2025 - Dr. Balatoni Katalin – Pedagógiai innovációk. Hagyomány és újítás az oktatás-nevelés minden területén
Tisztelt Konferencia! Innováció és inspiráció. Ezek fontos hívószavak egy konferencián napjainkban. Azonban a múltat és a jövőt összekötő híd építéséhez, egy pedagógiai tervezés értékalapú megvalósításához pillérek kellenek. Nekünk, pedagógusoknak kiemelt erkölcsi feladatunk a hagyomány tisztelete és képviselete az innovációs forradalom tükrében is. De hogyan? Az online vagy a személyes térben?
A válasz: egyensúlyt kell tartanunk. Miközben haladnunk kell a korral. Meg kell próbálni minél több rendelkezésre álló lehetőséget megragadni a pedagógiai munka színesítésére, mely nemcsak a kor és a felnövekvő generációk elvárásai miatt szükséges, hanem saját és pedagógus életpályánk megújulásának is záloga. Igyekezzünk élni azokkal a lehetőségekkel, amik rendelkezésünkre állnak, és ezt próbáljuk bevezetni az oktatásba is.
Az innováció önmagában számos dolog lehet. Nem feltétlenül technikai, tehát digitalizált innovációkról beszélünk, hanem ugyanannyira beszélhetünk módszertanokról, eszközökről is, olyan belső innovációkról, amiről hisszük és tudjuk, hogy ott vannak az óvodákban és ott vannak az iskoláinkban is. Az innováció megszülethet akár külső hatásokra is. Napjaink technológiai forradalma számos lehetőséget kínál, például a módszertan területén a darts matek vagy a témahetek, az ökoiskola és számos további program, amiből lehet építkezni, de lehetnek ezek belső kezdeményezések is.
Elsőként az oktatás digitalizációját említem, a mesterséges intelligenciához kapcsolódva. Számos fejlesztés valósult meg az elmúlt években ezen a területen: pedagógus és tanulói notebookok, tabletek, asztali számítógépek, nyomtatók, okostantermek, okostankönyvek, okosfeladatok, humanoid robotok, LEGO-robotok, drónok, valamint interaktív panelek. Ez a munka nem áll le, hiszen a világ is folyamatosan változik, nekünk pedig az a feladatunk, hogy erre reagáljunk az oktatásban is. Azt fontos megjegyezni, hogy addig nem fogunk tudni mesterséges intelligenciára építeni, amíg magát a digitalizált oktatást nem mélyítjük el jobban.
Ahogy láthatjuk is, és tapasztaljuk is a mindennapokban, eszközök sokasága érkezett az iskolákba, valamint számos digitális kompetenciákat erősítő képzés került biztosításra a pedagógusoknak. Rendelkezésre állnak olyan háttérfejlesztések, amelyek oktatási tartalmakat biztosítanak az oktatáshoz, a tanuláshoz, legyen az a köznevelési portál vagy éppen a KRÉTA felülete. Számos olyan lehetőség áll rendelkezésre a kollaborációs térben is, ahol az oktatás különböző szintjeit és formáit lehet megvalósítani. A felszereltség, a tartalom biztosítása és a képzések ellenére a középiskolában tanulók kevésbé, elenyésző számban ismerik ezeket és alig jelenik meg oktatásuk, tanulási folyamataik során.
Mindemellett, vagy akár ehhez képest nagy kihívás a mindennapokban a technológiai és információs forradalom, ami körülvesz minket. Rengeteg a változás, amire reagálni kell, és minden nap új és új elemeket kell beépíteni digitális oktatási eszköztárba is. Ez rengeteg energia, nagy feladat minden pedagógus és igazgató, valamint oktatásirányító számára, de erre a konstruktív hozzáállásra van most szükség az oktatásban. A stabilitást a felkészültség fogja megadni, és az innovációra való nyitottság, a befogadókészség. Ezért szeretném hangsúlyozni és felhívni a figyelmet a digitális oktatás sokkal hatékonyabb és sokkal nagyobb mértékű megjelenésére a mindennapokban.
A digitális oktatás mellett két további fontos területe az oktatásnak a mesterséges intelligencia és az identitás kérdése. Akkor fogunk tudni hatékonyan digitalizálni, könnyíteni a mindennapok tevékenységein, valamint akkor fogunk tudni élni a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, hogyha közben nem veszítjük el az emberségünket, identitásunkat.
Ma már ez nem lehet kérdés, hogy együtt akarunk-e élni, együtt akarunk-e dolgozni a mesterséges intelligenciával, ez már eldőlt, nem mi döntöttünk róla. Ez a kérdés megelőzött minket. Az MI itt van közöttünk, és nagyon fontos, hogy mind a saját életünkben, mind pedig a gyerekek nevelése-oktatása során az információk feldolgozása mellett párhuzamosan azonos hangsúlyt fektessünk az identitás folyamatos erősítésére is. Soha ekkora szükség nem volt rá. Ez egyre erősebb feladat előttünk, hogy megtartsuk emberségében a társadalmat. Ebben lehetünk mi kulcsszereplők, ebben lehet Magyarország és a magyar nemzet kiemelkedő a többi országhoz képest, hiszen ma már minden országnak van mesterséges intelligencia stratégiája, nagyon fontos, hogy magunk mellé tudjuk építeni azt az identitás-stratégiát is, amivel stabilitást tudunk biztosítani. Azért is gondolom azt, hogy a magyar minta példaértékű lehet a világban, mert kiemelkedően gazdag kultúrával rendelkezünk, ami ebben a lehető legjobb segítség. Egy ilyen lehetőség a 2025-ben indított Éneklő nemzet program[1] is. Elsőként egy közös népdaléneklési rekordot állítottunk fel, a program tovább folytatódik. Célja, hogy a 2025/2026-os tanév végére minden magyar állampolgár tíz új magyar népdalt ismerjen meg, szerte a Kárpát-medencéből.
Az oktatási rendszer működtetése mellett egyre több figyelmet tudunk fordítani arra, hogy a nevelési funkciók tovább erősödjenek, mint belső tényezők az oktatásban. Nagyon sokszor tapasztalom azt az elmúlt években, hogy elveszünk abban, hogy hogyan kell alkalmazni a különböző új szabályokat, a különböző új jogszabályokat, hogyan lehet érvényesíteni azokat. Természetesen ez érthető is, hiszen mindenki sokat vállalt elmúlt években ahhoz, hogy ma a köznevelés stabilitásáról tudjunk beszéli. Azt gondolom, hogy ez a háttér most lehetőséget ad arra, hogy a szakmai és emberi szempontokat is tovább erősítsük.
Pedagógusainknak köszönhetően elérkeztünk oda 2025 szeptemberére, hogy ez a stabilitás létrejött, és van lehetőségünk egy kicsit befelé is figyelni. Arra, hogy mi az oktatás lényege, mik azok az eszközök, amivel még inkább tudunk segíteni, mik azok a módszerek és utak, amivel a ma gyermekét is el tudjuk érni, amivel emberré, jó emberré tudjuk nevelni őket. Tehát kiemelt feladat, hogy építeni és erősíteni kell ezeket a belső pilléreket. Így tudjuk az oktatás eredményességét, sikerességét is növelni. Ez nyújt jövőképet. Ezeket a belső pilléreket szükséges tehát erősíteni, segíteni.
Elsőként két területet kell kiemelni: egyik a pedagógusképzés gyakorlathoz való közelítése, a másik pedig az igazgatók segítése. Ugyanis az oktatásunk minősége, az oktatásunk teljesítménye, a gyerekek tanulása és fejlődése jelentős részben az igazgatókon múlik. Ezért tartom szükségesnek ott állni mellettük, és mindenben segíteni őket. Az elmúlt években is olyan emberfeletti vezetői teljesítményt nyújtottak, ami indokolttá teszi, hogy egymás kezét fogva folytassuk a belső építkezést is. A vezetői képesség egyik fő vonala a belső stratégia, a célrendszer felállítása, melyben egy jó vezető a végletekig hisz és a cél eléréséhez képes maga mellé állítani kollégáit és a családokat is.
Ennek a gondolatnak a mentén indítottam el az igazgatói mentorhálózatot 2025. októberében. Hatszáznegyven igazgatóval kezdtünk el együtt dolgozni, országszerte húsz helyszínen, tizenkilenc vármegyében és Budapesten. Legfőbb cél, hogy közösségek születhessenek, hogy a jógyakorlatok kerüljenek megosztása. Nem felülről irányított formában, témák mentén rendeződik, hanem teljes mértékben a csapatok belső igényeinek megfelelően. Nem lehet eszköz, hogy valaki meghatározza, hogy milyen a jó igazgató, hogy mit hogyan kell csinálni, hanem lehetőséget, keretet és felületet szeretnék biztosítani arra, hogy jó gyakorlatokat osszanak meg egymással, egyfajta katalizátorként szeretnék ebben funkcionálni. Az igazgatóknak azonban közösen kell megtalálniuk azokat a kiindulópontokat, amelyek problémákat, kérdéseket határoznak meg, hogy ezekhez hozzá tudjuk rendelni a megoldásokat.
Három tényezőt jelöltem meg ajánlott területként a mentorprogramban, ami meghatározza az oktatást és az igazgatói létet is. Az első, hogy az iskolák képesek legyenek innovációkra, tehát legyen megújulás az intézményben. A második pont a pedagógusok motiválása, a pedagógusokkal való jó viszony kialakítása, vagyis jó munkakörülményt tudjon az igazgató kialakítani pedagógusainak, mert a motivált pedagógus munkájának minőségét tudja kamatoztatni az intézmény életében. Ahhoz, hogy mindig meg tudjunk újulni, szükségünk van célokra és eszközökre. Ez pedig az igazgató és a pedagógus, sőt a szülő közös feladata és felelőssége. A harmadik pillér a szülőkkel, családokkal való élő kapcsolat kialakítása és fenntartása. Ez kiemelten fontos feladat napjainkban.
Tehát ilyen kérdésekre keressük a válaszokat a mentorprogramban, hogy hogyan lehet kommunikációban, motivációban segíteni az iskola működését. Azt gondolom, hogy ma olyan hátteret sikerült felépíteni együtt az igazgatóknak, a pedagógusoknak, az oktatásirányításnak, ami lehetővé teszi azt, hogy jó iskoláink legyenek Magyarországon, amelyek képesek fejlődésre, képesek a pedagógusaik motiválására, a gyermekeink kiváló oktatására.
Összességében tovább kell erősíteni a nevelési funkciókat. Erősíteni kell a digitalizált oktatás jelenlétét a mindennapokban, illetve törekedni kell az értékalapú és korszerű tudás biztosítására. Mindehhez nem csak tudásra, hanem szívre, nem csak észre, hanem szeretetre is szükség van. Ezt kell mindannyiunknak magunkban felidézni, amikor oktatásról gondolkodunk, amikor belépünk az intézménybe, és szembenézünk a gyerekek seregével, vagy éppen a kollégákkal, a szülőkkel. A legnagyobb feladatunk – dolgozzunk bármilyen feladatban is az oktatás terén –, hogy szeretetre és emberségre neveljünk.
