2025 - Sipos Imre – A pedagógus-továbbképzés és az igazgatóképzés új rendszere a köznevelésben

Tisztelt államtitkár asszony, államtitkár úr, tisztelt előadók, tisztelt szakértő hölgyek és urak! Nagy-nagy tisztelettel köszöntöm önöket, és azt hiszem, egy embert még nem köszöntött a mai konferencia: Dr. Polonkai Mária levezető elnök asszonyt nagy tisztelettel köszöntöm.

Így nyertem fél percet, most indul az előadásom, amelynek címe A pedagógus-továbbképzés és az igazgatóképzés új rendszere a köznevelésben. Amikor a szervezők erre a konferenciára készültek, én az Oktatási Hivatal elnökhelyetteseként a köznevelési igazgatóképzés tartalmi megújításán is dolgoztam – más hivatali feladataim mellett –, így akkor az a döntés született, hogy ma erről a konkrét témáról tartok itt önöknek előadást, és aztán később a szervezők kérték, hogy azért egy kicsit a pedagógus-továbbképzés is kerüljön ide, így ez indokolja azt, hogy az eddigi átfogóbb előadásokhoz, nagyobb témát felölelő előadásokhoz képest én erről a kettő témáról fogok konkrétabban beszélni.

Amikor Magyarországon 1997-ben a pedagógus-továbbképzésekről szóló rendelet megjelent, akkor az azt követő években nagyon sok pedagógus nagyon sok és hatékony továbbképzésen tudott részt venni, ez valóban megmozgatta a pedagógus társadalmat. Ezekben az években lettem iskolaigazgató, tehát magam is részese voltam – vezetőként és pedagógusként is – ezeknek a továbbképzéseknek. Aztán az EU-s programok, az EU-s elvárások, az EU-s projektek megjelenésével a képzéseknek egy kicsit más iránya is lett. Ezt úgy fogalmaztam meg, hogy kínálati képzések jelentek meg leginkább, és nem annyira a kereslet oldaláról közelítettük meg ezeknek a képzéseknek a lehetőségeit, így nagyon sok hiányterület képződött ez alatt az idő alatt a pedagógus-továbbképzések vonatkozásában. Ezeken a hiányterületeken szerintem mindenki várta, hogy majd bepótolják az egyetemek, a különböző szervezetek, de igazából nagy mozgás ebben nem történt. Ez is oka volt annak, hogy a több mint negyed évszázada megjelent rendelet mára módosult. A múltidézés miatt, ha már hoztam itt az 1997-et, akkor hozom önöknek 2013-at és azt a diát, ami ezt a konferenciát 2013 és 2016 között minden évben bejárta.

Tőlem épp az előbb kérdezték a szervezők, hogy ebben a minőségemben mikor tartottam első előadásomat itt. Emlékeim szerint 2013-ban. Ha megnézzük a fenti diát, akkor a rajta olvasható programelemek – a 2011-es köznevelési törvény sok-sok újdonsága – mindegyike él, de jelentősen átalakult. Ott a továbbképzés mindent lefedve, mindent átfogva megjelent, mondván, hogy mind a minősítési eljáráshoz, mind a szakmai ellenőrzéshez, mind a szaktanácsadáshoz hozzáillesztjük a pedagógusok továbbképzésének rendszerét, ami valóban így maradt, kiegészülve azzal, hogy ma már a teljesítményértékeléshez is hozzáillesztjük azt.

Néhány gondolat a változásokról. Az Oktatási Hivatal egy tájékoztató sorozatot tartott az új kormányrendelet megjelenését követően, így valamennyi pedagógushoz eljutottak ezek az információk. Már jócskán benne vagyunk az első olyan tanévben, amikor ezek a változások élnek, és csak néhány olyan dologra szeretném felhívni a figyelmüket, ami talán elnevezésében, logikájában üzen mást a pedagógusoknak. Intézményi programról beszélünk, nem pedagógus-továbbképzési tervről, nem beiskolázási tervről. Tehát egy program, amit meg is kell valósítani, ez ugyanolyan, minthogy a pedagógiai programunk sem pedagógiai terv. Itt egy továbbképzési program van, amit az intézménynek meg kell valósítania. Ezt évente kell elkészíteni, de nyilván egy előrelátó vezető öt évre (vagy hosszabb időszakra) gondolkozik, és biztos vagyok abban, hogy önök, amikor az adott évi pedagógus-továbbképzési intézményi programot készítik, akkor a gondolataikban ott van, a következő években hogyan néz majd ki a továbbképzési programjuk.

Átalakult az is, hogy kik szervezhetnek ilyen továbbképzéseket. Átalakultak a kreditek, átalakultak az óraszámok, az ötévenkénti kötelezettség, sok-sok részletszabállyal. Túl vagyunk az első jelentkezési időszakon. Az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi munkatársának ezúton is jár a köszönet a tájékoztatásért, a szervezésért. Önök ismerik a rendelet elemeit, a tartalmi megújító képzéseket, amelyek valóban hiányterületet jelentettek. Több olyan külön tantárgyi, szaktárgyi képzés van, amelyet ma a közszolgálati egyetem és az általa bevont egyetemek konzorciuma tud megvalósítani az országban. Megmaradtak és átalakultak a választható továbbképzések. Ennek az Oktatási Hivatal a letéteményese, amely a képzések lebonyolításába más szervezeteket is bevon.

Megújult a köznevelési igazgatóképzés, erről részletesen szólok majd.

A gyakornoki képzés a rendelet megjelenése óta egy változáson esett át, mármint a szabályozása, hisz a gyakornoki idő alatt kettő alkalmat kell, hogy elvégezzen a gyakornok, kétszer 15 kreditet kell szereznie, amelyből az egyik 15 kredit a közszolgálat voltával kapcsolatos ismeretekre készíti fel, a másik pedig az alkalmazott tartalomszabályzókról az ő szakmájával kapcsolatos képzést jelenti számára, ezeket is a közszolgálati egyetem biztosítja a gyakornokok felé. Külön nevesíti a hitéleti, hitoktatói, hittantanári képzéseket a rendelet, amelyek szintén egy adott érintetti kört foglalnak magukba, ezek a bevett egyházakhoz tartoznak.

Nézzük meg a továbbképzések számadatait. A továbbképzések száma 827 darab, ami jelenleg a továbbképzési jegyzéken megtalálható. Ebből 104 képzést a Közszolgálati Egyetem tud magának, illetve a konzorciuma. Az Oktatási Hivatal 89 darab képzést szervez ebben az időszakban. Az OH szerződéskötéssel tulajdonjogot szerzett további 81 darab képzésre különböző szervezettől, tehát ez a 89-en felül értendő. 48 darab hitéleti, egyházak által szervezett képzés van, és a jegyzéken maradt 504 darab külsős cég által szervezett képzés, továbbá a köznevelési igazgatóképzés a maga egy darabjával.

Nézzük meg, hogy hányan jelentkeztek ezekre a képzésekre? Ha abból az irányból nézzük, hogy ez egy induló, új rendszer, akkor az 51 ezernél is nagyobb létszám egy magas szám, jól reagáltak rá a pedagógusok. Ha abból az irányból nézzük, hogy öt év alatt kell a közel százezer kötelezettnek teljesítenie, akik továbbképzésre kötelezettek, akkor nem biztos, hogy annyira magas szám. Ezért is mondtam az előadásom elején, hogy nemcsak egy egyéves továbbképzési programban, hanem 3–5 éves előrelátásban kell gondolkozniuk a vezetőknek ahhoz, hogy az ötéves időszak alatt valóban minden pedagógus tudja majd teljesíteni a továbbképzési kötelezettségét. A közszolgálati egyetem képzéseire 25 ezernél is többen jelentkeztek. 700 csoportot szervez a közszolgálati egyetem, ami szintén egy óriási feladat, óriási munka, teljes ellátást, szállást, ingyenes utazást biztosít a résztvevők számára.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért a Közszolgálati Egyetem? Azért, mert nagyon komoly tapasztalata van ezen a területen abban, hogy közel 100 ezer közszolgálati tisztviselőnek a továbbképzését végezte, másrészt a tanárképzés, a tanártovábbképzés egy új bázisa. Pedagógus továbbképzési feladatát egy konzorciummal, több egyetemmel együttműködésben végzi el. Az OH és partnerei képzéseire több mint 26 ezren jelentkeztek, ebből a köznevelési igazgatóképzésre közel 830 fő. Az OH lebonyolítású képzéseken 9470-en, külső szerződésű képzéseken pedig 16 766-an vesznek részt. Ezek a képzések jelenleg zajlanak, bízom benne, hogy az önök és munkatársaik megelégedettségére.

Előadásom másik része a köznevelési igazgatóképzésről szól. 33 évvel ezelőtt indult el a Budapesti Műszaki Egyetemen – nem ezen a néven – a közoktatásvezetői igazgató képzés, amely aztán kellőképpen kiszélesedett, 31 szervezet végezte ezt a képzést különböző intenzitással. Bizony ez a képzés is több tekintetben megérett a változtatásra, és megérett arra, hogy egy új köntöst kapjon, új szervezeti formába kerüljön. Az Oktatási Hivatalba – többek között – azért tudott ez a képzés kerülni, mert a hivatal szakemberei a különböző egyetemeken már ezekben a képzésekben dolgoztak. A hivatalban ott van az a szaktudás, ott van az az információ, az az adatbázis, amire a magyarországi köznevelési igazgató képzés épülni tud, és pontosan nem számoltam ki, de az Oktatási Hivatal elnöke és két elnökhelyettese szerintem több mint 50 év gyakorlati tapasztalattal rendelkezett a közoktatásvezetői képzésben. Elnök úr korával és elnökhelyettes asszony korával pláne nem foglalkoznék. A magamét be merem vállalni, hogy nekem 25 éves tapasztalatom van a képzésben a BME-n.

A képzés néhány ismérve: blended típusú, kétféléves, 120 kredites továbbképzés. A korábbi négyféléves képzés egy intenzív, kétféléves időszakra váltott. A jelentkezés feltétele a fenntartói jóváhagyás. A minisztérium egy keretszámot ad meg az Oktatási Hivatalnak, ebbe a keretszámba idén bőven belefértünk, hisz 1500 fős keretszámot határozott meg a minisztérium. A képzés ütemezését úgy tettük meg, hogy a szeptember 10-i indulástól május közepére befejeződjön. A képzés ütemezése figyelembe veszi a tanév feladatait, ahhoz illeszkedik. A képzés ingyenes, rövidebb, reméljük hatékonyabb, és nem azon múlik, hogy van-e valakinek 600 ezer forintja, merthogy igazgató szeretne lenni, hanem az állam ingyenesen biztosítja számára ezt a lehetőséget.

Itt hívnám fel a figyelmet arra a tévhitre, ami február óta kering az országban, hogy akinek van egy korábbi, bármely egyetemen megszerzett közoktatásvezetői szakvizsgája, az már a későbbiekben nem lesz jó. A kormányrendelet kimondja, hogy a korábbi ezirányú oklevelet lehet használni, és azokkal lehet ezután is pályázni. Természetesen, ha most egy olyan jelölt van, akinek nincs ilyen oklevele, neki el kell végezni az Oktatási Hivatal által biztosított köznevelési igazgatóképzést, és csak ezt tudja elvégezni. Ez a képzés tanúsítványt ad, nem ad szakvizsgát, tehát ez is egy különbözőség a korábbi egyetemek által szervezett képzésekhez képest, de elég szigorú feltételei vannak. Például 90%-os részvétel, aztán a képzési modulok teljesítése és a záróvizsga. A képzés szervezése több szinten történik, egyrészt a 830 fő, akik képeznek egy országos csoportot alkot, akiket különböző részcsoportokba tudunk osztani az online előadásokra, és kiemelt szerepet szántunk az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjainak. A képzésben van olyan programelem, amit 14 csoportra osztva szervezünk meg a hallgatóknak helyileg, helyi szinten a POK-oknál, így közelebb visszük a jelenléti foglalkozásokat a hallgatók számára. Felkértünk az országban 51 kiváló iskolaigazgatót, óvodaigazgatót, akik pedig gyakorlati képzéssel támogatják ezt a folyamatot, és az elméleti anyagok után a gyakorlati képzésekre kerül sor ezeken a képzési helyszíneken.

Modulárisan építkezik a köznevelési igazgatóképzés, a témák: stratégiai szemlélet és irányítás képzési modulban az államszervezet, az államirányítás, a fenntartói feladatok, az irányítói feladatok, a köznevelés rendszere, intézményei, szervezetei jelennek meg. A gazdálkodás és menedzsment modul a humánerőforrás-gazdálkodás és a menedzsment, a minőségbiztosítás, a folyamatszabályozás kérdéseit taglalja. További részterületek: jog, tanügyigazgatás; szervezet vezetése, szervezeti kommunikáció; a pedagógusok munkájának vezetői irányítása; az intézmény kapcsolatrendszere; a pedagógiai munka tervezése, a visszacsatolási elemek, a mérési értékelési és vizsgarendszer; a digitális modul (a KRÉTA, a Nemzeti Köznevelési Portál), valamint zárásként az esélyteremtő köznevelés, a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, illetve az esélyteremtő programok a köznevelésben.

A számonkérési elemek: modulonként számonkérés várja a hallgatókat, online teszt, van olyan tantárgy, amiből online teszt és szóbeli vizsga egy konkrét tételsor alapján, a hivatal által felkért munkatársak, illetve a gyakorlatvezetők segítségével történik; van, ahol otthon írásbeli feladatot kell készíteni, és ezeket mind-mind a gyakorlaton elő kell adni és prezentálni a hallgatóknak.

Ez az évközi folyamat, amelyben a hallgató eljut odáig, hogy egy záróvizsgát tegyen. A záróvizsga egy háromtagú bizottság előtt történik, melynek tagjait az OH elnöke kéri föl. A záróvizsgára azon túl, hogy ott tételhúzás és szóbeli vizsga van, el kell készíteni a hallgatónak egy saját intézményére adaptált fejlesztési tervet, vagy valami olyan dokumentumot, amit a képzési tanulmányok alapján írt meg. Lehet például, hogy egy vezetői pályázatnak az alapjait ebben a munkában lerakja, és így tud fölkészülni a leendő vezetői feladataira. Az értékelési rend szintén százalékos aránnyal került kimutatásra, eszerint kapja majd meg a hallgató a tanúsítványát. Amikor már ez is megvan, akkor fölteheti magának azt a kérdést, hogy valóban fölkészült-e arra, hogy iskolavezető legyen. Én remélem, hogy igen. Ismeri-e vezetői önmagát, a vezetői kompetenciákat, a szakmát, a jogot, a vezetéselméletet, a konfliktuskezelést, a változásmenedzsmentet és még sok-sok mindent.

Bízom benne, és önöket is arra biztatom, hogy biztassák munkatársaikat – szerintem nagyon szép és nagyon jó dolog intézményt vezetni –, hogy vállalják ezt a feladatot, és ha vállalták, akkor visszanézhetnek arra az útra, hogyan váltak vezetővé, vezetővé váltak-e, ismerik-e azokat a munkatársakat, akiket vezetni kell, hagyják-e őket vezetni, a vezetői munkának a sok-sok szépségét össze tudják szedni, hogy valóban a gyakorlatban is megtanulják, hogy mi a vezetés.

A mai konferencia kezdetén a szeretet, az emberség, az irgalom is előkerült, akkor nekem is eszembe jutott egy ilyen sztenderd mondatom, amit a hallgatóknak is mindig elmondtam a közoktatásvezetői képzésben is, ha lehetőségem lesz rá az igazgatóképzésben el fogom mondani, és itt is megteszem. Csatlakozva miniszteri biztos úr gondolataihoz: egy fő szabály van a vezetésben – mindenki olyan vezetővé válik, mint amilyen ember ő önmaga.

Sikeres konferenciát kívánok mindenkinek!