2025 - Hergár Eszter, Dr. Zsolnai Alíz, Kunstár András, Cser Tamás, Németh Júlia, Varga Zsuzsanna – Pénzügyi nevelés ma: eredmények, kihívások, lehetőségek

Moderátor:

Hergár Eszter igazgató – Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont

Beszélgetőpartnerek:

Cser Tamás Account Manager – Mastercard Magyarország Kft.

Fehérpataky Balázs programvezető – Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Program

Németh Júlia külső kommunikációs vezető – Provident Pénzügyi Zrt.

Varga Zsuzsanna CSR vezető, ESG kommunikációs szakértő – MBH Bank Nyrt.

Dr. Zsolnai Alíz főosztályvezető – Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyi Szabályozási Főosztály

Hergár Eszter: Köszönjük szépen! Mielőtt elkezdjük a kerekasztal-beszélgetést, ami elválasztja a résztvevőket a vacsorától Keszthelyi Eriknek jelzem, hogy többen jelezték már a biztosítási játékotok iránti igényt, úgyhogy szeretnénk kérni belőle, hogyha elkészül a kártyajáték. Szeretettel köszöntöm a résztvevőket. Úgy gondolom, hogy érdekes előadásokon vagyunk túl, úgyhogy az lehet akár egy építkezési alap is. Mindjárt az első előadásban, a pénziránytű előadás anyagában szerepelt a PISA felmérés, ahol a magyar diákok jól teljesítettek a pénzügyi ismeretek terén, a negyedik helyet érték el. Ez egy szép eredmény tényleg, ugyanakkor azt látjuk, hogy ezeknek az ismereteknek a gyakorlatban történő hasznosításában már nem állunk ilyen jól, hiszen ott csak a 23. voltunk a 39 országból. Szeretném megkérdezni a véleményeteket arról, hogy mi ennek a két helyezési különbségnek az oka, mi állhat ennek a hátterében, és mit lehetne tenni. Elsőként Alizt kérdezem, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében, hogy ő mit gondol erről, hiszen ez közös teendőnk.

Zsolnai Alíz: Igen, köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy az oktatás Magyarországon kicsit poroszos. A legtöbb diasorban el is hangzott, hogy egy gyakorlatorientált, élményalapú megközelítés kell egy ilyen témánál, ez a mostani generációnál eleve megkerülhetetlen. Hogyha egy kicsit közelebb visszük hozzájuk és elmagyarázzuk, akkor talán érthetőbb és kezelhetőbb lesz számukra. Ebben nagyon sokszor azok a szakemberek, akik kimennek az iskolákhoz, rögtön tudnak segíteni. Tamás előadásában is elhangzott, hogy kimegy egy hiteles személy, és nemcsak azt a tanártól való száraz tananyagot hallja a diák, hanem egy kicsit mögé tudnak nézni, egy kicsit gyakorlatorientáltan tudják ezt az egészet áttekinteni. Ami nagyon fontos, hogy egy pici generációváltás is kell. Amikor 2017-ben a pénzügyi stratégia első változatával elindultunk – hamarosan érkezik a következő –, akkor is azt mondtuk, hogy kell 20–30 év ahhoz, hogy ezzel bele tudjunk mászni a fejekbe. Tehát változást kell elérni, amiben sajnos a Covid szintén segített nekünk, mert átálltunk egy digitális világba, átálltunk a hirtelen megváltozott körülményekhez, amihez hirtelen fel kellett nőni, egy csomó mindent megváltoztatni magunkban. Ezek mind-mind segítettek, de nagyon kell az, hogy türelemmel, segítő közegben tudjuk ezt a változást megtenni és megélni. Mi millió jogszabályt írunk, ahol próbáljuk az információs aszimmetriát egy picit a fogyasztó felé billenteni úgy, hogy kirójuk a biztosítókra, a bankokra és mindenkire, hogy mit kell még 25. féleképpen elmagyarázni az ügyfélnek. Nem érti mindenki egyformán, illetve az is nagyon fontos, hogy értőn tudják elmondani számukra, hogy olyan készséggé tudjon alakulni, hogy értse, amit mondanak neki, amikor odamegy és eldönti, hogy valamit igénybe szeretne venni, amikor elkezd használni valamit, akkor értőn tudja használni, a veszélyektől is kicsit távolabb tudjon maradni.

Hergár Eszter: Alíz megemlítette a bankokat, akkor kérdezem Zsuzsát az MBH Banktól, hogy ti hogyan látjátok ezt. Mi lehet ennek az eltérésnek az oka, amit Alíz mondott, azt ti hogyan próbáljátok megvalósítani?

Varga Zsuzsanna: Nekünk nagyon jó visszacsatolás, amit már harmadik évben csinálunk – a nagy banktudós teszt – a fiataloknál. Nagyon nagy a merítés, közel húszezer diák tölti ki, és jól vissza tudjuk mérni, hogy milyen diákok, milyen tanulmányi háttérrel jönnek kitölteni ezt a tesztet. Látjuk, hogy hol akadnak el, meddig érnek el? A gyakorlati részekig nagyon jól eljutnak, az első kitöltésben látjuk már, hogy jó találatot érnek el. A gyakorlati részek – hogyan kell letiltani a bankkártyádat, hogyan használd a mobilappodat – után következik a kiberbiztonság rész, ahol már egy kis gondolkodás is benne van, illetve amikor olyan termékek felé haladunk, amelyek már a megtakarítást, a tudatos életfelkészülést irányozzák elő, vagy a befektetésekről kezdünk el beszélni, vagy csak bizonyos banki fogalmakról, amit a hétköznapi életben nap mint nap olvashat az ember az újságban, akkor már megakadnak.

Az első évben tapasztaltuk, hogy természetesen a csodálatos főnyereményeket a gazdasági szakon végzett diákok – Corvinus, BME stb. – vitték el, amit nem tartottunk jónak. Mondtuk, hogy ez így nem teljesen oké, valamit be kell építeni, hogy ne legyen ez a versenyelőny náluk. Kitaláltuk, hogy három kategóriában hirdetünk majd eredményt, így kicsit előnybe hozzuk azokat a diákokat, akiknek nem ez a fő tantárgyuk. Elkezdtünk beszélgetni a diákokkal, hogy például az olyan egyetemeken, amelyek nem feltétlenül a napi életet tanítják már az egyetemen ott állnak a diákok, hogy amikor ők művészek lesznek és el kell adniuk egy művüket, akkor mit töltenek ki, tehát számla, egyéni vállalkozó …, ha megtakarít, mibe tegye a pénzét. Tehát itt már látunk a gyerekek, a diákok, az egyetemisták között is nagy különbségeket. Van a másik nagy tapasztalásunk is – a szociálisan hátrányos rétegek körében –, ahol szintén három éve próbálunk elérni olyan társadalmi csoportokat, akik nagyon-nagyon veszélyeztetettek. Ott teljesen más eszközökkel próbálunk hatni: képregényekkel, segélyszervezeti munkatársak oktatásával, akik elviszik a tudást egy nagyon veszélyeztetett réteg számára, mert őket találják meg elsősorban a csalók, ők azok, akik nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. Volt már olyan, hogy egy család, amelyik négymillió forintos ingatlant szeretett volna megvenni. Volt rendszeres bevételük, volt sok gyerekük, de nem tudtak olyan állami támogatásokról, olyan banki termékekről, amelyekkel a négymillió simán meglenne. Rendeltünk melléjük egy családsegítőt, aki aztán segített a folyamatot végig vinni. Nagy a felelőssége a banknak is, de mindenkinek – az iskoláknak, az államnak egyaránt –, hogy végül ez így egészben összeérjen. A kérdésedre nem tudom megadni a választ. Az a Corvinusos hallgató, aki meg is nyeri a banktudós tesztet, végül tudatosan éli-e majd az életét. Hát ez még egy másik kérdés.

Hergár Eszter: Az MCC-nek van programja, modulja a pénzügyi ismeretterjesztésre vonatkozóan, és vannak már tapasztalataitok is. Mit gondolsz a kérdésről Balázs?

Fehérpataky Balázs: Köszönöm szépen. Tíz éve építi föl a Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Programja a pénzügyi tudatosságra nevelés modult, az oktatói körével együtt, együttműködve a Pénziránytű Alapítvánnyal. Innen is nagyon köszönjük a segítségeteket! Igyekszünk a gyerekeknek a gyakorlat alapú tanítást, a cselekedve tanulást biztosítani. Mindaz, amit mi a Fiatal Tehetség Programban tehetünk, az ráépül arra a munkára, amit a közoktatásban a pedagógusok végeznek. Tehát nekünk könnyű dolgunk van. Mi már adhatjuk azokat a tartalmakat, azt a tudást, amit úgy gondolunk, hogy jó, ha ráépítünk arra, amit egyébként ők megtanulnak az iskolában. 3000 fölső tagozatos diák tartozik most a fiatal tehetségprogramhoz. 27 városban, öt országban a Kárpát-medence magyar diákjai. Ők nyilván motiváltabbak a többieknél, hiszen azért járnak ebbe a tehetségprogramba. A nagy lehetőségünk az, hogy mi nem 45 perces keretekben dolgozunk, hanem egész napokon keresztül, tehát például a pénzügyi tudatosság kurzusok, ahol a gyerekeknek van módjuk arra, hogy részben önállóan elmélyülnek a tudásban, amit kapnak, részben tudnak csoportosan dolgozni, projekteket kialakítani, produktumokat hoznak létre a kurzus során. Onnantól fogva, hogy a pénztörténetet tanulnak egészen odáig, hogy össze kell rakniuk egy családi, vagy egy személyes költségvetést. Illetve újabban bevezetünk tanéven átívelő, féléves hosszúságú – hetedikeseknél működik ez – projektet, ahol nekik önállóan, kis csoportokban kell egy startup vállalkozást modellezni, annak a pénzügyi tervnek a kialakítását, amit a mentor segítségével építenek föl, aztán pedig kisebb körökben meg is versenyeztetik egymással. Tehát röviden azt látom, hogy amit mi tudunk tenni, hogy az elméleti tudás mellé a gyakorlati tapasztalatra igyekszünk teret adni a gyerekeknek, és talán ez lehet az, ami elvezet oda, hogy az említett utolsó negyedből följebb kerüljön a magyar fiatalság.

Hergár Eszter: Köszönöm szépen a véleményeket. Van még több pont, amit meg kell beszéljünk. Hazai és nemzetközi kutatások, valamint a PISA-kutatás eredményei szerint azok a diákok, akik otthon beszélgetnek a pénzügyekről, látnak egy jó családi mintát, azok sokkal jobb eredményt érnek el az iskolában is. Azt szeretném megkérdezni, hogy ott, ahol a család nem tud megfelelő pénzügyi mintát nyújtani, ott az iskolának milyen kompenzáló lehetősége van, tehát a pénzügyi nevelésnek milyen kompenzáló lehetősége van, és Juli, most hozzád fordulok elsősorban, hiszen ti több éve, aktívan, részt vesztek a Pénz7-ben. Ti vagytok azok, akik a legtöbb kistelepülésre viszitek el a Pénz7-nek a tananyagát. Mi a véleményetek?

Németh Júlia: Hadd csatlakozzak Zsuzsához, mert én közgazdász vagyok és van egy kislányom, aki hétévesen azt mondta nekem, mikor bementünk a boltba, hogy fizessek bankkártyával. Mondtam, hogy nincsen nálam most pénz. Egyszerűen nem tudtam én, aki közgazdász vagyok, elmagyarázni neki ott a bolt közepén, hogy a bankszámlán lévő pénz ugyanolyan, mintha készpénzben fizetnénk. Nagyon fontos, hogy ez tényleg egy szemléletmód, és meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogyan viszonyuljanak a pénzhez. Nagyon tragikus sorsokkal találkozunk, nagyon nehéz helyzetekben. Mi a Pénz7-en kívül az Ökumenikus Segélyszervezettel dolgozunk együtt, ami azt jelenti, hogy pénzügyi tudatosságot viszünk szegregált területekre is, gyermekekhez, fiatalokhoz, az ő ügyfeleikhez, illetve a szociális munkásaikat is oktatjuk pénzügyi tudatosságra. Elég nagy fába vágtuk a fejszénket ezzel, sőt most pont Martfűről jövök, ahol Nyugdíjas Akadémiát tartunk, ahol szintén a pénzügyi tudatosságot próbáljuk fókuszba helyezni. Szeretik, nagyon sok kérdés van. Nyilván beletartozik a kiberbiztonság is, amit mindenféleképpen ide emelnék, mert nem csak a gyerekek vannak veszélyben, hanem a nyugdíjasok is, illetve a szépkorúak is. Nem biztos sok esetben, hogy a tudás hiányzik a gyerekeknél, főleg a fiataloknál, hanem azt látom, hogy az önbizalom. Ha egy olyan családból származik, ahol ez nem mindennapi beszédtéma, mert akár a megélhetés a legnagyobb probléma, a mindennapi megélhetés, akkor nehéz oda beemelni, hogy erről tudatosan gondolkozzon, és ezt fel is merje vállalni, vagy akár a kérdéseit feltegye. Kinek tegye fel a kérdéseit? Itt lép be az oktatás, itt lépnek be azok a pedagógusok, akik valószínűleg itt vannak, most is jelen vannak és fontosnak érzik, hogy ezt beemeljék a mindennapokba. Egyetlen egy számot hoznék, mert ez olyan érdekes volt. Minden évben csinálunk egy kutatást – ezer fős Wellbeing kutatásnak hívjuk –, amelyben megkérdeztük, hogy akik kitöltik azok szerint ki a felelős azért, hogy a pénzügyi tudatosság jelen legyen. Több mint 43% azt mondja: az oktatás, csupán 12% gondolja azt, hogy saját magunk vagyunk felelősek azért, hogy megfelelő pénzügyi döntéseket hozzunk.

Hergár Eszter: Ez elég szomorú, illetve elég tanulságos. A Mastercardnak régóta fontos a pénzügyi tudatosság. Számunkra az nagyon pozitív hír volt, hogy ti évekkel korábban úgy döntöttetek, hogy azt a bázisiskola programot, amit Dóri bemutatott az előadásában, támogatjátok és okostantermek létrehozatalában vesztek részt. Ti hogyan látjátok a pénzügyi nevelésnek a fontosságát, főleg annak fényében, amit Juli az előbb elmondott?

Cser Tamás: Jó estét kívánok! Igen, abszolút. Most már pár éve támogatjuk a bázisiskola programot, ez a fő irányunk, amin keresztül szeretnénk hatni az oktatásra, a pénzügyi oktatásra és a digitális kompetencia fejlesztésére. Elsődleges célunk a fiatalok pénzügyi, illetve digitális tudásának a támogatása. Amikor elindítottuk, szerettük volna azt látni, hogy mi az a tudás, amivel leginkább hozzá tudunk járulni az oktatáshoz, mivel a legtöbb intézmény, bank általában kifejezetten pénzügyekre fókuszáló programot visz, versenyeket akár. Mi egy kicsit ebből kiléptünk, és megkérdeztük a tanárokat, hogy mire is lenne szükségük. Inkább az jött elő, hogy olyan pénzügyi tudást szeretnének átadni, illetve hallani, ami nem feltétlenül a tipikus pénzügyi ismeretek – a spórolás, hogyan takarítsunk meg stb. –, hanem azt vettük észre, azt hallottuk, hogy a blokklánc, illetve a kripto világa az, amiről a tanárok abszolút nem tudnak, csak kevés ismeretük van. Volt egy a Pénziránytűvel közös oktatásunk is a tanároknak ezen témákban. Azért a kripto világa, a nagyon innovatív fizetési megoldások világa, mert ezek nehezen követhetőek az emberek számára, naponta jelenik meg újdonságok a piacon. Sőt van egy felmérésünk is, amit minden évben kiadunk: a digitális fizetési index. Ott azért azt látjuk, hogy az utóbbi években maga a tudás az nagyon-nagyon kismértékben növekszik, ami annak is köszönhető, hogy egyre több innovatív fizetési megoldás jön be, és az emberek egyszerűen nem tudnak ezekkel lépést tartani.

Hergár Eszter: Igen, a lépéstartásban ti is segítetek, mert mindegyik bázisiskola hozza az eredményt, a vonzáskörzetében biztosítja a pénzügyi tanórákat, úgyhogy ez egy nagyon jó döntés volt. Alízhoz fordulnék megint, mert egy fontos kérdés következik. Több előadásban is előjött, hogy milyen tantárgyakban van jelen az alapvető pénzügyi-gazdálkodási tananyag. Matematikától a földrajzon át az állampolgári ismeretekig te hogyan látod, itt várható-e változás a jövőben, hogy esetleg a matematika tantárgyon belül még nagyobb arányban vehet részt a pénzügyi ismeretterjesztés, illetve a szétszórt, több tantárgyban jelentkező tananyag hogyan képviselhet egységes erőt?

Zsolnai Alíz: Azt gondolom, hogy van annak is előnye, amikor szórtan tanítják, és annak is, amikor koncentráltabban. A pedagógus egy nagyon fontos szereplője ennek a történetnek. Azóta tudom ezt pontosabban, amióta beraktam a lányomat humán beállítottsággal a középiskolába, és pár év után azon gondolkozott, hogy a fizika fakultációt felvegye-e a matek fakultáció mellé, mert annyira meghatározó volt a tanár hozzáállása és megközelítése. Nagyon sok előnye van annak, hogy szórtan jelenik meg jelenleg a NAT-ban, hiszen több lehetőség van arra, hogy a diákot magával ragadja a téma. Ugyanakkor az is látszódik, hogy egyre több helyen koncentráltan is megjelenik. A nyolcadik évfolyam második félévében van – heti egy órában – egy olyan tantárgy, ahol a pénzügyi tudatosság és egy kis gazdasági jogi ismereti alapok kerülnek a gyerekek fejébe és gondolkodásába. Tehát nagyon fontos az, hogy így is és úgy is megjelenjen. Nem tudhatjuk, hogy melyik pedagógus és hogy tudja megszólítani a gyereket, és nagyon fontos, hogy elinduljon valami a gyerekek fejében, amit utána haza kell vigyen, hogy otthon is beszéljenek róla. Mert van olyan család, ahol tudnak róla beszélni a szülő segítségével és hozzáadott értékével, de van olyan is, ahol ez sajnos nincs meg, lehet olyan helyzet is, ahol a gyerek viszi haza a tudást, érinti meg a szülőt, és épül be a családba. Nekünk az a nagyon fontos, hogy lehetőleg mindenkihez eljusson a tudás, az ismeret, kezdjenek el róla beszélgetni, vessék fel a problémákat, mert lehet, hogy egy probléma átbeszéléséből adódik a megoldás, vagy indulnak el egy jó irányba. Tehát akár egyik, akár másik, mind a kettő nagyon jó, és én szentül hiszem, hogy az a személy, aki eléjük áll, az hiteles kell, hogy legyen, úgyhogy azért hiszünk abban, hogy a pedagógusokat nagyon meg kell szólítanunk, hogy a gyerekeken keresztül az ő fejükbe belemászva a családokhoz, és minél több emberhez elérjünk.

Hergár Eszter: Igen, én is így gondolom, az viszont biztató jel, hogy minden évben egyre több iskola vesz részt a Pénz7-ben. A Pénziránytű Alapítványnál mi rendre kutatásokat készítettünk a fiatalok körében arról, hogy mennyire érdekli őket a pénzügyek világa, mennyire tartják fontosnak a pénzügyi ismeretterjesztést, és általában az jött ki, hogy 10 diákból 9 ezt fontosnak és érdekesnek tartja ezt a témát, szívesen tanulna róla az iskolában. Zsuzsa, a fiatal lakosság mennyire nyitott a pénzügyi ismeretekre, a pénzügyi tudásra?

Varga Zsuzsanna: Mindenképpen nyitottak rá, tehát teljesen igazolt a kutatásotok. Megkérdezzük, hogy a bankok szerepe fontos? Mondják, hogy persze. A jövőben ezeket az oktatási támogatásainkat megpróbáljuk majd kiterjeszteni. Nem is ide akarok visszatérni, hanem én kommunikációs szakember vagyok elsősorban, és egy jövőbeli vitát vagy gondolkodást szeretnék elindítani, hogy hogyan tudjuk elérni a fiatalokat. Nagyon sokszor látom azt, hogy a fiatalok nyitottak is lennének, csak valahogy az iskola az fix, mindenki jár iskolába, tehát ott 100%-osan el lehet érni a gyereket, de a digitális világ annyira tág, és annyira megváltozott az olvasási és a tanulási metódus és a tájékozódási szektoruk a gyerekeknek, hogy talán ebben kéne egy kicsit okosabbnak lennünk. A jövőben már mi is másfele megyünk, próbáljuk a gyerekeket megtalálni azokon a csatornákon, azokon az applikációkon, amelyeket használnak. Itt be is fejezem, mert ebbe nem akarok annyira mélyen belemenni, mert látom, hogy mennyire megváltozott a fogyasztási szokásuk. Bedobtunk egy fókuszcsoportos kutatást, ahol ez teljesen bebizonyosodott. Van úgy, hogy a levegőbe puffogtatunk, elszórjuk a pénzt, de nem feltétlenül találjuk meg a fiatal réteget. Ezen majd gondolkodjunk el. A másik nagyon fontos réteg a tanárok, úgyhogy őket próbáljuk itt elérni, de aztán majd meglátjuk, hogy sikerül-e.

Hergár Eszter: Nagyon kevés időnk maradt, úgyhogy mindenkitől egy rövid választ kérnék, hogy Magyarországon számos oktatási kezdeményezés van a pénzügyi ismeretterjesztésre, a pénzügyi kultúrára vonatkozóan számos verseny van. Mi a véleményetek arról, hogy nem kellene ezt egységesíteni vagy egységes platformot létrehozni, hiszen ezek a versenyek, kvízek sokszor egymással párhuzamosan folynak. Tényleg kevés az idő, így mindenkitől egy-egy rövid választ kérek.

Zsolnai Alíz: Igen, azt gondolom, hogy ezért is született meg a pénzügyi tudatossági stratégia. Ha én körbenézek itt a teremben, a mellettem ülők és a velem szemben ülők mindannyian jártak már nálunk. Átbeszéltük, hogy mit csinálnak, mit kellene még csinálni. Amit kellene még csinálni, azt általában én szoktam felhozni, ebből Erikék is hallhattak igényeket. Azt gondolom, hogy a diákok elérése a legkönnyebb, mert az iskolában vannak, és nagyon komoly munkával az elmúlt években ezt jól sikerült felépíteni, fontos ezt megtartani. A következő stratégiában mi emeljük a téteket. Mindenkit, aki jött hozzánk, akivel tudtunk beszélni, akit be tudtunk csalogatni, arra kértünk, hogy azon gondolkodjon, hogy miután kimennek az iskolából, az egyetemről, utána hogyan érjük el őket. Mi próbáljuk a gyerekeken keresztül, a családokat elérni. De muszáj elérni a dolgozó réteget, és muszáj elérni a nyugdíjasokat. Nem annyira könnyű, mert a digitális csatorna ugyan sokaknak ott van, de sokszor átsiklanak rajta. Nem biztos, hogy a tetszetős témák között van, tehát sajnos fel kell venni a bakancsot és elmenni vidékre, beszélni, akár egyszerre keveseket elérve, nehéz, komoly munkával. Mi erre hívjuk a résztvevőket, mi arra számítunk, hogy a következő tíz évben egyre többen és többen lesznek a partnereink. Mi abban tudunk ernyő jelleggel segíteni, hogy jelezzük hol van rés a pajzson, felhívjuk a figyelmet, hogy hol van még fehér folt. De a Providentes kollégák már elmentek olyan távolságokra, térségekbe, ami nagyon támogatandó, tehát bátran és tovább így érdemes eljárni. Látjuk, hogy mennyire energia- és időigényes ez a dolog, de mindenkit erre biztatunk.

Németh Júlia: Csak egy mondat, hogy a pénzügyi szektor, a civil szektor és az oktatás csak együtt fogja tudni ezt megváltoztatni. Olyan világban, ahol a fiam jobban tudja, hogy hogyan kell engem átverni digitálisan, úgy nehéz vele lépést tartani. Ha Zsuzsára csatlakozhatnék, az iskola utáni foglalkozások és a sport, amin keresztül összefogva azt gondolom, hogy elérhetőek a gyerekek is.

Cser Tamás: Mi a versenybe bele se szálltunk. Azt mondom, hogy menjenek el a cégektől az emberek, oktassanak, menjenek azokra a területekre, ahol oktatni kell, illetve szerintem nagyon fontos különböző case studyknak a kidolgozása, hogy tényleges case studykat kelljen megoldani, és nem verseny alapon, hanem ténylegesen mindenkit bevonva ebbe.

Fehérpataky Balázs: Mi már ezt csináljuk, tehát az iskolán kívül érjük el a diákokat. Itt már elhangzott más generációk visszatanítása az előbb. Nekünk az egyik fontos sikerindikátorunk, amikor a szombati kurzusaink után a vasárnapi ebédnél be sem áll a gyerek szája, mert arról beszél, hogy mi minden történt a kurzuson. A gyerekeken keresztül – Kárpát-medence szerte, a 27 központunkban – elég nagy elérésünk van a felnőttekhez is. Az MCC nyilvános eseményein, előadásain, amit felnőtt érdeklődők számára rendeznek a képviseleteink – akár pénzügyi tudatosság témában is – nagyrészt a fiatal tehetségprogramban résztvevő gyerekek szüleit látjuk. Két és fél éve nyitottuk ki azt a lehetőséget, hogy a programba bekerült gyerekek, hétköznap délutánonként szervezett foglalkozásokra elhívhatnak barátokat, osztálytársakat. Koncentrikus körökben tudunk elindulni, és ugyanazokat a tartalmakat nyilván kicsit másképp hangszerelve adjuk.

Varga Zsuzsanna: Még talán a média ereje, a szemléletformáló kampányok. Én még egy ilyet tudnék elképzelni, ami mindent magába foglalna, és mindenki ezzel élne.

Hergár Eszter: Nagyon szépen köszönöm nektek, hogy elmondtátok a véleményeteket, és nagyon szépen köszönjük a hallgatóságnak is. Őszintén remélem, hogy a pedagógusoknak kedvet csináltunk a pénzügyi oktatáshoz, és mindenkinek nagyon jó étvágyat kívánok a vacsorához. Köszönjük szépen a figyelmet!