2025 - Dr. Varga-Bajusz Veronika – Amíg van tudásra éhes magyar fiatal, addig van magyar jövő. A doktori képzés átalakítása. Változások a felsőoktatásban
Sok szeretettel köszöntök mindenkit!
Az elmúlt években, az elmúlt öt évben nagy rendszereket és nagy struktúrákat alkottunk újra, dinamizáltunk, gondolok itt akár a szakképzésre – bár most nem erről fog szólni az előadásom, de nagyon büszke vagyok rá, hogy én a közelébe kerülhettem, megismerhettem. Ugyanez történt a felsőoktatással is, és láthatjuk, hogy az elmúlt évek sikerei alapján elindult egy új fejlődés, egy új pályára állt mind a két terület, és eljött annak az ideje, hogy bizonyos részcélok mentén alrendszereket is elkezdjünk dinamizálni.
Így történt a doktori képzésekkel is, így sor került annak a megújítására is. Miért volt erre szükség? Azt láthattuk az elmúlt években, hogy bár nőtt a doktori képzésekben részt vevők száma, de maga a fokozatszerzés nem volt olyan jelentős, nem volt olyan erős arányaiban, mint amennyit szerettünk volna. Ezért fordultunk rá arra, hogy hogyan lehetne megújítani a képzéseket. A hallgatók kétharmada jelenleg állami ösztöndíjasként kezdi meg doktori tanulmányait. Az is nagyon fontos szempont, hogy az MTMI képzéseket minél tovább tudjuk erősíteni, hogy az MTMI doktori képzések tudjanak fókuszba kerülni.
A korábbi rendszer fő jellemzőit nagyjából mindenki ismeri. Egy négyéves, kétszakaszos struktúra, aminek a felénél van a komplex vizsga, így osztódik ketté a kutatási, tanulmányi szakasz, illetve a kutatási disszertációs szakasz. Az ösztöndíjrendszer 140–180 ezer forint/hó ösztöndíjat jelentett a két szakaszban, elkülönítetten. Ehhez kapcsolódott egy 400 ezer forintos egyszeri juttatás a fokozatszerzés során, de azt látjuk, hogy ezekkel együtt is csupán 50–60%-os fokozatszerzési arány volt kimutatható.
Az elmúlt években, 2020-tól megindult egy növekedés. Egyrészt ez annak is volt köszönhető, hogy a korábbi 2000 fős állami ösztöndíjas keretet végre elkezdték feltölteni az új egyetemek, mert a teljesítményelvű szerződések, a teljesítményfinanszírozási szerződések már erre is súlyt tettek, hogy a doktori képzésbe való bevonás minél jelentősebb legyen. Ugyanakkor az államilag támogatott doktori fokozatot szerzők számáról azt is el lehet mondani, hogy az 50–60%-ot 7–8 év alatt érik el, érték el a képzésben résztvevők. Ha azt nézzük, hogy ki az, aki „rendes időben”, négy év alatt végzett, az 15–20%-ra tehető mindösszesen. A STEM területén fokozatot szerző, vagy a STEM területen tanulók száma is növekszik években: 47%-os növekedés volt tapasztalható a STEM területen belül, ami azt jelenti, hogy mostanra az összes doktori képzésben részt vevők arányait nézve 59%-ot ér el, de még így is azért az európai uniós átlag alatt maradtunk.
A diagramon látható a megoszlás az MTMI+ területek, illetve a más területek között. Elindult egy fejlődés, egyre magasabb lett az MTMI+ aránya. Csak érdekességként hoztam, hogy a női hallgatók aránya a doktori képzésekben – ha nem is olyan nagy dinamizmussal –, de szépen növekedett az elmúlt években, mostanra elérte az 50%-ot. Szintén egy nagyon fontos előrelépés, azt gondolom, hogy a felsőoktatási intézményekben a külföldi doktori képzésben résztvevők aránya is azért szépen növekszik az elmúlt években.
Ami a változásokat illeti, az volt a célunk, hogy az állami ösztöndíjasként képzést elkezdők jelenlegi körülbelül évente 2000–2100 számát, illetve arányaiban a fokozatszerzést minél inkább növeljük. Ehhez három területen érdemes beleavatkozni. Egyrészt fontos, hogy növeljük a jövedelmet a doktori képzésben, hogy a fokozatszerzéshez kapcsolódóan bevezessünk ösztönzőket, illetve fontos az is, hogy az egyetemek autonómiáját növeljük a doktori képzések során. Ezért háromszintűvé alakult a doktori képzés.
Van egy kutatói kiválósági képzés, van egy kooperatív doktori képzés, illetve megmaradt a hagyományos doktori képzés is. Abban bízunk, hogy az ezeknek a céloknak mentén átalakított doktori képzéssel a fokozatszerzéseket is növeljük. Emellett kiemelem az egyetemek autonómiájának a visszaadását, akár a kreditszámok, akár a tanórák száma, a kontaktórák száma kapcsán.
Részleteiben megvizsgálva a fokozatot szerzők számának növelése azért fontos, hiszen ahhoz, hogy az uniós átlagot is elérjük, és azért, hogy a megfelelő doktori, kutatói utánpótlás, illetve egyetemi oktatói utánpótlás biztosított legyen. Fontos, hogy minél többen, akik belépnek, elkezdik, ők el is végezzék. Amit ehhez megoldásként javasoltunk, illetve megoldásként bevezettünk. Az egyrészt az egyéni fokozatszerzések kapcsán egy egyszerűsítés és gyorsítási folyamat, az átsorolások lehetőségének megteremtése. Az idő előtti fokozatszerzés ösztönzése, azt jelenti, hogy aki a négyéves képzési időt megelőzően végez, az a fennmaradó ösztöndíját ugyanúgy megkapja, egyfajta céljuttatásként, célprémiumként. 2026 szeptemberétől a fokozatszerzési arányokat vizsgálva a felsőoktatási intézményeknek, illetve valamennyire a hallgatóknak is visszafizetési kötelezettséggel fog járni, ha a doktori képzési időnél hosszabb időtartamot megadva sem tudnak fokozatot szerezni.
Egy további fontos biztonsági tényező, hogy az állami ösztöndíjas helyeket ugyanakkor továbbra is meg szeretnénk tartani. A legalább 2000 fő az nem véletlenül nem egy egzakt szám, hiszen az MTMI+ területeket gyakorlatilag létszámkorlát nélkül szeretnénk megtartani. Ide kapcsolódik az MTMI+ fókusza is, ami szintén a gazdaság és az egyetemek összekapcsolása szempontjából egy elsődleges feladat, hiszen a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt képzési területeket foglalja magába, ezekre a képzésekre kell annak érdekében fókuszálnunk, hogy végső soron a magyar társadalomnak, a magyar gazdaságnak hozzon előnyöket, hogy a kutatókra, doktori képzésekre ilyen energiákat és ilyen anyagi erőforrásokat biztosít, hiszen azért már most is látható, hogy olyan 30 milliárd forintot fordítunk a doktori képzésekre.
A kutatási programokban létrehozott doktori álláshelyek kapcsán jelenik meg a képzési, a kutatói kiválóság képzési kategória. Egy olyan képzési lehetőséget indítottunk el, ami a kutatási kiválósági programokon belüli kutatói álláshelyek létrehozását segíti, évi 300–350 ilyen férőhelyet hoznánk létre, hozunk létre. Az ebbe a bevont PhD-hallgatók számát szeretnénk növelni, ezzel az ő jövedelmüket is úgy szeretnénk biztosítani, hogy a minimálbér kétszerese lesz ezeken az álláshelyeken az elérhető jövedelem. Abban bízunk, hogy ezeket az álláshelyeket föltöltik az egyetemek, föl tudják tölteni, és minél több olyan kutatói utánpótlásra alkalmas PhD-hallgató képződik, akik aztán biztosítják a folyamatosságot ezen a területen.
A kooperatív doktori képzések egy olyan képzési rendszer, ahol legalább 20 órás munkaviszonyban áll a doktori hallgató. Eddig úgy nézett ki, hogy ez általában egy vállalatnál volt, de most kiterjeszthetjük, hogy akár az egyetemen, akár kórházban, és természetesen egy cégnél is lehessen, ami azért fontos, hogy a gyakorlatban is jelen legyen, a gyakorlatban is jártassá váljon, és ez egyszerre tudja biztosítani az egyetemi utánpótlást, egyetemi oktatói utánpótlást, a kórház az orvosi kutatói utánpótlást, valamint az egyéb szervezetek, cégek kutatói utánpótlását. Az itteni résztvevők, tehát a kooperatív doktori képzésben résztvevők esetében 250 ezer forint lett az ösztöndíj, ami legalább a felét jelenti a havi jövedelmének, tehát azt mondhatjuk el, hogy aki kooperatív doktori képzésbe kerül, ők átlagosan olyan nettó 400–500 ezer forint jövedelmet kapnak.
A hagyományos, az eredeti szerepet is megtartottuk a doktori képzésekben. Az európai országokban például egyre többen olyan szempontból átalakították a doktori képzéseiket, hogy a minimál kontaktóra-számot eltörölték a kreditrendszerből, az egyetemekre bízták ennek szabályozását. Mi is ebbe az irányba léptünk, azaz ezeket mind az egyetemek határozhatják meg, a doktori iskolájuk szabályzatában köthetik ki, hogy milyen elvárásaik vannak, milyen óraszámban kell jelen lenniük a doktori képzéseken, milyen kredit kell egyáltalán a doktori képzéseik során? Tehát ebben nagyobb szabadságot kaptak az egyetemek.
A kreditrendszer kötelező alkalmazásának megszüntetésére is sor került, és a doktori iskolákra bíztuk azt, hogy mit alkalmaznak, használnak-e ilyet.
Összefoglalóként, tehát az új rendszer eleme:
- a kutatói kiválósági képzés,
- a kooperatív doktori képzés, illetve
- a hagyományos doktori képzés,
amelyekben magasabb jövedelem érhető el, illetve a gyorsabb fokozatszerzés lehetőségét biztosítjuk, ösztönözzük azzal, ha aki előbb végez, mint a fokozatszerzésre rendelkezésre álló négy év, az célprémiumként megkapja a fennmaradó ösztöndíját. További változásként bevezetésre került, hogy a fokozatszerzési rátát növeljék az egyetemek, de az a felelősség is mellé került, hogy egyfajta visszatérítési kötelezettségük lesz, amennyiben erre nem kerül sor, illetve az egyetemi autonómia bővítése körében a kontaktóraszám, a kreditszám meghatározása az egyetemi hatáskörbe került. Sokkal rugalmasabb bekapcsolódási lehetőséget, az egyéni fokozatszerzésbe egy rugalmasabb bekapcsolódási lehetőséget biztosítunk mind a hallgatóknak, illetve annak, hogy az egyetemek ezt kialakíthassák.
