatosan növekedett. Az elemzés során a válaszokat öt kategóriába soroltuk:

• kizárólag munkavállalást tervezők,
• kizárólag továbbtanulást tervezők,
• mindkettőben gondolkodók,
• bizonytalanok, valamint
• azok, akiknek nincs kizárólagos jövőképük.

A végzősök körében különösen magas, 39% azok aránya, akik bizonytalanok a jövőjüket illetően. A szakképző iskolák diákjainál főleg a munkavállalás dominál, míg a technikumokban a továbbtanulás és a munkavállalás egyaránt fontos szerepet játszik.

Összefoglalva elmondható, hogy a szakképzés választása mögött leginkább az érdeklődés és a stabil munkaerőpiaci lehetőségek állnak, míg a jövőbeli tervek terén a diákok egy része már konkrét elképzelésekkel rendelkezik, mások viszont még bizonytalanok. Az eredmények rávilágítanak a szakképzésben tanulók döntéseit és terveit befolyásoló tényezőkre, amelyek hosszú távon segíthetik a képzés és a támogatási rendszerek továbbfejlesztését.