2025 - Dr. Maruzsa Zoltán – Eredmények és kihívások a köznevelés területén
Sok szeretettel köszöntök mindenkit! Nagyon szépen köszönöm én is a Suliszerviz csapatának, hogy ismételten megszervezték ezt a rendezvényt, mindig jó itt lenni, körülnézni, látni a figyelő tekinteteket.
A nyáron egy kellemes borozásba fordult az egyik estém, ahol egy elég vegyes szülői társasággal voltunk együtt, néhányan a Duna-partról, néhányan a Tisza-partról érkezve. Ilyenkor, ahol ott vagyok, a beszélgetés könnyen az oktatásra terelődik. Megjelennek egyéni tapasztalatok, felmerülnek kérdések, vélemények, esetenként negatív hangok, aztán amikor belemegyünk, akkor kiderül, hogy ez is jó, meg az is jó, csak van, amiről nem tud senki. El szoktam mondani, hogy a pozitív kommunikáció nem könnyű, mert az nem hír, hogy mai napon is elment másfél millió gyermek az iskolába, és minden rendben volt. Mindenesetre ott megfogadtam, hogy legalább ide, a szakértői konferenciára összeszedem az elmúlt 15 év legfontosabb eredményeit. A lista nem teljes körű, és azzal is tisztában vagyok, hogy olyan oktatási rendszert még nem találtak fel, amiben ne lehetne valamit még jobban csinálni, de javaslom, fussunk neki, mert rövid az idő és hosszú a lista.
Ingyenessé tettük az összes diák tankönyvcsomagját: 2025-ben eddig 12 millió tankönyvet szállítottunk ki az iskolákba. Professzionalizáltuk és magyar állami kézbe vettük a tankönyvfejlesztést, az új Nemzeti alaptantervhez igazodva megújítottuk a tankönyveket. Ma minden tantárgyhoz rendelkezésre állnak a szükséges tankönyvek, a tankönyvjegyzéken 2462 tétel szerepel.
Létrehoztuk a Nemzeti Köznevelési Portált, amit több mint 100 ezren látogatnak naponta; valamennyi közismereti tantárgyhoz digitális okostankönyvet fejlesztettünk, amelyek nagyon népszerűek.
2024 szeptemberétől elérhetőek az Oktatási Hivatal által fejlesztett Egészségfejlesztés és Közlekedésbiztonság tananyagok a Nemzeti Köznevelési Portálon.
Az iskola, a diákok és a szülők között a papír alapú kommunikációt felváltotta a KRÉTA, amely minden köznevelési intézményben kötelező. A köznevelésben és a szakképzésben egyaránt kötelező elektronikus tanulmányi rendszerben lévő adatokhoz naponta 2.516.000 szülő fér hozzá, és napról napra 288.000 munkavállaló dolgozik vele. A KRÉTA 1.885.000 gyermek és tanulói jogviszonyt kezel.
A KRÉTA rendszerben mesterséges intelligenciára építő új, digitális Idegennyelvi Fejlesztő Modult hoztunk létre, mely már kezdetben is angol és német nyelven volt képes a tanulás támogatására. 2025 februárjában továbbfejlesztettük a rendszert, így már a spanyol, a francia és a magyar mint idegen nyelv is elérhető minden diák, szülő és pedagógus számára.
2024 szeptemberétől a KRÉTA rendszerben ingyenesen elérhető a középiskolások számára a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam és vizsga minden 16. életévét betöltött diák számára. Az Országos Mentőszolgálat gyakorlati demonstrációs napot szervez a középiskolákban.
2013-ban visszaállítottuk, 2024-től megújítottuk a tanfelügyelet rendszerét: évente mintegy 2000 intézményellenőrzést és 50 komplex ellenőrzést valósít meg az Oktatási Hivatal.
2020-tól az iskolák fokozottabb védelme érdekében bevezettük és eredményesen működtetjük az Iskolaőrséget. Az iskolaőrök száma 2024 végén 835 fő.
Megerősítettük a magyar köznevelésben a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra nevelést, az Ökoiskolák száma a 2010-ben regisztrált 600-ról 2025 nyarára 1645-re emelkedett.
Két alkalommal is újraszabályoztuk a Nemzeti alaptantervet. 2012-ben helyreállítottuk a nemzeti alapokat, 2020-ban elvégeztük a szükséges korrekciót. Csökkentettük a tananyag mennyiségét és a kötelező óraszámokat, egyúttal maximalizáltuk a tanulók óraterhelését: ennek köszönhetően az OECD 2025 szeptemberében publikált tanulmánya szerint Magyarországon a tanulók óraterhelése az OECD átlagánál alacsonyabb: az alapfokú oktatásban, alsó tagozaton évi 666 óra, az alsó középfokú oktatásban pedig 796 óra, míg az OECD átlaga az általános iskola alsó tagozatán évi 804 óra, az alsó középfokú oktatásban pedig 909 óra (az OECD az egyes oktatási rendszerek eltérő tanórahossza miatt mindent 60 perces órára számít át).
2010 és 2024 között megdupláztuk az iskolapszichológusok számát, 2010-ben 998 fő volt, ami 2024-re 2190 főre emelkedett, 2025-re pedig az előzetes adat 2382 fő.
2010 és 2024 között csaknem megdupláztuk a gyógypedagógusok számát: 2010-ben 5700 fő, 2024-ben 11 122 fő, 2025-ben pedig várhatóan már 11 323 fő dolgozott/dolgozik gyógypedagógus munkakörben.
A lemorzsolódás megelőzését szolgáló jelzőrendszert építettünk ki, amelyet az Oktatási Hivatal működtet, a magas lemorzsolódási adatokat felmutató iskolák szakmai segítséget kapnak. A KRÉTA rendszerben is létrejött egy „ESL modul”. Az intézkedések eredményeképpen 2024-re a korai iskolaelhagyás mértéke a mérések kezdete, 2000 óta a legalacsonyabb szintre, 10,3%-ra csökkent, ami történelmi eredmény.
A köznevelésben az Arany János Programok, a szakképzésben a 2020-ban bevezetett új tanulmányi ösztöndíjak révén a 2024/2025-ös tanévben már 175 700 tanuló részesült ösztöndíjban, a kormány erre a célra 2024-ben 41,5 Mrd Ft-ot biztosított.
Segítjük a diabéteszes tanulókat – iskolai támogatott programon keresztül – vércukorszint-mérésben, inzulin-beadásban, az anafilaxiás tanulók által látogatott feladatellátási helyeken életmentő injekciót biztosítunk. Felelős, ezért külön díjazásban részesülő pedagógus kijelölésével biztosítjuk a diabéteszes és az allergiás gyermekek, tanulók köznevelési intézményben való egészségvédelmét.
2024-ben elindítottuk a Szülők Akadémiáját: az óvodát, az 1., az 5. és a 9. évfolyamot kezdő tanulók szülői a KRÉTA rendszerében automatikusan megkapják azt a linket, melyen hasznos tanácsokat kapnak gyermekük neveléséhez.
A gyermekek, a tanulók távolmaradásának igazolásához szükséges orvosi igazolások az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térből (EESZT) automatikusan kerülnek továbbításra a KRÉTA rendszerbe. Naponta átlagosan 30 000 orvosi igazolás készül és mozog informatikai úton.
Bevezettük az Iskolai Közösségi Szolgálatot, hogy a diákok belekóstoljanak az önkéntes és civil munkába még a középiskolás évek alatt, ennek köszönhetően az elmúlt években több mint félmillió tanuló több mint 25 millió órát teljesített.
Bevezettük a mindennapos testnevelést – ennek köszönhetően tanórák keretében tölt a legtöbb időt mozgással a magyar iskolás. 2013-ban 5486 tornaszoba és tornaterem állt az iskolák rendelkezésére, 2024-re ez a szám 5730-re bővült, vagyis tíz év alatt 244 helyszínnel bővült az alap- és középfokú iskolák által használt tornatermek és tornaszobák száma.
2015 óta végzik az iskolák a NETFIT méréseket a 10–18 éves korosztály körében, ez egyúttal a testnevelés eredményességét is méri. A járvány alatt tapasztalt visszaesést követően évtől évre javulnak az eredmények. Az adatokat anonimizált módon az Oktatási Hivatal is tárolja, illetve egészségügyi kutatási céllal az EESZT rendszerének is átadjuk.
A diáksport területén megújítottuk a Diákolimpiák rendszerét, ennek köszönhetően a 2022/2023-as tanévben 218 500, a 2024/2025-ös tanévben pedig 360 000 nevezésünk volt, ami minden idők legmagasabb értéke. 2023-ban 300 iskolában elindítottuk a Magyar Diáksport Szövetség bevonásával az Aktív Iskola Programot; 2025 őszén már több mint 600 iskola vesz részt a programban.
Bevezettünk a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, megújítottuk az Óvodai nevelés országos alapprogramját. 2010 és 2024 között az óvodai férőhelyek száma 17 068 új férőhellyel emelkedett. Magyarországon az ötéves gyermekek 96%-a vesz részt óvodai nevelésben, amely az OECD átlagát – ami 85% – meghaladó arány.
Elindítottuk a Lázár Ervin Programot, hogy minden gyerek ingyenesen eljuthasson színházba, koncertre, cirkuszba, kulturális programokra. A 2024/2025-ös tanévben közel 95 alkotó közreműködésével összesen 4389 előadás valósult meg, amelyeken 570 800 diák vett részt. A Program 91%-os látogatottsággal valósult meg, ami mutatja a Program iránti kiemelkedő érdeklődést és aktivitást.
Csaknem 200 tanodát működtetünk hazai költségvetési támogatással, melyek átlagosan évente 5–6000 gyermeknek nyújtanak lemorzsolódást csökkentő és továbbtanulást ösztönző szolgáltatásokat.
A mindennapokban használható gyakorlati ismeretek játékos, élményszerű átadása, illetve a tanárok új pedagógiai módszerek kipróbálására való ösztönzése céljával a köznevelési szakterület témaheteket indított pénzügyi tudatosság, a digitális kompetencia-fejlesztés és a fenntarthatóság témákban. A Fenntarthatósági Témahét 400 000, a PÉNZ7 203 500, míg a Digitális Témahét 120 000 diák részvételével zajlott 2024-ben.
Modernizáltuk és kiterjesztettük az Országos Kompetenciamérést: 2022-től digitálisan, hat tantárgyból, minden évben mérjük a tanulók teljesítményét. Éppen a hétfői napon (az előadást megelőző napon) tette közzé az Oktatási Hivatal a 2025. tavaszi mérési adatokat, amelyek szinte minden évfolyamon javulást mutatnak.
A Határtalanul! Programban minden évben hetedikes tanulók tízezrei, osztálykirándulás formájában látogatnak el a külhoni magyarok által lakott régiókba. A Programban 2023-ban 1499 pályázaton 5,81 Mrd Ft -ot, 2024-ben 1654 pályázaton 8,58 Mrd Ft-ot nyertek el a pályázó intézmények. Az utazók száma 2023-ban 45 486 fő, 2024-ben 51 244 fő volt. A program egy évtizedes története nagyon jelentős siker.
Az oktatás digitalizációja érdekében 2022–2024 között valamennyi köznevelési intézményben, az 5–12. évfolyamok minden tanulójának ingyenesen notebookot biztosítottunk, összesen 524 000 darabot. Ebben a tanévben is minden igénylő 5. és 9. évfolyamos tanuló kapott notebookot. A pedagógusok 2020 és 2024 között több mint 100 000 notebookot kaptak.
- január 1-jétől bevezettük az új pedagógus életpályát, az új pedagógus foglalkoztatási jogviszonyt, mely az iskola, az óvoda világára szabta a munkajogi szabályokat.
A pedagógusok átlagbérét a diplomás átlagbér 80%-án rögzítettük, a rendszerváltás óta sosem volt ilyen magas ez az arány. A megvalósult történelmi béremelésnek köszönhetően 2025-ben a prognózisok szerint a pedagógus bruttó átlagbér el fogja érni a 844 000 Ft-ot.
A felzárkózó és kedvezményezett településeken, továbbá a legalább 10%-os HH-s tanulói arányt felmutató feladatellátási helyeken a pedagógusok +20%-os esélyteremtési illetményrészt kapnak annak érdekében, hogy az általuk folytatott felzárkóztató programoknak köszönhetően ezeken a helyszíneken is javuljon az oktatás minősége.
2025-től új pedagógus-továbbképzési rendszer vezetünk be, melyben – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával – minden pedagógusnak ingyenesen biztosítjuk a továbbképzési kötelezettség teljesítését.
2025-től a köznevelési intézmények leendő igazgatói számára az Oktatási Hivatal új igazgatóképzést biztosít, ami ingyenes, az ellátandó feladatokra fókuszáló, kétféléves képzés.
2024-től új, egységes pedagógus teljesítményértékelési rendszert vezettünk be, amelynek mindenkire érvényes elemei mellett egyéni teljesítménycélokat rögzít a munkáltató, majd évente értékeli a pedagógus teljesítményét, befolyásolva ezzel a bérét is.
2018-től napjainkig 5680 óvodai és iskolai beruházás, felújítás, fejlesztés indult el, illetve valósult meg közel 1400 Mrd Ft értékben.
2023-ban az anyaországra, 2025-től az egész Kárpát-medencére kiterjedő magyar pedagógus igazolványt vezettünk be, ennek az elfogadóhálózatát is tudatosan bővítjük.
Népszerűbbé tettük a pedagógus pályát: 2002 és 2010 között – a szocialista kormányok idején – az évente pedagógusképzésre felvettek létszámának átlaga 4931 fő volt; a 2011–2025-ös évek átlagában 9137 főt vettünk fel az általános eljárásokban, az idei évben pedig abszolút rekord, hogy 16 909 fő kezdheti meg pedagógusképzésen a felsőfokú tanulmányait. Egy pedagógusra az alapfokú oktatásban 2000-ben 10,7 tanuló, 2024-ben 9,7 tanuló jutott; a középfokú oktatásban 2000-ben 12,6 tanuló, 2024-ben 10,0 tanuló, a pedagógus ellátottság tehát 2010-hez képest javult.
A Kormány 2023-ben elindította a Nemzeti Tehetség Program részeként a Köbüki ösztöndíjprogramot, melyre középiskolai tanárok pályázhatnak. 2023-ban és 2024-ben mintegy 2800 tanár nyerte el a tehetséggondozó ösztöndíjat, a nyertesek egy tanéven át havi nettó 75 000 Ft ösztöndíjat kapnak, a kiírást az idén is nagy érdeklődés övezte.
2013-tól átalakult a teljes pedagógiai szakszolgálati feladatellátás: minden vármegyében létrejött egy vármegyei pedagógiai szakszolgálati intézmény, amely az ellátást biztosítja és minden járásban létrejött ennek tagintézménye is, ott is, ahol eddig nem volt. Jelenleg több mint 300 feladatellátási helyen folyik a szakszolgálati tevékenység a minél teljesebb feladatellátás érdekében. A 2014–2024 közti időszakban a pedagógiai szakszolgálati ellátottak száma 402 ezerről 597 ezerre, az őket ellátó szakszolgálati szakemberek száma 5300 főről 6300 főre emelkedett.
A Kormány 2024-ben elindította a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot azzal a céllal, hogy a fiatalok élményszerű módon ismerkedjenek meg Magyarország történelmével és kulturális örökségével, pedagógus kíséretével látogassanak el nemzeti és történelmi emlékhelyekre. A program a Nemzeti Örökség Intézete és a Klebelsberg Központ együttműködésében valósul meg a tankerületi központok koordinálásával. A kezdeményezés – a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig – 80 ezer tanulót érint mintegy háromezer osztályban. Hatvan tankerületi központ és félszáz nemzeti emlékhely vesz részt benne. A kormány egymilliárd forintot biztosít erre a célra ebben a tanévben is.
A Kormány 2013-ban bevezette az etika, a hit- és erkölcstan tantárgyakat. Az állami iskola 1–8. évfolyamán az etikaóra vagy az ehelyett választható, valamely bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.
Érdemes arra is kitérni, hogy a nemzetközi mérések mit mutatnak. A PISA mérés 2022-es adatai szerint a 15 éves magyar diákok teljesítménye kis mértékben meghaladja az OECD átlagot: az átlag matematikából 472 pont, a magyar eredmény 473 pont; az átlag természettudományból 485 pont, a magyar eredmény 486 pont, az átlag szövegértésből 476 pont, itt van minimális elmaradásunk, a magyar eredmény 473 pont.
A TIMSS mérés 2023-as adatai alapján ugyanakkor a magyar diákok teljesítménye jelentősen meghaladja a mérésben résztvevő országok átlageredményét: matematikából 4. évfolyamon az átlageredmény 503 pont, a magyar diákok eredménye 520 pont, természettudományból 4. évfolyamon az átlageredmény 494 pont, a magyar diákok eredménye 524 pont. Matematikából 8. évfolyamon az átlageredmény 478 pont, a magyar diákok eredménye 506 pont, természettudományból 8. évfolyamon az átlageredmény 478 pont, a magyar diákok eredménye 522 pont.
A Nemzetközi Számítógépes és Információs Műveltség Mérés 2023-as adatai alapján a 8. évfolyamos tanulók a számítógépes és információs műveltség területén 505 pontot értek el, ami jelentősen meghaladja a 476 pontos nemzetközi átlagot.
Még egy adatra szeretném felhívnia figyelmet: a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők (20–24 évesek) aránya Magyarországon 2023-ban 85,1%, ami meghaladja az EU átlagát (84,1%).
Azt kérem, hogy mindenki gondolja át, és vigye magával ezt a pozitív gyűjteményt, én is ki fogom használni a lehetőséget, hogy a közeljövőben számos helyen elmondjuk az eredményeket.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket!
