4. Oktatási Hivatal – Mérések, vizsgák, rangsorok a köznevelésben
2025 - Velkey Kristóf Gábor – Az Országos Kompetenciamérés eszközrendszere, eredményvisszajelzési formái és eredményei
Az előadás az Országos Kompetenciamérés (OKM) elmúlt években végbement átalakulását, jelenlegi működését és legfrissebb eredményeit mutatta be. A 2022-ben elindult digitális átállás a mérés egyik legjelentősebb változása, a papír-ceruza tesztről a digitális platformra való átállás jelentősen átalakította a mérés kialakítását, lebonyolítását és hatással volt az eredmények visszajelzésére is. A digitalizáció emellett lehetővé tette a mérési rendszer bővítését és rugalmasabbá tételét.
A 2022-es mérési év elsősorban az új rendszerre való átállásról szólt: ekkor került bevezetésre a digitális mérés, valamint a természettudományos és a nyelvi mérések. A következő évben, 2023-ban már megjelent az előzetes eredmény visszajelzése, valamint bővült az érintett évfolyamok köre, ami új kihívásokat és új elemzési lehetőségeket is hozott magával.
A 2024-es mérés során – kísérleti jelleggel – megjelent a történelem és a digitális kultúra mérése. Az előadás kiemelte, hogy ezek a területek nem pusztán új tantárgyak bevonását jelentik, hanem új típusú gondolkodási és alkalmazási készségek mérését is. Az OKM hagyományos területei (matematika és szövegértés) a tanulók alkalmazott tudását mérik. A feladatok olyan hétköznapi helyzetekből indulnak ki, amelyek a mindennapi élethez kapcsolódnak, a tanulóktól nem pusztán ismeretek felidézését, hanem értelmezést, döntéshozatalt és problémamegoldást várnak el. Az újonnan bevont mérési területek tartalmi keretének kialakításakor is meghatározó volt ez a szempont. A történelem esetében például nem kronológiai tudás kerül a középpontba, hanem a források értelmezése és kritikus használata. A digitális kultúra mérésében a hangsúly azon van, hogy a tanulók mennyire képesek digitális eszközöket és információkat tudatosan, problémamegoldásra használni. A nyelvi mérés pedig egyértelműen a megértésre, nem a nyelvtani szabályok ismeretére koncentrál.
Az előadás kitért arra is, hogy az OKM eredményei milyen statisztikai és méréselméleti alapokon nyugszanak. A modern tesztelméleti megközelítés (IRT) lehetővé teszi, hogy a tanulók teljesítménye és a feladatok nehézsége egy közös skálán jelenjen meg. Ez azt jelenti, hogy az eredmények nem egy adott teszthez kötődnek, hanem évfolyamok és évek között is összehasonlíthatók.
A 2025-ös mérési ciklusban nem történtek jelentős változások a rendszerben. A módszertani és informatikai fejlesztéseknek köszönhetően a mérés kiértékelése és az eredmények publikálása gyorsabban történhetett meg, mint a korábbi években. A bemutatott adatok alapján az OKM országos eredményei 2025-ben – néhány kivételtől eltekintve – javulást mutattak az előző évhez képest, és több esetben megközelítették vagy meghaladták a 2023-as szinteket.
Az OKM eredményei több, egymásra épülő szinten válnak hozzáférhetővé. Az előadás részletesen bemutatta ezt a rétegzett rendszert, amely a kibővült mérési rendszer és adattömeg miatt 2022 óta szintén jelentős átalakuláson ment keresztül. Az évről évre történő fejlesztések következő célja, hogy lehetőséget biztosítson a felhasználóknak az eredmények áttekintése mellett az adatok mélyebb megismerésére is.
A mérési azonosítóhoz kötött tanulói jelentések világos, közérthető formában mutatják meg az elért képességszintet, valamint azt, hogy az adott teljesítmény miként viszonyul az országos és évfolyamszintű átlagokhoz. Ezek a jelentések nem rangsorolnak, hanem visszajelzést adnak a tanuló jelenlegi helyzetéről és ezáltal fejlődési irányokat jelölnek ki.
Az intézményi és feladatellátási helyi szintű visszajelzés fő formája a FIT-jelentések rendszere volt, amely összetett, átfogó képet és elemzési lehetőségeket kínált a mérési eredmények mély megismeréséhez. A kibővült mérési rendszer ennek a kereteit szétfeszítette, így a szerepét részben az adatvizualizációs felület vette át, amelynek fejlesztésekor az alapvető cél az volt, hogy a nagymennyiségű mérési adat kezelhetővé, áttekinthetővé és könnyen értelmezhetővé váljon a felhasználók számára. Ezekben az átlageredmények több viszonyítási ponttal jelennek meg: az országos átlaghoz, a képzési formához, a településtípushoz, a hasonló méretű, valamint hasonló családi hátterű intézményekhez viszonyítva. A felhasználói visszajelzések alapján az adatvizualizációs felület fejlesztése mellett az összefoglaló jelentések is előálltak.
Az előadás kitért az előzetes eredmények értelmezésére, az előzetes és a végleges eredmények közötti különbségre. Az előzetes eredmények egyszerűsített számítási eljárással készülnek, és populációs szinten megbízható képet adnak, ugyanakkor tanulói szinten nagyobb eltérések is előfordulhatnak. Az Intézményi gyorsvisszajelző (IGY) célja, hogy az intézmények már a mérési időszakot követően előzetes, de jól értelmezhető képet kapjanak saját tanulóik eredményeiről. A rendszer használata jogosultsághoz kötött, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy az intézmény pedagógusai közösen elemezzék az adatokat. Az IGY felületen nemcsak évfolyam- és osztályszintű elemzések végezhetők, hanem egyedileg összeállított tanulócsoportok eredményei is vizsgálhatók. Ez különösen fontos olyan pedagógiai kérdések esetében, amelyek nem illeszkednek szorosan az adminisztratív osztálystruktúrákhoz.
A végleges eredmények már az adattisztítást és részletes elemzést követően válnak elérhetővé, ekkor jelennek meg a nyilvános eredmények és pdf alapú összefoglaló jelentések is. Ezek stabil referenciaalapot nyújtanak az intézményi és rendszerszintű értékelésekhez. A digitális mérés, a bővülő mérési területek és az egyre kifinomultabb visszajelzési rendszer mind azt a célt szolgálják, hogy az adatok ne önmagukért létezzenek, hanem értelmezhető és hasznos információként jelenjenek meg a köznevelés mindennapi gyakorlatában.
