13. Lovasoktatás, lovassport, hagyományőrzés

2025 - Juhász-Jakab Rita – Cserkészet: ifjúságnevelés, életforma, módszertan. Mit adhat a cserkészmozgalom az iskolarendszernek?

Juhász-Jakab Rita vagyok, gyógypedagógus és kommunikációs tréner, hivatásomat tekintve cserkész. A Magyar Cserkészszövetség képviseletében vagyok itt. Az előadásom arról fog szólni, hogy mit adhat a cserkészet ma a közoktatásnak, a köznevelésnek?

Egy kicsit kakukktojásnak érzem magam, mert a lovas oktatáshoz, a lovassporthoz nem sok köze van a cserkészetnek jelenleg, noha korábban volt lovas szakág is a mozgalomban. Mindemellett remélem, hogy lesz pár hasznos gondolat a lovassporttal foglalkozók számára is, hiszen mindkét szervezetben fiatalokkal és fiatalokért dolgozunk. Kapcsolódva Dr. Radácsné Reszegi Rita névrokonom előadásához, közös pont lehet a mozgás, a természetben töltött idő, a szabadság megélése és mindezek által a prevenciós tevékenység.

Tehát a kérdés az, hogy mit adhat a cserkészet?

Ahhoz, hogy meg tudjuk válaszolni ezt a kérdést, szeretnék röviden szólni a cserkészetről. A cserkészet Magyarországon a legnagyobb ifjúságnevelő mozgalom, 15 ezer tagot számlál. A Magyar Cserkészszövetség része a Világ Cserkészszövetségnek, amely a világon a legnagyobb ifjúsági szervezet, körülbelül 60 millió cserkész tartozik hozzá.

Lord Baden Powell of Gilvell egy angol katonatiszt alapította a cserkészetet, azzal a céllal, hogy azokat a fiatalokat, akik a kamaszkor küszöbén állnak, megszólítsa, és segítsen nekik abban, hogy hasznos, életrevaló és boldog felnőttek váljanak belőlük. A cserkészet önkéntes, pártpolitikától mentes és vallásos mozgalom, ami azonban mindenki számára nyitott.

Mit is csinálnak a cserkészek?

Magyarországon a cserkészek egyenruhát hordanak, mint én, és körülbelül 3000 vezető nagyjából 200 csapatban foglalkozik szerte az országban heti szinten gyerekekkel. A 200 csapat között van, ami 20 fős és van, ami 200 fős, szóval elég nagy a változatosság. Minden héten van őrsgyűlés a gyerekeknek, ez nagyjából olyan 18 éves korig tart, azután pedig már saját maguk szervezik a találkozóikat. Hétvégente közösségi programokat tartunk, amikor sokat vagyunk a természetben, mert ezek a közösségi programok nagyrészt kirándulást vagy valamilyen szabadtéri programot jelentenek. Az év csúcspontja a 10 napos nyári tábor, ami teljesen nomád, tehát az erdő közepén van, se ház, se víz, se semmilyen civilizációs létesítmény nem áll rendelkezésre, mindent maguknak kell megteremteni.

A magyar cserkészet megszületésével kapcsolatban két fontos személyt szeretnék megemlíteni. Sík Sándort, aki egy piarista tanár volt, és Karácsony Sándort, aki pedig reformpedagógus volt, filozófus és nyelvész. Az ő munkásságuk során alakult ki a magyar cserkészet sajátossága, ami egy picit más, mint más országokban, hiszen minden társadalomban az adott társadalom jellemzőihez alakul a cserkészet, a cserkészmozgalom. Sík Sándor a jellemnevelést találta legfontosabbnak a cserkészpedagógiában, Karácsony Sándor pedig a közösségi nevelést.

Úgy gondolom, hogy a jellemnevelés is lehet egy közös pont a lovassporttal, hiszen mindaz, ami a sporttal együtt jár és a lóval kapcsolatos feladat, a fiatalok jellemét fejleszti, hogyha ebben rendszeresen és kitartóan részt vesznek.

A cserkészet pedagógiája tulajdonképpen arról szól, hogy testi, lelki, szellemi egységében nézi a fiatalt, és mind a három síkon szeretné őt támogatni a társas kompetenciákat is bevonva abban, hogy hasznos és boldog állampolgár lehessen belőle.

Mik is a cserkészmódszer elemei? Az egyik legfontosabb a közösségi szerepvállalás. Ez már túlmutat a gyermekkoron, mert a cserkészet nem csak arról szól, hogy a gyerekekkel foglalkozunk, játszunk, meg kirándulunk, hanem egy értékrenden alapuló életforma, aminek fontos jellemzője, hogy a közösség, amelyben élünk, számíthat ránk. Ez pedig igazán felnőttkorban bontakozik ki.

A fogadalom és a cserkésztörvény adja a cserkészélet alapját. A fogadalom egy életre szól, vagyis nemcsak a gyermek vagy kamaszkorig érvényes. Viszont nem mindenki marad a mozgalom kötelékében egy életen át. Azok, akik igen, felnőttkorukban megerősítik ezt a fogadalmat.

Kisközösségi rendszerben működünk, ez azért is fontos, mert a közösség az, ami megvédheti a fiatalokat a világban jelenlévő veszélyektől. Mert ők is ugyanúgy ki vannak téve a függőségeknek, az elkallódásnak, és minden egyéb veszélynek, de ha van egy közösség, ahova tartozhatnak, akkor ez megvédi őket, akkor is, ha esetleg a szüleikkel nem tudják megbeszélni a problémáikat, ahogy az előbb Rita is említette.

Az önnevelést emelném még ki – hogy kapcsolódjak a szekció központi témájához – mert ez a sportolók életében is nagyon fontos. Hiszen nemcsak akkor megy el az edzésre egy fiatal, amikor éppen van kedve, hanem akkor is, amikor nincs, mert tudja, hogy a befektetett munka csak akkor fog megtérülni, ha azt rendszeresen és kitartóan folytatja.

Ami a magyar cserkészet különlegessége, az a magyar kultúra és a hagyományok ápolása, és azt hiszem, hogy ez is egy kapcsolódási pont lehet a két szervezet között. A szimbolikus keretrendszer is fontos eszköz, az egyenruhát, a keretmesét és mindazt a szimbólumrendszert jelenti, ami a nevelési folyamatban fontos eszköz számunkra.

Az előadásom célja bemutatni, hogy a cserkészet egyik, kifelé is látható, legfontosabb értéke a közösségteremtés. Az itt látható csoportosulások közül melyikre tudnátok azt mondani, hogy ez biztosan közösség? Tulajdonképpen ezek közül bármelyik lehet közösség. De vajon mi a közösség? Ezt meg kell határoznunk ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, hogy egy csoportosulás tényleg közösség-e, ha nem az, akkor mitől válhatna azzá. Mielőtt meghatározzuk, szeretnék három alapvetést tenni:

• A közösség létszükséglet. Délelőtt volt szerencsém Gloviczki Zoltán előadásán részt venni, aki úgy fogalmazott, hogy a jövő iskolája mindenféleképpen interperszonális lesz, vagyis kapcsolatban valósul meg, mert az emberi lény – mesterséges intelligencia ide vagy oda – úgy tud tanulni, úgy tud fejlődni, ha kapcsolatban van másokkal.
• A közösség ugyanakkor mindig rokonszenv alapú, tehát van valami, ami összehozza az embereket: vannak, akiket a természet szeretete, egy tánc iránti rajongás, másokat a lovak iránti szeretet, vagy a sport köt össze.
• A közösség lehetőség is, mégpedig arra, hogy kiteljesedjünk, vagyis ne csak vegyünk belőle, hanem adjunk is a közösségnek. Ezáltal életünk folyamán ki tudjuk alakítani a legjobb énünket, de ehhez szükségünk van a többiekre.

A cserkészet közösség, és ezt az állítást szeretném alátámasztani a következőkben, és ehhez a pszichológia tudományát hívom segítségül. Pszichológiai értelemben négy fontos tényezőnek kell jelen lennie, hogy az ember közösségben érezze magát:

• világos legyen, hogy oda tartozik-e;
• van-e befolyása a közösségre, van-e ráhatása, illetve a közösség hatással van-e rá;
• a szükségleteimre talál-e ott választ;
• van-e érzelmi kapcsolat közöttük.

Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor a közösség nem teljes. Akkor egy csoportról beszélünk, ami attól még jól működhet együtt, de nem nevezhetjük valódi közösségnek.

A cserkészetben, például a tagság az nagyon világosan kifejezhető, világosan látható mindenki számára, hogy oda tartozik-e vagy sem valaki. A cserkészetben az egyenruha nagyon jól mutatja ezt. Tehát ha én találkozom bárhol az országban egy cserkészegyenruhás személlyel, akkor tudom, hogy mi ugyanannak a közösségnek a tagjai vagyunk. Az odatartozás akkor történik meg, amikor az újonc leteszi a fogadalmat. Ez mindig a csapat előtt történik, tehát a csapat számára is világossá lesz, hogy onnantól fogva ő része annak a közösségnek.

A befolyás tekintetében: a cserkészetben a demokratikus nevelés érvényesül, ami azt jelenti, hogy nem pusztán a felnőtt irányítja a folyamatokat, hanem a felnőtt és a gyerekek között egy olyan viszony alakul ki, amelyben a gyerekekre partnerként számítunk. Ők is befolyásolhatják azt, ami történik. hogy mit játszunk, vagy éppen milyen témát veszünk elő. Természetesen az őrsvezető egy munkaterv alapján készül az őrsgyűlésekre, de a gyerekeknek van lehetőségük ezt alakítani. Később 14 évesen már mehetnek az őrsvezetőképzőbe, és akkor ők maguk is a mozgalom alakítóivá válnak.

A harmadik, hogy a szükségleteimre találok-e választ, és kialakul-e az integráció. Az integráció azt jelenti, hogy van egy közös célunk. Egy osztályközösség – hiába szoktuk így emlegetni – nem feltétlenül közösség attól, hogy ugyanolyan korú fiatalok járnak oda, akiknek van saját céljuk, hogy elvégezzék azt az iskolát, de nincs közös céljuk. Ha nincs közös céljuk, akkor az osztálytársak nem annyira fognak szomorkodni, amikor eljön a ballagás napja. Ha olyan pedagógusuk, olyan osztályfőnökük volt, aki sok-sok apró közös célra meghívta őket, akkor ez az összetartás kialakulhat közöttük.

Végül a negyedik pontot tekintve a cserkészetben az érzelmi kapcsolat a sok közös kaland alatt alakul ki, amikor együtt sírunk és nevetünk. Egy 10 napos nomád tábor alatt a cserkészek annyi mindent élnek át a vihartól kezdve a hajnali napsütésen keresztül a csónakból vízbe boruláson át a kullancskiszedésig és sorolhatnám, hogy a tábor végén alig akarnak elszakadni egymástól és hazamenni. Ezek a közös élmények létrehozzák közöttük az erős érzelmi kapcsolatot.

Egy másik pszichológiai megközelítés a csoportdinamikai szemlélet, amely Kurt Levin nevéhez fűződik. Levin azt mondta, hogy minden csoport feladat alapon jön létre. Tehát például a Polgárőr Szolgálat is egy feladatalapú csoport, azért kapcsolódnak be az emberek, hogy segítsenek a rend fenntartásában, vagy különböző tevékenységekkel a társadalom biztonságos működésében. De hogyha ők ezt a feladatot rendszeresen végzik, és tényleg jól érzik magukat ott, mert megvannak azok az a szempontok, akkor közöttük kialakul érzelmi kötődés, és ők egy önmagáért lévő közösséggé válhatnak. Vagyis már nem azért jönnek össze, mert van valami dolog, hanem azért jönnek össze, mert szeretnek együtt lenni. És ebből az együttlétből merítenek. Együtt nevetnek, együtt játszanak, tanácsot kérnek egymástól, támogatják egymást. Később felnőtt közösségként sokféle nehézségben, akár anyagilag, akár bármilyen más nehéz helyzetben tudják támogatni egymást, ez pedig hatalmas megtartó erő lehet a tagok számára.

A cserkészetben is így van ez: általában a cserkészvezetők egy csapaton belül szoros feladatalapú közösségként működnek együtt. Amikor azonban kinőnek ebből, vagyis átadják a vezetői feladatot a fiatalabbaknak, akkor sokszor szétesik a közösségük, ha az érzelmi kapcsolat nem alakult ki. Vannak persze olyan vezetői közösségek, akik között megszületik az önmagáért lévő közösség, és ebből már lehet egy életre szóló felnőttcserkész közösség.

Országos felnőtt korosztályi szakvezetőként azon dolgozom, hogy minél jobban át tudjuk adni azt a gondolatot a fiataloknak, hogy a cserkészetben nem csak a fogadalom szól egy életre, hanem a közösség is, amit létrehozunk magunk között.

Pedagógiai szempontból a közösség a nevelés színtere és célja. Valójában a nevelés színtere a csoport, például az osztály. A pedagóguson múlik, és neki van a kezében a felelősség és a lehetőség, hogy az évek során ezekből a gyerekekből, fiatalokból olyan közösséget formáljon, amit aztán ők tovább tudnak vinni, és ami egy biztos pontot jelenthet számukra a felnőtt életükben is.

A gyermekközösségek létrejönnek egyébként maguktól is, de ezek nem mindig biztonságosak, hiszen a gyerekek maguktól nem tudják megteremteni azt a pszichológiai biztonságot, hogy megóvják egymást, és sokszor előfordul, hogy bántják, kiközösítik egymást. Ez a bullying kérdésköre, amiről manapság nagyon sokat hallani, ezért nagyon fontos az, hogy a felnőttnek nem csupán tanárként kell jelen lennie a gyerekközösségben, vagy nem csupán edzőként, ha a sportra gondolok, hanem közösségvezetőként, közösségformálóként is.

Tehát a válasz a kérdésre, hogy mit adhat a cserkészet a közoktatásnak a részünkről az, hogy egy utat, ami a csoportból közösséggé teheti a résztvevőket. Annak érdekében, hogy ezt minél többeknek át tudjuk adni, létre is hoztunk egy cserkészpedagógiai továbbképzést. Most idén nyáron két csoport is megvalósult, és nagyon jó volt látni, hogy az a sok-sok játék, egyszerű eszközök rendszerbe szedve mennyire fellelkesítették a résztvevő pedagógusokat. Sokan mondták a háromnapos képzés végén, hogy a nyár folyamán igyekeztek nem gondolni az iskolára, mert nagyon kifárasztotta őket a tanév, de lett kedvük az új évhez, hogy kipróbálják mindazt, amit tanultak. Mit is tanultak?

A közösségteremtés alapjait: legyen közös célunk, ismerjük meg egymást, közösen alakítsuk ki az együttműködésünk szabályait, együtt játszunk, nevetünk. A közös célról már volt szó korábban.

Az egymás megismerése a közösség alapozásához szükséges. Vannak olyan csoportosulások, ahol az embereknek van közös céljuk, de nem ismerik egymást, mert nem beszélgetnek arról, hogy ki kicsoda, milyen érzései vannak, milyen gondolatai, milyen véleményei (például egy táncegyüttesben). A második fontos pont, hogy közösen alakítjuk ki a szabályokat. Például az iskolában nem lehet mobilozni, elveszik a telefont mindenkitől, mikor belép, ez egy szabály, ami nem közös. Ettől még lehet jó. De valószínűleg sokkal eredményesebb lenne, ha úgy alakították volna ki, hogy ebbe a diákokat is bevonták volna. A harmadik, hogy együtt tevékenykedünk, ez elég világos, hogy a közösségnek van valamilyen közös tevékenysége.

A másik fontos témakör a közösségteremtés eszközei: mi minden kell ahhoz, hogy a közösség növekedjen, erősödjön, fejlődjön? Kezdjük a közös élményekkel, amit már említettem is: ez lehet kirándulás, lehet éneklés, lehet játék, lehet sport, bármi, ami bennünket összeköt, ami minket érdekel.

Közösségi elismerés: ez kifejezetten cserkész specialitás – mindig megköszönjük a részvételt vagy a segítséget, a hozzáadott értéket, és ezt közösen tesszük. Vagyis nem az van, hogy a felnőtt megdicséri a gyermeket, hogy milyen ügyes voltál, hanem valamilyen közösen kitalált, együtt mondott mondattal, vagy tapssal tesszük ezt. Ezt nagyon szokták élvezni a gyerekek, és a felnőttek is.

Fontos eszköz a megosztás: nemcsak részt veszünk élményekben, hanem beszélgetünk erről, megosztjuk egymással, az sokkal közelebb hozza az embereket egymáshoz. Ez segít az empátiát kialakítani a gyerekekben, fiatalokban, ami nagyon fontos a társadalmunk szempontjából is, hiszen hogyha nincs empátia, nem tudunk egymással együtt érezni, akkor nem működik a társadalom. Például most itt a teremben sem biztos, hogy egymással könnyen együtt tudnánk érezni, hiszen sokan idegenek vagyunk egymás számára. De ha már megtanultuk korábban az egymásra hangolódást, akkor sokkal könnyebben tudunk idegenekkel is empátiát gyakorolni. A közösségteremtés fontos eszköze a közös feladat, amit nem pusztán megcsinálunk, hanem közben tanulunk egymástól. Meglátjuk, hogy ki miben jó, kitől mit tudunk tanulni, és a végén megünnepeljük a közösen elért eredményeket. A megünneplés is eszköz a közösség alakításában.

Végezetül azt a gondolatot szeretném megerősíteni, hogy a közösségben nevelés nemcsak egy módszer, nem csupán egy eszköztár. Ezekkel az eszközökkel akkor tudunk igazán közösséget teremteni, ha mi magunk is közösségben vagyunk.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmet!