2. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
2025 - Nagy Zoltán, Tóth Kevin – Első tapasztalatok a technikumi képzésről számokban
Az NSZFH minden tanévben kiszámítja, hogy a tanulók milyen arányban lépnek be a duális képzésbe. E számítás korábban alapvetően a szakképző iskolák tanulóira terjedt ki. Retrospektív módon: a végzettek körét rögzítettük, majd visszatekintettünk, hogy a képzésük alatt részt vettek-e duális képzésben. A mostani adatgyűjtés azonban több szempontból is új helyzetet teremtett, hiszen először álltak rendelkezésünkre olyan adatok is, amelyek a technikumi tanulók részvételét mérhetővé tették. Ez különösen fontos, mert a technikumban – az ágazatok sajátosságai és a képzés jellegéből fakadóan – a duális képzésbe való kilépés általában nehezebb.
A vizsgált tanév és az adatforrások
A 2024/2025-ös tanév elemzése során azt vizsgáltuk, kik rendelkeztek szakképzési munkaszerződéssel. Ennek az időszaka nálunk 2024 szeptembere és 2025 júliusa, mivel az augusztusi adatok még nem álltak rendelkezésre – az adóhatóságtól ugyanis minden hónap első napjához képest 50 nap késéssel kapjuk meg a bejelentési adatokat. A NAV a diákok adóbejelentéseit személyes szinten küldi meg: pontosan látjuk, hogy adott tanuló mely napokon volt bejelentve, mekkora bért kapott, és több száz egyéb adat is rendelkezésünkre áll. Ezeket kapcsoltuk össze a SZIR rendszer tanulói adataival, és a 11 hónapból származó információkat összesítve hoztuk létre az adott tanévre vonatkozó adattörzset.
A tanév átfogó elemzése mellett retrospektív vizsgálatot is végeztünk. A 2024/2025-ös tanévben sikeresen vizsgázó, technikumba vagy szakképző iskolába járókat egészen 2021-ig követtük vissza, hogy megállapítsuk, részt vettek-e legalább 30 napig duális képzésben. Ez az Eurostat felé történő adatszolgáltatás miatt fontos, mivel ott a 30 napos részvétel a lényeges választópont.
A technikusok és a szakképző iskolák duális részvételi aránya
A tanulói és a felnőttképzési jogviszony között éles különbségek észlelhetők. A szakképző iskolák tanulói esetében a tavalyi tanévben a diákok 81%-a vett részt duális képzésben. Retrospektív vizsgálatban ez az arány még magasabb lenne, hiszen sok tanuló több éven keresztül, akár 400–500 munkanapot is eltölt duális partnernél.
A technikumokban a részvétel jóval alacsonyabb. Egyes ágazatokban különösen erős a lemaradás, ami összefüggésben áll a gazdasági szerkezettel és az adott ágazat duális partnereinek fogadóképességével. A felnőttképzésben részt vevők aránya még ennél is alacsonyabb, mind a szakképző iskolákban, mind a technikumokban. Ez szakpolitikai szempontból is lényeges kérdést vet fel: amikor uniós vállalásokról vagy célértékekről beszélünk, világossá kell tenni, hogy ezek a tanulókra vagy a felnőttekre – vagy mindkettőre – vonatkoznak.
Területi és ágazati különbségek
A vármegyei bontásokból jelentős területi eltérések rajzolódnak ki. Egyes megyékben kiemelkedően magas a duális képzésben részt vevők aránya, míg máshol alacsony. Ezek a különbségek erősen összefüggenek az adott megye ágazati szerkezetével, a technikumi és szakképző arányokkal, valamint az évfolyamszerkezettel – például azzal, hogy mennyi 11. vagy épp 13. évfolyamos technikus tanul ott.
Ágazati bontásban még markánsabbak az eltérések. Vannak olyan ágazatok, ahol szinte minden tanuló kimegy duális partnerhez, míg másokban csak nagyon kevesen. Ennek hátterében állhatnak foglalkoztatási szabályok (mint például a rendészetben vagy a honvédelemben), finanszírozási kérdések, illetve a partnerszervezetek eltérő lehetőségei.
A szakképző, illetve a technikumi duális részvétel közötti különbségek
Külön elemzés készült azokról az ágazatokról, ahol mind szakképző iskolai, mind technikumi képzés működik. Itt azt vizsgáltuk, mekkora különbség van a két képzési típus duális részvételi aránya között. Sok ágazatban nagyon jelentős a különbség, többnyire a szakképző iskolák javára. Ez a szakmaszerkezettel, a képzés szerkezetével, illetve az iparági háttérrel is magyarázható. Bizonyos esetekben az eltérés oka az is lehet, hogy egyes technikumi évfolyamok (például hatéves képzésben a 14. évfolyam) csak később lépnek be a duális rendszerbe.
Felnőttképzési jogviszonyban a különbségek még nagyobbak. Ez azt mutatja, hogy a tanulói és a felnőttképzési jogviszonyokat nem lehet egységesen kezelni, hiszen nagyon eltérő duális részvételi mintázatokat mutatnak.
A legnagyobb duális partnerek
A duális partnerek névsora rendkívül sokszínű, a nagyvállalatoktól a kisebb cégekig terjed. Létszám alapján a legnagyobb partnereink között található például a Tesco, a Semmelweis Egyetem, valamint az ágazati tudásközpontok. A partneri hálózat diverzitása jól mutatja, hogy a duális képzés ökoszisztémája szerteágazó és folyamatosan bővül.
Retrospektív adatok a végzősökről
A 2024/2025-ös tanévben végzett tanulók visszamenőleges vizsgálata azt mutatta, hogy:
- a végzett technikusok 51%-a vett részt legalább 30 napig duális képzésben,
- a végzett szakképző iskolások 64%-a teljesítette ugyanezt a feltételt.
Ha csak a tanulói jogviszonyt vizsgáljuk, akkor a különbség még markánsabb:
- a szakképző iskolások 85%-a volt kint legalább 30 napot,
- a technikusoknál ez 57%.
A felnőttképzésben részt vevők aránya mindkét képzési formában lényegesen kisebb, ami összhangban áll azzal, amit a tanévközi adatokból is láttunk.
Összegzés
A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy a duális képzés erősödik, különösen a szakképző iskolákban, ahol már alig van további növekedési potenciál – a tanulók többsége így is részt vesz benne. A technikumokban ugyanakkor még jelentős fejlesztési lehetőség áll előttünk, különösen most, hogy az első 13. évfolyamos technikusok végeztek, és a rendszer ebben a szegmensben is kezd letisztulni.
A duális képzés fejlődése ígéretes irányt mutat, de az ágazati, területi és képzéstípus szerinti különbségek azt jelzik, hogy bizonyos területeken célzott szakpolitikai beavatkozásokra van szükség. A tanuló és felnőttképzési jogviszonyokat továbbra is külön érdemes vizsgálni, hiszen duális részvételük dinamikája jelentősen eltér.
