2. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

2025 - Ungvári Mária – Pályaorientáció, képzésválasztás és képzési tervek a pályakövetésben – Munkaerőpiaci átlépés

A téma aktualitása, a kutatás célja

A 2019-ben bevezetett szakképzési reform alapvetően átrendezte a szakképzési rendszert, új iskolatípusokat hozott létre (technikum, szakképző iskola), és nagyobb hangsúlyt helyezett a gyakorlatorientált képzésre a, duális rendszer kiterjesztésére. Ezek a változások nemcsak a képzés tartalmát és szerkezetét érintették, hanem potenciálisan kulcsszerepet játszhatnak a tudatosabb pályaválasztásban, a munkaerőpiaci integráció gördülékenyebbé tételében és akár a társadalmi mobilitás erősítésében is. Az új rendszer hangsúlyosabb gyakorlati elemei és a munkaerőpiaci igényekhez való szorosabb illeszkedése elősegítheti a szakképzésben végzettek sikeresebb munkaerőpiaci átlépését és fenntartható karrierpályáinak kialakítását[1]. Emiatt is különösen fontos megismerni, hogy hogyan választanak a tanulók szakképzést, milyen tényezők befolyásolják képzésválasztási döntéseiket, és a végzést követően milyen módon valósul meg munkaerőpiaci integrációjuk. A Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) átfogó képet nyújt ezekről a folyamatokról, longitudinális adatokat szolgáltatva a tanulók képzésválasztásáról, motivációiról és pályaívéről.

A jelen tanulmány az SZPR három moduljának legfrissebb adatait mutatja be, lehetőség szerint összehasonlítva a korábbi évek eredményeivel, különös tekintettel a pályaorientáció szerepére, a képzésválasztás motivációira és a munkaerőpiaci átlépés jellemzőire.

Módszertan

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer (SZPR) működése három egymást kiegészítő modulra épül, amelyek eltérő adatforrásokon és módszertanon keresztül teszik lehetővé a tanulók pályaútjának komplex vizsgálatát:

• A Kérdőíves modul (KM-TK) az aktív jogviszonyban lévő szakképzésben tanuló diákok pályaválasztási és pályakövetési folyamatait vizsgálja központi tanulmányi rendszeren keresztül eljuttatott online önkitöltős kérdőívek segítségével.

A KM-TK, 2025-ös felmérésben 27 509 tanuló adott értékelhető választ, amely 13 százalékos válaszadási rátát jelent a 209 265 megkérdezett tanulóból. A minta reprezentatív a tanulók képzésének típusára, nemére, életkori csoportjára, tanulói sajátosságaira, valamint az iskola regionális elhelyezkedésére és típusára nézve. A válaszadók között 27,4% képzést kezdő, 49,8% köztes évfolyamon tanuló és 22,8% végzős évfolyamon lévő diák szerepelt. A nemek megoszlását tekintve 57,4% férfi és 42,6% nő válaszolt a kérdőívre. Az iskolatípusok közül a technikumok dominálnak 76,4%, míg a szakképző iskolák 22,8%-ot, a szakgimnáziumok pedig mindössze 0,9%-ot tesznek ki.

• A Képzést követő tanulói lekérdezés (KM-UK) a végzettek retrospektív értékelését gyűjti be. A jelen elemzésben felhasznált adatsor a 2022/2023-as tanévben, különböző szakképzési intézményekben végzett tanulók körében került felvételre. Összesen 451 értékelhető válasz érkezett. A viszonylag alacsony válaszadói szám oka, hogy a tanulóknak már korábban, a Tanulói kérdőív kitöltésekor nyilatkozniuk kellett arról, felkereshetők-e a végzést követően.
• Az Adatintegrációs Modul (AM) az egyéni életutakat követi a szakképzésbe való belépéstől kezdve, összekapcsolva a különböző adminisztratív adatbázisokat. Minden olyan tanuló (felnőttképzés esetén: résztvevő) megjelenik, aki 2020. szeptember 1-jét követően megjelent a két nyilvántartás (SZIR vagy FAR) valamelyikében, függetlenül attól, hogy képzésének mely szakaszában jár. A jelenlegi elemzés a 2022/2023-as tanévben végzetteket tartalmazza, 2024. júniusig.

Eredmények

Tájékozódás a szakképzésről

A tanulók információszerzési szokásai kulcsfontosságúak a képzésválasztási folyamatban: a magasabb információs szint bővíti a mérlegelhető alternatívákat, míg az alacsonyabb tájékozottság növeli annak esélyét, hogy a döntés spontán módon, véletlenül vagy kényszerből szülessen meg[2]. A szakképzésben tanulók többsége viszonylag kevés információforrást használ: 56,5%-a csupán egy forrásból, 32,2% két forrásból tájékozódik. Átlagosan nézve pedig 1,59 információforrást használnak a diákok, ami jelzi, hogy a pályaválasztási információgyűjtés nem differenciált. Az eredmények szerint a diákok elsősorban az iskolák honlapjain tájékozódnak a szakképzésről, amely az eddigi vizsgálati években is a legnépszerűbb információforrás volt. 2022-ben a tanulók 81,1%-a használta ezt a csatornát, ez 2025-ben némileg csökkent, de a tanulók döntő többsége, 75%-a jelölte ezt a választ. A közösségi média platformjai közül pedig a Facebook vette fel a vezető szerepet, a tanulók 30%-a tájékozódott innen a szakképzéssel kapcsolatban.

A szakképzés választásának motivációi

A szakképzés választásának motivációi között az érdeklődés és a jövőbeli munkavállalási lehetőségek kiemelkedő szerepet játszanak. 2022-ben a tanulók 66,5% azért választotta a szakképzést, mert olyan dolgot tanulhat, ami érdekli. Ez az arány viszonylag stabil maradt az évek során, 2025-ben 67% volt. A második leggyakoribb ok, hogy a szakmával könnyen találnak majd munkát: 2022-ben 38,7%, és 2025-ben szintén hasonló volt, 36,4%. Bár évek alatt a motivációs okok sorrendje ugyanaz, mégis különösen figyelemre méltó az ösztöndíj szerepének növekedése: míg 2022-ben csak 12,1% említette ezt motivációként, addig 2025-re ez az arány 23,9%-ra növekedett. A részletes arányokat az alábbi ábra (1. ábra) mutatja.

1 ábra. Miért választottad a szakképzést? (2022–2025)[3]

A képzés választásának okai

A képzésválasztást befolyásoló tényezők Likert-skálán kerültek felmérésre, melynek átlageredményei a 2. ábrán láthatók. Az adatok azt mutatják, hogy a tanulók döntéshozatalában elsősorban a belső motivációs tényezők és a gyakorlati megfontolások játszanak meghatározó szerepet. A szakképzés választáshoz hasonlóan itt is az érdeklődés és az elhelyezkedési lehetőségek bizonyultak a legfontosabb szempontoknak. Ezzel szemben a külső befolyásoló tényezők, mint a szülői vagy tanári javaslatok, valamint az intézmény földrajzi elérhetősége kevésbé hangsúlyos szerepet töltenek be a döntésben. A vizsgált időszakban a különböző felmérési évek között nem tapasztalható jelentős eltérés a döntési tényezők megítélésében.

2. ábra: Miért választottad ezt a képzést? (2022–2025[4]

A képzésválasztás motivációinak mélyebb megértése érdekében, és a mögöttes dimenziók feltárásához a fentebbi kérdéssort felhasználva faktoranalízis készült, varimax rotációval. A faktorelemzés megkezdése előtt ellenőrzésre került az adatok alkalmassága. A KMO mintaillesztési mérőszáma 0,711 értéket mutat, amely a szakirodalom szerint megfelelő kategóriába esik, jelezve, hogy a változók közötti korrelációk eléggé erősek a faktorelemzés elvégzéséhez. A kinyert két faktor a teljes variancia 53,68%-át magyarázza, ami jelzi, hogy a két azonosított faktor jól reprezentálja a képzésválasztási motivációk variabilitását[5].

A faktorelemzés két markánsan elkülönülő dimenziót tárt fel. Az első faktor a személyes érdeklődés és karrierperspektíva dimenziót képviseli, amely a következő tényezőket foglalja magában:

• az adott szakterület iránti érdeklődés (M = 3,87),
• az elhelyezkedési lehetőségek (M = 3,76),
• a továbbtanulási szándék (M = 3,33), valamint
• a jövedelmi kilátások (M = 3,62).

A második faktor a külső befolyásoló tényezők dimenzióját reprezentálja, ide tartoznak:

• a tanári javaslatok (M = 1,95),
• az intézmény földrajzi elérhetősége (M = 2,74),
• a szülői javaslatok (M = 2,89), továbbá
• a tanulmányi eredmények által generált kényszerhelyzet (M = 1,67) (1. táblázat).

A faktorelemzés során egy állítás – „A szüleim is ezt tanulták” – nem illeszkedett megfelelően egyik faktorba sem, ezért ezt a változót a további elemzésekből kizártuk.

 

1. táblázat: Faktorelemzés a képzésválasztás motivációinak feltárására[6]

Miért választottad ezt a képzést? [skála: 1 = egyáltalán nem; 5 = teljes mértékben]	Átlag	Faktor- töltés	Cronbach-alfa	Faktor elnevezés
Ez az, ami érdekel.	3,87	0,787	0,751	Személyes érdeklődés és karrierperspektíva
Ezzel a végzettséggel könnyen fogok munkát találni.	3,76	0,787
Szeretnék továbbtanulni ezen a területen.	3,33	0,725
Ezzel a végzettséggel sok pénzt kereshetek majd.	3,62	0,721
Tanáraim javaslatára.	1,95	0,731	0,621	Külső hatások
Ez volt elérhető a lakóhelyem közelében.	2,74	0,682
Szüleim vagy más rokonom javaslatára.	2,89	0,649
Tanulmányi eredményeim miatt nem vettek fel máshová.	1,67	0,648
A szüleim is ezt tanulták.	1,79	-	-	-

A faktorpontszámok alapján végzett klaszterelemzés három elkülönülő tanulói csoportot azonosított, amelyek eltérő motivációs mintázatokat és szociodemográfiai jellemzőket mutatnak a képzésválasztás mentén:

• A céltudatos választók alkotják a legnagyobb csoportot (46%), akiket magas belső motiváció és alacsony külső befolyásoltság jellemez döntéshozataluk során. A csoport nemek szerinti megoszlása kiegyensúlyozott, tagjai elsősorban technikumot választanak. Szüleik többnyire felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és erős családi támogatást nyújtanak számukra a pályaválasztási folyamatban.
• A bizonytalan választók csoportja (29%) alacsony belső motivációt és átlagos mértékű külső hatásokat mutat, ami egyfajta passzív alkalmazkodásra, beletörődésre utal. A csoportban a nők felülreprezentáltak, a szakképző iskolák és technikumok között nagyjából egyenlő arányban oszlanak meg. Szüleik iskolai végzettsége heterogén, ugyanakkor a gyengébb családi támogatás jellemzőbb erre a csoportra.
• A külső nyomásra választók csoportja (25%) erős külső befolyás mellett hozza meg döntését, bár bizonyos mértékű belső motiváció is megfigyelhető esetükben. Többségük férfi, jellemzően szakképző iskolát választanak, szüleik elsősorban alapfokú végzettséggel rendelkeznek, és közepes intenzitású családi támogatásban részesülnek.

Az egyes szakképzési ágazatokban más-más tanulói csoportok vannak felülreprezentálva. A céltudatos választók leginkább a honvédelem (59,7%), az egészségügy (58,7%), az egészségügyi technika (58,5%) és a szépészet (58,1%) ágazataiban találhatók. A külső nyomásra választók az építőiparban (35,8%), a gépészetben (34,7%) és a kereskedelemben (31,1%) jelennek meg nagyobb arányban. A bizonytalan választók pedig a művészet (49,2%), a környezetvédelem és vízügy (43%), valamint a kereskedelem (40,2%) területén fordulnak elő gyakrabban.

3. ábra: Klaszterelemzés során beazonosított csoportok megoszlása, jellemzői

A pályaorientáció szerepe

A pályaorientációs támogatás intenzitása szignifikáns hatással van a képzésválasztás tudatosságára. Az elemzés során – hat pályaorientációs tevékenységre vonatkozó kérdés alapján – egy háromkategóriás index került kialakításra: gyengébb, közepes és erős pályaorientációs támogatás. A pályaorientációs tevékenységre vonatkozó kérdések az alábbiak voltak:

• Pályaválasztással kapcsolatos tesztet töltöttünk ki.
• Meglátogattuk egy szakképző iskola nyílt napját.
• Összességében elégedett vagyok az általános iskola által nyújtott továbbtanulási lehetőségek ismertetésével.
• Iskolaválasztásról szóló tájékoztató kiadványokat kaptunk.
• Pályaválasztással kapcsolatos tanórán vagy iskolai programon vettünk részt.
• Tanáraink az általános iskolában beszélgettek velünk az iskolaválasztásról.

Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy minél erősebb a pályaorientációs támogatás, annál erőteljesebben jelennek meg a különböző döntési szempontok, ez leginkább az érdeklődés és a karrierperspektívák esetén látszik. Az erős pályaorientációs támogatásban részesülő tanulók esetében az érdeklődés átlagosan 4,19-es átlagértéket ért el az ötfokú skálán, míg a gyengébb támogatást kapóknál csak 3,77-et. Hasonló különbség figyelhető meg az elhelyezkedési kilátások (4,14 vs. 3,67), a jövedelmi perspektívák (3,97 vs. 3,49) és a továbbtanulási szándék (3,7 vs. 3,2) terén is. Még a külső hatások, mint a szülői vagy tanári javaslatok esetében is pozitív összefüggés látható a pályaorientációs támogatás intenzitásával.

4. ábra: Pályaorientációs támogatás és képzésválasztás kapcsolata (2025)[7]

	gyengébb támogatás	közepes támogatás	erős támogatás	F	Sig.
Ez az, ami érdekel.	3,77	3,85	4,19	104,275	0,000
Ezzel a végzettséggel könnyen fogok munkát találni.	3,67	3,77	4,14	150,078	0,000
Ezzel a végzettséggel sok pénzt kereshetek majd.	3,49	3,69	3,97	94,999	0,000
Szeretnék továbbtanulni ezen a területen.	3,2	3,36	3,7	81,728	0,000
Szüleim vagy más rokonom javaslatára.	2,58	2,87	2,97	26,284	0,000
Ez volt elérhető a lakóhelyem közelében.	2,61	2,68	2,84	14,202	0,000
Tanáraim javaslatára.	1,5	1,82	2,1	97,233	0,000
A szüleim is ezt tanulták.	1,52	1,77	1,84	20,587	0,000
Tanulmányi eredményeim miatt nem vettek fel máshová.	1,63	1,79	1,68	9,083	0,000
Amikor jelentkeztél középiskolába, akkor milyen középiskolai képzést szerettél volna elsősorban?	1,24	1,18	1,15	17,651	0,000

Jövőbeli tervek

A szakképzésben tanuló diákok jövőbeli tervei jelentős mértékben függenek az iskolatípustól és a családi háttértől. Az összes megkérdezett között 27,3% kizárólag elhelyezkedést, 23,9% kizárólag további tanulást tervez. További 11,5% mindkét lehetőséggel számol, 9% nem az elhelyezkedésben vagy további tanulásban gondolkodik, közel 19%-nak nincs kizárólagos jövőképe, és 11,3% egyáltalán nem tudja, mit szeretne.

Az iskolatípus jelentős differenciáló tényező. A szakképző iskolában tanulók 43,4%-a kizárólag elhelyezkedést tervez, míg csak 8,2%-uk a továbbtanulást. Ezzel szemben a technikumban tanulók esetében ezek az arányok kiegyenlítettebbek: 29,8% elhelyezkedni, 24,7% továbbtanulni szeretne a következő években.

A szülők iskolai végzettsége is hatással van a tanulók jövőbeli terveire. A szakképző iskolában a legfeljebb alapfokú végzettségű szülők gyermekeinek 47%-a kizárólag elhelyezkedést tervez, míg a felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél ez az arány csak 38,9%. A továbbtanulási szándékot az alapfokú végzettségű szülők gyermekeinek 7%-a, a felsőfokú végzettségűek 8,9%-a jelölte.

A technikumban ez a különbség még hangsúlyosabb. Az alapfokú végzettségű szülők gyermekeinek 35,8%-a tervezi kizárólag az elhelyezkedést és 16,6%-uk a továbbtanulást, míg a felsőfokú végzettségűeknél ezek az arányok 17,9 és 31,9%. Tehát minél magasabb a végzettség annál kisebb az elhelyezkedésre való szándék, és magasabb a továbbtanulás. Fontos kiemelni, hogy ez a hatás viszont a szakképző iskolánál kisebb.

2. táblázat: Három és három–öt év múlva a jövőbeli tervek megoszlásai a szülők legmagasabb iskolai végzettsége és a képzéstípus szerint[8]

	Szakképző iskola (N:3281)				Technikum (N:14 748)
	Legfeljebb alapfok (N:687)	Középfok érettségi nélkül (N:1270)	Középfok érettségivel (N:1054)	Felsőfok (N:270)	Legfeljebb alapfok (N:561)	Középfok érettségi nélkül (N:2680)	Középfok érettségivel (N:6938)	Felsőfok (N:469)
Kizárólag elhelyezkedést tervez	47,0%	46,9%	40,9%	38,9%	35,8%	32,7%	24,8%	17,9%
Kizárólag további tanulást tervez	7,0%	7,7%	10,4%	9,6%	16,1%	18,2%	25,6%	31,9%
Elhelyezkedést vagy további tanulást tervez	2,8%	6,1%	7,1%	7,1%	10,3%	11,1%	12,9%	15,7%
Nem elhelyezkedésben vagy további tanulásban gondolkodik	13,8%	19,6%	23,1%	23,7%	8,9%	8,6%	7,1%	7,1%
Nincs kizárólagos jövőképe	16,9%	15,7%	21,9%	21,9%	17,6%	18,8%	19,1%	18,1%
Nem tudja	12,5%	10,2%	8,6%	10,7%	10,7%	10,1%	10,4%	9,6%

Tanulói ambíciók

A tanulók által elérni kívánt legmagasabb végzettségi meghatározza a szülői iskolai végzettség, ám ezek hatása eltérő módon érvényesül a szakképző iskolákban és a technikumokban. A szakképző iskolákban a szakmaszerzés mint ambíció jelentős szerepet tölt be, különösen a legfeljebb alapfokú végzettségű szülők gyermekei körében, ahol ez az arány 64,3%-ot tesz ki. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a szülői iskolai végzettség emelkedésével ez a szándék fokozatosan csökken, miközben az érettségi, sőt kisebb mértékben a diplomaszerzés iránti igény növekszik. Ez a tendencia arra utal, hogy a családi háttér a szakképző iskolán belül kis mértékben befolyásolja a továbbtanulási törekvéseket. A technikumokban viszont a szakmaszerzés nem a végső cél – minden szülői végzettségi szinten csupán elenyésző arányban jelölték meg ezt a tanulók. Itt az érettségi megszerzése kiemelt szerepet kap, de különösen szembetűnő a szülői végzettség hatása a diplomaszerzési ambíciókra: minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál nagyobb százalékban törekednek a diákok diplomaszerzésre mint legmagasabb elérendő végzettségi szintre. Összességében tehát kettős hatás érvényesül: egyrészt az intézménytípus jellege meghatározza az elérhető és elérni kívánt végzettségi szintek általános kereteit, másrészt ezen belül a szülői iskolai végzettség további differenciáló hatást gyakorol, amely azonban eltérő képzési kontextusokban más-más elérni kívánt végzettségi szinteken jelenik meg.

5. ábra: Mi a legmagasabb iskolai végzettség, amelyet szeretnél elérni[9]

Munkaerőpiaci átlépés és illeszkedés

A 2022/2023-as tanévben végzettek 2024 júniusáig terjedő nyomon követése alapján a végzettek 27%-a kizárólag munkaviszonyban áll, 38% továbbtanul, 17% dolgozik és tanul egyszerre, 1% álláskereső, míg 17% egyéb státuszban van (például: GYES, GYED). Az aktivitási státuszok területi differenciáltsága nagyrészt igazodik az ország szocioökonómiai eltéréseihez: a munkaerőpiacra közvetlenül kilépők koncentráltan Pest vármegyében, különösen a fővárosban találhatók, míg az inaktív, egyéb státuszúak a dél-dunántúli és észak-keleti térségekben felülreprezentáltak. Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben az egyéb kategóriába tartozók aránya eléri a 20–21%-ot, ezzel szemben Veszprém és Tolna vármegyékben csupán 6–10% körül alakul.

A kérdőívet kitöltő munkavállalók válaszai alapján látható a szakmai végzettség és a tényleges munkakör közötti diszkrepancia. A munkavállalók 36%-ának jelenlegi foglalkozása egyáltalán nem kötődik a megszerzett szakmai végzettséghez, 30% esetében részben kötődik, csupán 34%-nál figyelhető meg teljes összhang. A szakmai tudás tényleges hasznosítását illetően hasonló a helyzet: a megkérdezettek 22%-a egyáltalán nem, további 22%-a inkább nem használja a szakképzés során elsajátított tudást és készségeket, míg 28%-a inkább igen, és mindössze 22%-a alkalmazza teljes mértékben azokat a mindennapi munkavégzés során.

Egy munkahely értékelése során gyakran jelentős eltérés mutatkozik aközött, hogy a munkavállalók mit tartanak fontosnak, és azzal mennyire elégedettek a valóságban. Az egyes munkahelyi szempontokra adott fontossági értékeléseket és a jelenlegi munkahellyel kapcsolatos elégedettségi válaszokat egységes, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítettük, ahol a 0 jelenti azt, hogy az adott szempont egyáltalán nem fontos, illetve egyáltalán nem elégedett vele a munkavállaló, a 100 pedig azt, hogy nagyon fontos, illetve teljes mértékben elégedett vele. A koordinátarendszerben ábrázolt átlagos indexpontok láthatóvá teszik (6. ábra), hogy mely szempontok maradnak el a valóságban az elvárt fontosságukhoz képest – az ábrán a piros színű egyenes azt mutatja, ahol a két értékelés megegyezne. A munkavállalók számára legfontosabb szempontok közül több területen az elégedettség elmarad az elvárásoktól. Különösen a jó fizetés, a béren kívüli juttatások és a kellemes munkahelyi környezet esetében tapasztalható jelentős eltérés az elvárások és a valóság között. A legkisebb különbség a családbarát működés és a könnyű megközelíthetőség kapcsán figyelhető meg, ahol a tapasztalatok közelítik az elvárásokat. Ez arra utal, hogy a munkáltatók ezeken a területeken viszonylag jól teljesítenek, vagy a munkavállalók elvárásai reálisabbak ezeken a dimenziókon.

6. ábra: Fontosság és elégedettség mátrixa a jelenlegi munkahellyel kapcsolatban[10]

Összefoglalás

A Szakképzési Pályakövetési Rendszer adatai alapján több fontos megállapítás tehető.

• Elsőként, hogy a pályaorientáció minősége jelentős hatással van a képzésválasztás tudatosságára és ezáltal valószínűsíthetően a későbbi pályasikerre is.
• Az erős pályaorientációs támogatásban részesülő tanulók céltudatosabban választanak, tisztában vannak érdeklődésükkel és karrierperspektíváikkal.
• A családi háttér továbbra is meghatározó szerepet játszik a pályaválasztásban és a jövőbeli tervekben.
• A magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei nagyobb arányban terveznek továbbtanulást.
• A szakmai végzettség és a tényleges munkavégzés közötti kapcsolat közepes mértékű és a tanult tudás alkalmazása is hasonló, ami felvetheti a képzési kínálat és a munkaerőpiaci kereslet közötti összhang problémáját, azonban az is előfordulhat, hogy a pályakezdők egyfajta „betanulási” időszakot élnek át, ahol még nem a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek.

 

[1] Innovációs és Technológiai Minisztérium (2019): Szakképzés 4.0 stratégiai dokumentum.
URL: https://bit.ly/3Lh6YkS (utolsó letöltés: 2025.12.01.)

[2] Szilágyi, K. (Szerk.) (2012): A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban (TÁMOP 5.4.4.-09/1-C. 2009-0001 „Képzésfejlesztés az összetartozásért” projekt kiadványa). Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar (ELTE TáTK)

[3] Forrás: SZPR-KM-TK (2022-2025) N[2022]=10 677; N[2023]=24 077; N[2024]=37 061; N[2025]=27 509

[4] Forrás: SZPR-KM-TK (2022-2025); N[2022] = 10 677; N[2023] = 24 077; N[2024] = 37 061; N[2025] =27 509; Értékelés Ötfokú skálán, ahol az 1 = egyáltalán nem vagyok elégedett, 5 = teljes mértékben elégedett vagyok.

[5] Field, A. (2024): Discovering statistics using IBM SPSS statistics. Sage publications limited.

[6] Forrás: SZPR-KM-TK 2025. Extraction Method: Principal Component Analysis.
Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. Rotation converged in 3 iterations. KMO = 0,711
χ² (28) = 46423,673; p < 0,001 Megmagyarázott variancia = 53,68%

[7] Forrás: SZPR-KM-TK 2025; N = 7172 [csak 9. évfolyamosok]

[8] Forrás: SZPR-KM-TK 2025; N = 19 994 N[köztes évfolyam]=1 369; N[végzős évfolyam]=6 297
köztes évfolyam: tervek 3–5 év múlva; végzős évfolyam: tervek 3 év múlva

[9] Forrás: SZPR-KM-TK 2025; N = 19 994 N[köztes évfolyam] = 1369; N[végzős évfolyam] = 6 297

[10] Forrás: SZPR-KM-UK; N = 242 (csak az elhelyezkedett megkérdezettek körében lett lekérdezve)